Út a vadonba
Az egyik legklasszikusabb és legjobb utazós film, hiszen nemcsak azt mutatja meg, hogy az utazás micsoda perspektívákat nyit meg előtt és hogy mennyire nagyszerű is a természet, hanem azt is, hogy bizony nem a világból való kivonulás a megoldás, még ha a fogyasztói társadalom rendesen be is darálj az ember lelkét. Chris McCandless a valóságban is létezett: tehetséges srác volt, aki a diploma megszerzése után úgy döntött, a kocsi-munka-ház-család jövőkép helyett inkább a vadon felfedezését választja. Minden pénzét jótékonysági célra fordítja vagy elégeti, csak alkalmi munkákat vállal és végül elindul a hatalmas Alaszka irányába. Szívfacsaró történet lenyűgöző képi világgal a természet szépségéről.
Erőszakik
„Shoot first, sightsee later”, azaz „Előbb lőj, aztán nézd a várost” – olvasható az Erőszakik előzetesében, pedig látnivalóból is akad elég jól Martin McDonagh fekete komédiájában. A történet szerint két ír bérgyilkost, Rayt és Kent egy balul elsült londoni megbízatás után a belgiumi Brugge-be küldi megbízójuk, hogy ott várjanak, amíg nem kapnak további utasításokat. Ken élvezi a városnézést, Ray inkább a bűntudattal küzd és unalmas, isten háta mögötti pokolként tekint Brugge-re. A turisták közül egyébként kevesen gondolják így, az elmúlt években bájos házai, történelmi emlékei, a csokoládé na meg a hattyúk miatt kifejezetten felkapott hétvégi célpont lett a város, amihez a film jó inspirációt ad.
Távol Afrikától
Karen Blixen dán írónő Volt egy farmon Afrikában című önéletrajzi könyve alapján készült a hét Oscar-díjat nyert 1985-ös Távol Afrikától, amiben az érdekházasságot kötött Karen Kenyába utazik, hogy ott egy tejgazdaságot indítsanak be férjével. Előbbiből nem lesz semmi, a férj ugyanis a régió körülményeihez nem éppen illeszkedő kávéültetménybe fektette inkább a pénzét, aminek a gondozását elegánsan a nejére hagyja. A farm körüli teendők így teljesen Karenre hárulnak, aki viszont időközben megismerkedik a helyi őslakosokkal is és egészen megkedveli Afrikát. Az 1914-ben játszódó filmben a kontinens szépsége is vadsága is megjelenik: a szafari, a vadállatok (amelyeket egy magyar szakember idomított) és persze a lenyűgöző táj.
Utazás Darjeelingbe
Az utazók körében legalább olyan egzotikus és vonzó célpont India, mint Afrika, Wes Anderson pedig mondhatni, ugyanolyan egzotikusan mutatja be a filmjében a szinte kontinensnyi országot. A három amerikai fivér, Jack, Francis és Peter már egy éve, apjuk halála óta nem beszélt egymással, most azonban Indiába utaznak mesés örökségük és annak reményében, hogy megtalálják ott anyjukat. Amerikai autós kirándulás vonattal és keleti tájakkal újragondolva, a Wes Andersontól megszokott furcsa fazonokkal és komikus helyzetekkel.
Che Guevara: A motoros naplója
Mielőtt Ernesto „Che” Guevaraból a történelemkönyvekből ismert forradalmár lett, ő is csak egy kalandvágyó fiatal volt. 23 éves orvostanhallgatóként határozta el, hogy barátjával, Alberto Granadoval bejárják Latin-Amerikát egy rozoga motoron keresztül. Buenos Airesből indultak, az út pedig nyolc hónapig tartott Buenos Airestől kezdve az Andok hegyi útjain, a Machu Picchun és Perun keresztül egészen egy leprakolóniáig San Pablo-ban, időnként motorral, máskor stoppal. A változatos tájak és a filmben látható emberi sorsok valószínűleg ránk is ugyanúgy nagy hatással lesznek, mint annak idején Che-re.
Vadon
Mit tesz az ember, amikor életútjának felén egy nagy, sötétlő erdőben találja magát? Még beljebb megy. Cheryl Staryed legalábbis valami hasonló módon tett, amikor elrontott élete elől menekülve egy hirtelen ötlettől vezérelve, mindenféle túratapasztalat nélkül nekivág az egyik legnehezebb túraútvonalnak, a Pacific Crest Trailnek. A több mint 1500 km-es táv leküzdése szó szerinti útkeresés: miközben Cheryl a legvadabb tájakon – a Mojave-sivatagon, Kalifornián, Oregonon át egészen Washingtonig – gyalogol egyedül, a múltjával is szembenéz. Nem mondjuk, hogy ha egyszer majd végre ismét szabadon lehet utazni, hasonló céllal vágjunk neki mi is ennek az embert próbáló útnak, de a túrák szerelmesei kaphatnak némi előzetest a PCT-ről.
Római vakáció
Teljesen érthető az is, ha valaki kevésbé a vad szavannákra, a sivatagba vagy vágtató szarvasok közelébe vágyik, hanem egy romantikus olasz vakációzásra. Valószínűleg annak idején épp az Audrey Hepburn-féle klasszikus keltette fel a vágyat sokakban Róma iránt is, ez pedig teljesen érthető. Fagyizás a Spanyol lépcsőnél, Vespán robogás, andalgás a Colosseumnál, tánc az Angyalvárnál – csupa olyan élmény, amit mi sem vetnénk meg. Bár 1953-ban már könnyűszerrel lehetett volna színes filmet is készíteni, a Római vakációt szándékosan forgatták fekete-fehérben, hogy a helyszín ne vonja el a nézők figyelmét a történetről. Ha el nem is vonja, Róma legalább annyira főszereplője ennek a klasszikusnak, mint az Anna hercegnőt alakító Hepburn, s talán más várossal kevésbé is lett volna ennyire népszerű a film.
Mielőtt felkel a nap
Valószínűleg az egyik legszebb szerelmes film, ami után jó páran kezdtek el arról álmodozni, hogy egy random vonatúton megismerkednek egy idegennel, akivel mély eszmecseréket folytatnak városnézés közben, hogy mire eljön a reggel, kiderüljön, megtalálták életük szerelmét. Mert lényegében Richard Linklater filmje ennyiről szól: két fiatal találkozik egy Budapestről Bécsbe tartó vonatúton, együtt töltik a délutánt és az éjjelt Bécsben, beszélgetnek, zeneboltba, a Praterbe és a Duna-partra mennek és halálosan szerelmesek lesznek. Az esélye annak, hogy ez egyszer a valóságban is megtörténik, igen kicsi, az viszont biztos, hogy a film után eszünkbe fognak jutni a fenti jelenetek, amikor például felülünk a vidámpark régi óriáskerekére. Bónusz: a trilógia második része Párizsba, míg a harmadik a görögországi Messeniába repít.