2021. május 12.
//
Pongrác névnap

A magyar gyökerű Louise Glück a tavalyi irodalmi Nobel-díjas

2021. január 25. 16:49
A Nobel-díjasokról tartottak online konferenciát múlthéten az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága szervezésében. A rendkívül izgalmas előadások közül a tavalyi irodalmi Nobel-díjast Fenyvesi Ottó, költő mutatta be.

A 2020-as évben Louise Glück amerikai költőnőnek ítélték az irodalmi Nobel-díjat. Ahogy Fenyvesi elmondta, természetesen nem mindegy, hogy valaki milyen nyelven alkot. Első helyeken az angol-amerikai, valamint a három legnagyobb európai nyelv áll, vagyis a francia, a német és a spanyol,

sőt a svéd is elég előkelő helyen van, ami már csak azért is érdekes, mert – ahogy az köztudott – a Svéd Akadémia adja a díjat.

Louise Glück apai ágon Magyarországról, anyai ágon Oroszországból kivándorolt zsidó család leszármazottja, de érdekes módon munkásságában próbálta elkerülni azokat az eszközöket, amelyek alapján a zsidó írók sorába jegyzik, ugyanakkor az úgynevezett túlélő nézőpontot megtartotta (ahogy egyébként a legtöbb irodalommal foglalkozó munkásságában jelen van).

Kép: frissújság.roKép: frissújság.ro

Gyerekkorában anorexiás volt, sokat küzdött az étvágytalansággal, végül a több éves pszichoanalitikus terápia segített neki. A Columbia Egyetemen tanult kreatív írást, diplomát nem szerzett, és titkárnőként helyezkedett el. Tizenhárom kötete jelent meg ötven év alatt, az első 1968-ban.

A The Wild Iris című 1992-es kötet lett a legsikeresebb, amiért Pulitzer-díjat kapott.

Az életmű szépen felépítettnek tűnik, Nobel-díjat – melyet hetvenhétévesen kapott – a következőkkel indokolták: összetéveszthetetlen költői hangjáért kapja, mely zord szépségével egyetemessé teszi az emberi létezést.

A kritikusok szerint műveiben figyelemre méltó az a szakmai biztonság és természetesség, amellyel a gazdag klasszikus anyagot összedolgozza a megejtően nyílt, lényegre törő, személyes hangú versbeszédével. Kötetei mellett könyvei is jelentek meg, például a kertészetről, vagy Október című regénye, melyben a 2001. 09.11-es eseményt interpretálja.

Egész eddigi pályájára jellemző volt a pszichológiai érdeklődés, a pontos önreflexió, valamint a tudat mélyrétegeit kifejező szimbólumok használata. Magyar nyelven eddig nem jelent meg egy könyve sem. A magyar könyvkiadók vajon miért nem követik a Nobel-díjasokat? – tette fel a kérdést Fenyvesi Ottó.

Szabó Eszter

További cikkek

Színházaink a nyitás felé
Színházaink a nyitás felé
Fontos állomáshoz érkeztünk a négymillió beoltottal, hiszen a kormány engedélyezi a színházak megnyitását, a teátrumok látogatását, legalábbis azok számára, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Kellerné Egresi Zsuzsannát, a veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettes-kreatív menedzserét, a Pannon Várszínház igazgatóját, Vándorfi Lászlót, valamint Szántó Viktóriát, a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyettesét kérdeztük.
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
Új értelmezést nyert a „hős” jelző, a békeidőben tanúsított hőstetteket a Hangvilla most egy különleges ajándékkal hálálja meg. Május végén, a Covid-járvány után először tartanak zenei rendezvényt a kulturális központban, a vendégkör viszont speciális lesz. Erről, valamint a kulturális szféra járvány utáni új kihívásairól is beszélgettünk a Hangvilla igazgatójával.
Elmarad a Gizella-napok
Elmarad a Gizella-napok
Közösségi oldalán jelentette be az egyébként nem meglepő hírt a Veszprémi Programiroda: idén sem rendezik meg a Gizella-napokat a járványhelyzet miatt.
Hollywood nyomában Magyarországon
Hollywood nyomában Magyarországon
Vörös veréb, Fekete özvegy, Vaják. Csak néhány azok közül a hollywoodi produkciók közül, amelyeket részben vagy egészben kis hazánkban forgattak. Az elmúlt években Magyarország egyre népszerűbb lett a filmesek körében, a mozgókép és az utazás szerelmeseinek pedig izgalmas felfedezést jelenthet felkeresni a forgatási helyszíneket.
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Veszprém Európa Kulturális Fővárosaként (EKF) 2023-ban nem csupán a látogatóknak szeretné megmutatni a Bakony-Balaton térség szépségeit, hanem a programsorozat a régiós identitást is erősíteni akarja. Ezt a kettős célt szolgálja az is, hogy június 23. és 26. között Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi ad otthont a Magyar Mozgókép Fesztiválnak - mondta el az MTI-nek a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos.