2021. október 24.
//
Salamon névnap

Bűnbeesés és feltámadás a 200 éves Haiszler-kápolnában

2021. február 13. 16:50
Van néhány ikonikus épület Veszprémben, amelyek nem szerepelnek a turistakalauzok első oldalain, mégis több száz évre visszanyúló történetük van, ha pedig sikerül megszerezni a kulcsot a bejárati ajtajukhoz, egy másik kor emlékei tárulnak a szemünk elé. Az Alsóvárosi temetőben lévő Haiszler-kápolna egy ezek közül.

A város egyik legrégebbi temetkezési helye a Mártírok úti Alsóvárosi temető. Még a XVIII. században hozták létre, amikor Veszprém lakossága ugrásszerű növekedésnek indult, ezzel együtt egy járvány miatt az elhunytak száma is megnőtt, ezért volt szükség, hogy püspöki engedéllyel tovább bővítsék a temetkezési helyet.

Ekkoriban a még nem létező Haiszler-kápolna területe volt a temető központja, innen terjeszkedett a sírkert. Az Alsóvárosi temetőben vannak eltemetve a város jeles polgárai, többek között Komjáthy László, egykori polgármester, orvosok, egyházi méltóságok, valamint '48-as forradalmárok és háborús hősök is. Ma már új temetkezésre nem használják, a kriptákat a még élő leszármazottak halálakor nyitják meg.

Ebben a legendás temetőben található a Heiszler-kápolna, amit 1831-ben emelt Haiszler György az előző évben kolerajárványban elhunyt György fia sírhantja fölé. A kápolna megépítése után egy alapítványt is létrehoztak az egyházmegyei hatóságnál 1000 Ft-os letéttel azzal a megkötéssel, hogy minden évben a Szent Kereszt ünnepén szentmisét kell bemutatni a kápolnában.

A kápolnáról Korompay György így írt az 1957-ben megjelent Veszprém című könyvében:

A bejárati oldal négy ¾ dóroszlopos, timpanonnal lezárt előépítményén keresztül köralaprajzú centrális térbe jutunk, melyhez a bejárattal szemközt félkörű apszis csatlakozik. A kápolna oldalfalain Ádám és Éva bűnbeesését, a paradicsomból való kiűzését, a kupola felületén pedig a feltámadást és az utolsó ítéletet ábrázoló freskók láthatók. A homlokzat falnyílásait kovácsoltvas rácsok díszítik. A timpanon mögötti nyeregtetőn haranggal felszerelt huszártorony ül, a kupolát zsindelyezett manzárdtető fedi. Az oltár kronosztikonjából az 1830-as, a timpanon frízén levőből az 1831-es évszám olvasható ki.

A freskók, igaz megkopva, de a mai napig látszódnak a kápolna belső falain. A klasszicista ábrázoláson jól kivehető a bibliai Ádám és Éva, valamint a tiltott gyümölcs és a kígyó az Édenkertben.

A mennyezet mára több helyen beázott, de, ha felpillantunk így is látszódik a feltámadás, a mennyország ábrázolása angyalokkal, valamint a pokol ördögeivel a kupola szélén.

Maga a kápolna belseje szűkös egy nagyobb szentmiséhez, a kör alakú beltér két oldalán padok vannak, ahol 10-12 ember fér el, középen pedig egy oltár, ahol ma főleg halottak napján tartanak megemlékezést, valamint kivételes esetben gyászmisét egy-egy temetés alkalmából.

A kápolnában egy szűk csigalépcső vezet fel a karzatra, ami anno egy kisebb orgonának is helyet adott, ez ma már nem működik, de a bejárat fölött még jól látható.

A Haiszler-kápolnát 2003-ban felújította a város, ekkor restaurálták a homlokzatát. A felújítási munkálatok alatt derült ki, hogy a kápolna 170 évvel építésénél a temető talajszintje 30-40 centivel alacsonyabban volt, ezt a munkásoknak akkor korrigálni kellett. Végül precíz munkával sikerült a patinás épület külsejét régi fényébe visszaállítani, így kívülről ismét a Mártírok úti temető jellegzetes épülete lehet.

A belső felújítás és a freskók restaurálása még várat magára, ez egy későbbi feladat lesz, hogy a Haiszler-kápolna közel 200 évvel az építése után ismét eredeti formájában és funkciójában működjön.

 

A cikk megírásához nagy segítséget nyújtott Vándor András - A megújult Haiszler-kápolna az Alsóvárosi temetőben című írása, ami a Veszprémi Szemle 27. számában jelent meg 2012-ben.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Az ország legnagyobb szamizdat-gyűjteménye jöhet létre Veszprémben
Az ország legnagyobb szamizdat-gyűjteménye jöhet létre Veszprémben
A Laczkó Dezső Múzeum a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program támogatásával új projektet indított „Szamizdat – Erjedés a felszín alatt” címmel. A projekt célja a rendszerváltás történetét és korszakát bemutató kiállítás anyagának gyűjtése és feldolgozása, ezzel az ország egyik legfontosabb ilyen jellegű irategyüttese jön létre.
Veszprémben van a legendás rézágyú
Veszprémben van a legendás rézágyú
A Laczkó Dezső Múzeumban egészen jövő év elejéig van lehetőség megnézni Gábor Áron rézágyúját, azt a 19. századi műtárgyat, amit számos történelmi legenda és népdal őriz. A kiállításmegnyitót szerda délután tartották, ahol kiderült az is, a rézágyú valójában nem is tisztán rézből készült.
Sobri Jóska: veszélyes bűnöző, vagy a magyar Robin Hood?
Sobri Jóska: veszélyes bűnöző, vagy a magyar Robin Hood?
Még, ha történészek lennénk, akkor sem tudnánk egyértelmű választ adni erre a kérdésre, az viszont történelmi tény, hogy a betyárságot a XVIII. és XIX. század társadalmi egyenlőtlenségei és pásztor-közösségek belterjessége hívta életre. Cikkünkben megpróbáljuk feltárni ennek a homályos korszaknak a hátterét, valamint bemutatjuk Sobri Jóskát, a Bakony híres betyárját, hogy ki is volt a népdalok és népmesékből ismert, de valóban létező személy.
Személyes levelezés árulkodik a XIX. század társadalmáról
Személyes levelezés árulkodik a XIX. század társadalmáról
Nem csak a XIX. század társadalmi és politikai életébe enged betekintést a grófi házaspár levelezése, hanem az egyetemes emberi értékekről, megbecsülésről és hűségről is sokat lehet tanulni belőlük. Gróf Mikó Imre és Rhédey Mária egykori levélváltásait most kötetbe szerkesztették, amit a Laczkó Dezső Múzeumban mutattak be szerdán.
Újabb avar kori sírok kerültek elő Veszprémben
Újabb avar kori sírok kerültek elő Veszprémben
A 8. sz. főút Veszprém déli elkerülő szakasz munkálatai során újabb 7-8. századi avar kori sírok kerültek elő. A feltárásokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az út két oldalán egy nagyobb kiterjedésű, a késő avar kor kezdetére tehető soros temető részletei bukkantak elő.