2021. május 8.
//
Mihály névnap

Bűnbeesés és feltámadás a 200 éves Haiszler-kápolnában

2021. február 13. 16:50
Van néhány ikonikus épület Veszprémben, amelyek nem szerepelnek a turistakalauzok első oldalain, mégis több száz évre visszanyúló történetük van, ha pedig sikerül megszerezni a kulcsot a bejárati ajtajukhoz, egy másik kor emlékei tárulnak a szemünk elé. Az Alsóvárosi temetőben lévő Haiszler-kápolna egy ezek közül.

A város egyik legrégebbi temetkezési helye a Mártírok úti Alsóvárosi temető. Még a XVIII. században hozták létre, amikor Veszprém lakossága ugrásszerű növekedésnek indult, ezzel együtt egy járvány miatt az elhunytak száma is megnőtt, ezért volt szükség, hogy püspöki engedéllyel tovább bővítsék a temetkezési helyet.

Ekkoriban a még nem létező Haiszler-kápolna területe volt a temető központja, innen terjeszkedett a sírkert. Az Alsóvárosi temetőben vannak eltemetve a város jeles polgárai, többek között Komjáthy László, egykori polgármester, orvosok, egyházi méltóságok, valamint '48-as forradalmárok és háborús hősök is. Ma már új temetkezésre nem használják, a kriptákat a még élő leszármazottak halálakor nyitják meg.

Ebben a legendás temetőben található a Heiszler-kápolna, amit 1831-ben emelt Haiszler György az előző évben kolerajárványban elhunyt György fia sírhantja fölé. A kápolna megépítése után egy alapítványt is létrehoztak az egyházmegyei hatóságnál 1000 Ft-os letéttel azzal a megkötéssel, hogy minden évben a Szent Kereszt ünnepén szentmisét kell bemutatni a kápolnában.

A kápolnáról Korompay György így írt az 1957-ben megjelent Veszprém című könyvében:

A bejárati oldal négy ¾ dóroszlopos, timpanonnal lezárt előépítményén keresztül köralaprajzú centrális térbe jutunk, melyhez a bejárattal szemközt félkörű apszis csatlakozik. A kápolna oldalfalain Ádám és Éva bűnbeesését, a paradicsomból való kiűzését, a kupola felületén pedig a feltámadást és az utolsó ítéletet ábrázoló freskók láthatók. A homlokzat falnyílásait kovácsoltvas rácsok díszítik. A timpanon mögötti nyeregtetőn haranggal felszerelt huszártorony ül, a kupolát zsindelyezett manzárdtető fedi. Az oltár kronosztikonjából az 1830-as, a timpanon frízén levőből az 1831-es évszám olvasható ki.

A freskók, igaz megkopva, de a mai napig látszódnak a kápolna belső falain. A klasszicista ábrázoláson jól kivehető a bibliai Ádám és Éva, valamint a tiltott gyümölcs és a kígyó az Édenkertben.

A mennyezet mára több helyen beázott, de, ha felpillantunk így is látszódik a feltámadás, a mennyország ábrázolása angyalokkal, valamint a pokol ördögeivel a kupola szélén.

Maga a kápolna belseje szűkös egy nagyobb szentmiséhez, a kör alakú beltér két oldalán padok vannak, ahol 10-12 ember fér el, középen pedig egy oltár, ahol ma főleg halottak napján tartanak megemlékezést, valamint kivételes esetben gyászmisét egy-egy temetés alkalmából.

A kápolnában egy szűk csigalépcső vezet fel a karzatra, ami anno egy kisebb orgonának is helyet adott, ez ma már nem működik, de a bejárat fölött még jól látható.

A Haiszler-kápolnát 2003-ban felújította a város, ekkor restaurálták a homlokzatát. A felújítási munkálatok alatt derült ki, hogy a kápolna 170 évvel építésénél a temető talajszintje 30-40 centivel alacsonyabban volt, ezt a munkásoknak akkor korrigálni kellett. Végül precíz munkával sikerült a patinás épület külsejét régi fényébe visszaállítani, így kívülről ismét a Mártírok úti temető jellegzetes épülete lehet.

A belső felújítás és a freskók restaurálása még várat magára, ez egy későbbi feladat lesz, hogy a Haiszler-kápolna közel 200 évvel az építése után ismét eredeti formájában és funkciójában működjön.

 

A cikk megírásához nagy segítséget nyújtott Vándor András - A megújult Haiszler-kápolna az Alsóvárosi temetőben című írása, ami a Veszprémi Szemle 27. számában jelent meg 2012-ben.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

A poraiból mindig megújuló veszprémi vár története
A poraiból mindig megújuló veszprémi vár története
A veszprémi vár falaiból nem nőnek ki gótikus tornyok, nem veszi körbe a középkori várakra jellemző vizesárok és az ostromok nyomai sem látszódnak már a falain. A külsőségek ellenére mégis egy olyan koremlék ékelődik be Veszprém belvárosába, ami dicső időszakok mellett megtapasztalta a pusztító vérontást is a történelem során. A veszprémi vár története akkor kezdődik, amikor híre-hamva sem volt még a kereszténységnek.
Egy gazdag római kori exlégiós birtokát rejtheti az ösküi fennsík
Egy gazdag római kori exlégiós birtokát rejtheti az ösküi fennsík
Az utóbbi hetekben ismét előkerült az Öskü melletti római kori lelőhely témája és állapota. De vajon miért fontos Aranyoskút, és mi került elő innen? A Laczkó Dezső Múzeum munkatársával, Pálffy Sándor restaurátor-régésztechnikussal beszélgettünk.
Épült: az örök emberszeretet nevében
Épült: az örök emberszeretet nevében
Az Erzsébet-liget végén a fák mögött rejtőzik az egykori gyermekkórház hatalmas épülete, amely immáron negyed évszázada üresen és funkció nélkül tűri az idő vasfogát és szolgál a graffitisek gyakorlótereként. Cikkünkben bemutatjuk az épület történetét, két világháborún és rendszerváltáson át, mielőtt az Európa Kulturális Főváros keretében hamarosan új funkciójában születne újjá.
Eltűnt települések utcáin
Eltűnt települések utcáin
A Bakonyban számos olyan település létezett a múltban, amikről gyakran még a manapság a közelükben élők sem halottak. Ezek legtöbbje a a török időkben néptelenedett el, és mára csak néhány szétszórt kődarab – vagy annyi se – emlékeztet rá, hogy egykor emberek éltek itt. Ezúttal azonban nem velük, hanem a XX. század áldozataival foglalkozunk.
Mi lesz velem, ha rám talál egy régész?
Mi lesz velem, ha rám talál egy régész?
Adott két állítás: az első, hogy a sírok feltárásával fontos tudást szerezhetünk a múltról; a másik, hogy a halottainkat hagynunk kell békében nyugodni. Külön-külön mindkettővel egyetértek, de vajon a két, egymással ellentétes kijelentést hogyan lehet összhangba hozni? Ennek megértéséhez kértem segítséget Pátkai Ádám Sándor régésztől, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársától.