Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
4°C
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
4°C

A magyar gyökerű Louise Glück a tavalyi irodalmi Nobel-díjas

2021. január 25. 15:49
A Nobel-díjasokról tartottak online konferenciát múlthéten az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága szervezésében. A rendkívül izgalmas előadások közül a tavalyi irodalmi Nobel-díjast Fenyvesi Ottó, költő mutatta be.

A 2020-as évben Louise Glück amerikai költőnőnek ítélték az irodalmi Nobel-díjat. Ahogy Fenyvesi elmondta, természetesen nem mindegy, hogy valaki milyen nyelven alkot. Első helyeken az angol-amerikai, valamint a három legnagyobb európai nyelv áll, vagyis a francia, a német és a spanyol,

sőt a svéd is elég előkelő helyen van, ami már csak azért is érdekes, mert – ahogy az köztudott – a Svéd Akadémia adja a díjat.

Louise Glück apai ágon Magyarországról, anyai ágon Oroszországból kivándorolt zsidó család leszármazottja, de érdekes módon munkásságában próbálta elkerülni azokat az eszközöket, amelyek alapján a zsidó írók sorába jegyzik, ugyanakkor az úgynevezett túlélő nézőpontot megtartotta (ahogy egyébként a legtöbb irodalommal foglalkozó munkásságában jelen van).

Kép: frissújság.roKép: frissújság.ro

Gyerekkorában anorexiás volt, sokat küzdött az étvágytalansággal, végül a több éves pszichoanalitikus terápia segített neki. A Columbia Egyetemen tanult kreatív írást, diplomát nem szerzett, és titkárnőként helyezkedett el. Tizenhárom kötete jelent meg ötven év alatt, az első 1968-ban.

A The Wild Iris című 1992-es kötet lett a legsikeresebb, amiért Pulitzer-díjat kapott.

Az életmű szépen felépítettnek tűnik, Nobel-díjat – melyet hetvenhétévesen kapott – a következőkkel indokolták: összetéveszthetetlen költői hangjáért kapja, mely zord szépségével egyetemessé teszi az emberi létezést.

A kritikusok szerint műveiben figyelemre méltó az a szakmai biztonság és természetesség, amellyel a gazdag klasszikus anyagot összedolgozza a megejtően nyílt, lényegre törő, személyes hangú versbeszédével. Kötetei mellett könyvei is jelentek meg, például a kertészetről, vagy Október című regénye, melyben a 2001. 09.11-es eseményt interpretálja.

Egész eddigi pályájára jellemző volt a pszichológiai érdeklődés, a pontos önreflexió, valamint a tudat mélyrétegeit kifejező szimbólumok használata. Magyar nyelven eddig nem jelent meg egy könyve sem. A magyar könyvkiadók vajon miért nem követik a Nobel-díjasokat? – tette fel a kérdést Fenyvesi Ottó.

Szabó Eszter
további cikkek
A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze Valójában csak tégla és habarcs egyvelege mindaz, amit ma úgy ismerünk, hogy Veszprém város. Akkor mégis miért állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Veszprémben az épületeknek lelke van? Az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően a most napvilágot látott vaskos könyv erre ad választ. Összesen 380 oldalon keresztül mutatják be a város épített örökségét úgy, hogy a száraz évszámok helyett a házak saját történetét írják le, amik eddig aligha forogtak közszájon. ma 2:41 ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből kultúra ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.   2024. március 27. 21:36 #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János programajánló #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János A #jóéjtpuszi-kötet verseit hallhatjuk május 15-én Veszprémben. A Hangvillában fellép Lackfi János József Attila-díjas költő és Szirtes Edina Mókus Erkel Ferenc-díjas énekesnő, zeneszerző. 2024. március 26. 15:20 Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Veszprémi Érsekség Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig. 2024. március 26. 11:37

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.