2021. március 2.
//
Lujza névnap

Bűnbeesés és feltámadás a 200 éves Haiszler-kápolnában

2021. február 13. 15:50
Van néhány ikonikus épület Veszprémben, amelyek nem szerepelnek a turistakalauzok első oldalain, mégis több száz évre visszanyúló történetük van, ha pedig sikerül megszerezni a kulcsot a bejárati ajtajukhoz, egy másik kor emlékei tárulnak a szemünk elé. Az Alsóvárosi temetőben lévő Haiszler-kápolna egy ezek közül.

A város egyik legrégebbi temetkezési helye a Mártírok úti Alsóvárosi temető. Még a XVIII. században hozták létre, amikor Veszprém lakossága ugrásszerű növekedésnek indult, ezzel együtt egy járvány miatt az elhunytak száma is megnőtt, ezért volt szükség, hogy püspöki engedéllyel tovább bővítsék a temetkezési helyet.

Ekkoriban a még nem létező Haiszler-kápolna területe volt a temető központja, innen terjeszkedett a sírkert. Az Alsóvárosi temetőben vannak eltemetve a város jeles polgárai, többek között Komjáthy László, egykori polgármester, orvosok, egyházi méltóságok, valamint '48-as forradalmárok és háborús hősök is. Ma már új temetkezésre nem használják, a kriptákat a még élő leszármazottak halálakor nyitják meg.

Ebben a legendás temetőben található a Heiszler-kápolna, amit 1831-ben emelt Haiszler György az előző évben kolerajárványban elhunyt György fia sírhantja fölé. A kápolna megépítése után egy alapítványt is létrehoztak az egyházmegyei hatóságnál 1000 Ft-os letéttel azzal a megkötéssel, hogy minden évben a Szent Kereszt ünnepén szentmisét kell bemutatni a kápolnában.

A kápolnáról Korompay György így írt az 1957-ben megjelent Veszprém című könyvében:

A bejárati oldal négy ¾ dóroszlopos, timpanonnal lezárt előépítményén keresztül köralaprajzú centrális térbe jutunk, melyhez a bejárattal szemközt félkörű apszis csatlakozik. A kápolna oldalfalain Ádám és Éva bűnbeesését, a paradicsomból való kiűzését, a kupola felületén pedig a feltámadást és az utolsó ítéletet ábrázoló freskók láthatók. A homlokzat falnyílásait kovácsoltvas rácsok díszítik. A timpanon mögötti nyeregtetőn haranggal felszerelt huszártorony ül, a kupolát zsindelyezett manzárdtető fedi. Az oltár kronosztikonjából az 1830-as, a timpanon frízén levőből az 1831-es évszám olvasható ki.

A freskók, igaz megkopva, de a mai napig látszódnak a kápolna belső falain. A klasszicista ábrázoláson jól kivehető a bibliai Ádám és Éva, valamint a tiltott gyümölcs és a kígyó az Édenkertben.

A mennyezet mára több helyen beázott, de, ha felpillantunk így is látszódik a feltámadás, a mennyország ábrázolása angyalokkal, valamint a pokol ördögeivel a kupola szélén.

Maga a kápolna belseje szűkös egy nagyobb szentmiséhez, a kör alakú beltér két oldalán padok vannak, ahol 10-12 ember fér el, középen pedig egy oltár, ahol ma főleg halottak napján tartanak megemlékezést, valamint kivételes esetben gyászmisét egy-egy temetés alkalmából.

A kápolnában egy szűk csigalépcső vezet fel a karzatra, ami anno egy kisebb orgonának is helyet adott, ez ma már nem működik, de a bejárat fölött még jól látható.

A Haiszler-kápolnát 2003-ban felújította a város, ekkor restaurálták a homlokzatát. A felújítási munkálatok alatt derült ki, hogy a kápolna 170 évvel építésénél a temető talajszintje 30-40 centivel alacsonyabban volt, ezt a munkásoknak akkor korrigálni kellett. Végül precíz munkával sikerült a patinás épület külsejét régi fényébe visszaállítani, így kívülről ismét a Mártírok úti temető jellegzetes épülete lehet.

A belső felújítás és a freskók restaurálása még várat magára, ez egy későbbi feladat lesz, hogy a Haiszler-kápolna közel 200 évvel az építése után ismét eredeti formájában és funkciójában működjön.

 

A cikk megírásához nagy segítséget nyújtott Vándor András - A megújult Haiszler-kápolna az Alsóvárosi temetőben című írása, ami a Veszprémi Szemle 27. számában jelent meg 2012-ben.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

A kommunista párttitkár, akit a félelme vitt a halálba
A kommunista párttitkár, akit a félelme vitt a halálba
Több ezer veszprémi lakását építette fel, miközben börtönbe, de akár halálba is küldött ártatlan embereket. Pap János évtizedekig volt Veszprém teljhatalmú ura, ma pedig már csak a szocialista épületek őrzik az emlékét, na meg a rettegés attól a diktatúrától, amit Pap elvtárs is serényen épített a XX. században.
Magyarországon is voltak nagy földrengések
Magyarországon is voltak nagy földrengések
Nagyjából minden évszázadban történt nagyobb földrengés Veszprém százkilométeres körzetében, amik a riadalom mellett súlyos károkat is okoztak, és nem egy közülük emberéletet is követelt.
Avar-kori temetőt találtak a nyolcas út építkezésén
Avar-kori temetőt találtak a nyolcas út építkezésén
A 8. sz. főút Veszprém déli elkerülő építése váratlan értékek felbukkanását eredményezte. A Budapesti csomópont kiépítését megelőző földmunkák során egy eddig ismeretlen avar temető került elő.
Árral együtt úsztak az önkormányzatiságba
Árral együtt úsztak az önkormányzatiságba
Nem küzdöttek az elkerülhetetlen ellen, helyette konszenzusos döntésekkel próbálták 30 évvel ezelőtt megszilárdítani Veszprémet. A rendszerváltás utáni első szabad önkormányzat megalakulásához vezető út legalább annyira kiszámíthatatlan volt, mint az azt követő időszak, Veszprém mégis jól egyensúlyozott.
1956-os tények a lábjegyzetből
1956-os tények a lábjegyzetből
Hol dördültek el az első fegyverek 1956-ban? Ki nevezte először szabadságharcnak a felkelést? Mit mondott Nagy Imre utolsó szó jogán kivégzése előtt? Hogyan menekült el egy Debrecen méretű város lakossága az országból? Tények és érdekességek a forradalom és szabadságharcról, amelyekről kevesebb szó esik.