2021. április 16.
//
Csongor névnap

Megérkezett a Marsra a Perseverance

A NASA marsjárójához és drónjához a Veszprémben is jelenlévő Maxon Motor is biztosított alkatrészeket.

Több mint félévnyi utazás után a napokban megérkeznek a tavaly nyáron útjára indított műszerek a Marshoz. A Föld és a vörös bolygó nagyjából kétévente kerül közel egymáshoz a pályáján, ezek az ideális alkalmak ahhoz, hogy a két bolygó között űrjárműveket indítsunk. Ráadásul ebben az évtizedben 2020 nyarán volt legközelebb egymáshoz a két égitest, így nem csoda, ha több ország űrügynökségei is kihasználták a kínálkozó alkalmat, hogy a lehető legkisebb energia (ergo pénz) befektetésével megcélozhassák űrbéli szomszédunkat. 

A múlt héten Mars körüli pályára ált Al Amal műhold első fotója a vörös bolygórólA múlt héten Mars körüli pályára ált Al Amal műhold első fotója a vörös bolygóról

A Kínai Űrügynökség (CNSA) a Tianwen-1 nevű űrszondáját indította útnak, ez a múlt héten Mars körüli pályára állt, a tervek szerint májusban pedig egy leszállóegységgel a felszínre juttat majd egy marsjárót. Szintén néhány nappal ezelőtt az arabok Al Amal műholdja is pályára állt a vörös bolygó körül, és kétéves küldetése során elsősorban a légkört és a marsi időjárási viszonyokat vizsgálja majd. 

E hármasból utolsóként érkezett meg a “háború istenéhez” a NASA Perseverance nevű marsjárója, ami viszont a kínaiakat megelőzve már csütörtökön sikeresen leszállt a bolygó felszínén. A készülék elsődleges feladata a marsi élet lehetséges nyomainak felkutatása lesz: talajmintákat gyűjt egy egykori folyómederből, amiket a tervek szerint egy későbbi misszió hoz vissza a Földre az évtized végén.

A Perseverance egy NASA által kiadott korábbi látványtervenA Perseverance egy NASA által kiadott korábbi látványterven

A misszió azért is történelmi, mert a marsjáró az Ingenuity nevű drónt is magával vitte, így az emberiség most először fog felszállni bármiféle járművel egy idegen bolygó felszínéről, várhatóan március közepén. Ez azért is lesz nagy teljesítmény, mert a Mars légkörének sűrűsége nagyjából 1%-a a földinek, vagyis sokkal nehezebb felhajtóerőt képezni. 

A leszállás után a Perseverance ellenőrizte az eszközeit, a kamerája ezt a tesztfotót küldte el elsőként a Mars felszínérőlA leszállás után a Perseverance ellenőrizte az eszközeit, a kamerája ezt a tesztfotót küldte el elsőként a Mars felszínéről

Érdekesség, hogy a NASA által a Marsra juttatott eszközök egyes alkatrészeit a Veszprémben is jelen lévő Maxon Motor fejlesztette: az ő motorjaik mozgatják a rover robotkarjait, amelyek mintát vesznek a talajból, de szintén az ő eszközeik felelnek majd a mintákat tartalmazó tartályok lezárásáért és elhelyezéséért is, ahogy a már említett drónon is jelen vannak a Maxon-alkatrészek.

Söge

További cikkek

Hatvan éve léptük át a világűr határát
Hatvan éve léptük át a világűr határát
Hatvan évvel ezelőtt az emberiség olyasmit vitt véghez, amit korábban egyetlen fajnak sem sikerült: elhagytuk a bolygónkat és kiléptünk a világűrbe.
A kutatónők helyzetéről tartottak konferenciát
A kutatónők helyzetéről tartottak konferenciát
Örök kérdés és főleg szakmai körökben teszik fel: mi a probléma a tudományban a nőkkel? Család és/vagy hivatás? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA VEAB Biológiai Szakbizottságának Biotechnológiai Munkabizottság online eseményén.
Nem űrhajó, csak űrkavics
Nem űrhajó, csak űrkavics
Úgy tűnik, mégsem földönkívüli űrhajó volt az ‘Oumuamua, bár még így is a legizgalmasabb kődarab jelenleg a Naprendszerben.
Dosztojevszkijről tartott konferenciát a Pannon Egyetem
Dosztojevszkijről tartott konferenciát a Pannon Egyetem
Kétnapos konferenciát rendezett a Pannon Egyetem összehasonlító irodalomtudományi kutatócsoportja, Dosztojevszkij kelet- és közép-európai olvasatai címmel. Az eseményt január 28-29¬-én tartották, természetesen online.
Eddig csak következtetni tudtunk létezésükre, most fizikai Nobel-díjat ért a vizsgálatuk
Eddig csak következtetni tudtunk létezésükre, most fizikai Nobel-díjat ért a vizsgálatuk
2020-ban a fekete lyukak hozták el három kutatónak a fizikai Nobel-díjat. A díj indoklásában mégsem szerepelt ennek a kozmológiai objektumnak az elnevezése, amire megvan a logikus válasz, ahogy arra is, hogy Stephen Hawking miért nem kapta meg soha ezt a rangos kitüntetést. Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának online konferenciáján ezekre is fény derült.