Azt ismerjük, hogy milyen kompetenciákra van szüksége egy politikusnak, vagy egy jó cégvezetőnek, de egyházi vezetők esetében ritkábban merül fel ez a megközelítés. Tehát, milyen tulajdonságokra van szüksége egy püspöknek?
A püspökök és a papok személyével kapcsolatban fontos tisztázni, hogy esetükben - kizárólag teológiai nézőpontból - isteni kiválasztás történik. Ha szigorúan csak ezt nézzük, nehéz értelmezni, hogy milyen kompetenciákra van szükség, hiszen Isten választ. Ilyen szempontból a püspöki szolgálat egy bensőséges, személyes kapcsolatot jelent Istennel. Ez egy eszközszerű szolgálat, amelyben Isten általam akar véghezvinni valamit. A püspököknek létezik egyfajta hármas szerepe: egyszerre pásztor, próféta és király. A személyes képességek esetében az a legfontosabb, hogy megtaláljuk, hogyan lehet azokat ebbe a teológiai háttérbe a legjobban adoptálni.
Részletezné, hogy hogyan kell értelmezni a pásztor, a próféta és a király szerepét?
A pásztori feladat a legkönnyebben értelmezhető: szentségeket mutat be, liturgiát vezet és gondoskodik a hívekről. A prófétai szerep a tanítással kapcsolódik össze: a prédikáció, de a különböző közéleti feladatok is ide tartoznak. Végül a királyi feladat az, amikor „törvényeket” kell hozni és gondoskodni kell azok betartásáról is. Amikor papnak tanul az ember, ezekre mind fel lehet készülni, és ilyenkor mutatkoznak meg leginkább a személyes, emberi tulajdonságok.
Ön a háromból mely területen jártas leginkább?
Az egyetemi pulpituson eltöltött évek alatt sok tapasztalatot szereztem a tanításban, tehát a „prófétai” szerepkörben, általános helynökként pedig – teológiai értelemben – a „királyi” feladatokban is. Mostani feladatomban, a veszprémi egyházmegyében is erre van úgy tűnik a leginkább szükségem, de természetesen törekednem szükséges mindhárom szerep gyakorlására.
Másfél éve nevezték ki a veszprémi egyházmegye élére, ez idő alatt pedig a valaha volt legnagyobb fejlesztési csomagot jelentették be. Az időzítés egybevág az Európa Kulturális Főváros projekttel. Szerencsés egybeesés, vagy tudatosan összehangolt projektekről van szó?
Mindkét állítás egyszerre igaz. A kulturális főváros cím egy olyan pont, amit nem lehet megkerülni Veszprémben, egyben jó apropó arra, hogy ennek segítségével megvalósíthassuk terveinket. Ugyanakkor, amikor megérkeztem Veszprémbe, az EKF-től függetlenül azt láttam, hogy az egyházmegye több történelmi értékére ráfér a felújítás, a restauráció. Ilyen a levéltárunk, a könyvtárunk, a gyűjteményi központunk, de említhetném az egyházmegye hivatalát, vagy az idős papi otthont is, valamint az Érseki Palota belső világát. Amikor mélyebben beleástam magam ezekbe a feladatokba, világossá vált, hogy a Várra – amelynek nagy része egyházi tulajdonban van – együttesen érdemes nézni. Ez a gondolatmenet aztán kibővült az egész városra, így lett az EKF-fel együtt egy komplex fejlesztési program. Most olyan jövőképet látok Veszprémben, ahol egyszerre teljesülnek az itt élők, az ide látogató turisták, az egyetemisták, az intézmények, a tudományos központok és az egyházmegye igényei is.
A kormányhatározatok mégis megkülönböztetik az EKF-programra szánt 50 milliárdot az egyházmegyének biztosított 40 milliárdtól.
Megkülönbözteti, de a célok érdekében ezek a végén összeadódnak. Fontos, hogy nem 50 - 40 milliárdról van szó, hanem 50 + 40-ről – ha a város érdekeit nézzük. Mi is abban a szellemben állítottuk össze terveinket, hogy az hosszútávon Veszprém és a térség fejlődését is szolgálják. Ezért jelennek meg turisztikai célú beruházások, épületrekonstrukciók, valamint olyan kiállítótereket is szeretnénk ismét megnyitni, amelyek eddig zárva voltak a látogatók előtt. Értékeket szeretnénk továbbra is teremteni.
Olyan értékeket, melyek a missziós feladataink megvalósulásában hatékonyan segítenek minket.
Ez a stratégiai gondolkodás inkább hajaz egy világi vezető mentalitására. Miben más egy olyan fejlesztési program, amit az egyház gondoz és nem a város, vagy egy Zrt?
Az egyházmegye gazdasági működtetésében is vannak stabil elveink. Például nem indulunk el egy pályázaton csak azért, hogy elnyerjünk valamennyi forrást. Csak akkor indulunk ilyen forrásokért, ha saját szándékból is megvalósítanánk az adott beruházást. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy az egyházak gazdálkodása rendkívül szoros. Annak idején az ingatlanok visszaadása csak részben történt meg, a termelői javak pedig még úgy sem. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a javainkat kizárólag az egyházmegye céljaira használjuk fel hatékonyan. Amiben más egy egyházi fejlesztési program a többi beruházástól, az az, hogy itt a végső célban nem a profit, hanem az emberek lelki üdvének szolgálata is megjelenik. Ehhez kell felhasználni a rendelkezésre álló anyagi forrásokat, kulturális javakat és a kapcsolatrendszert is.
A reverenda alatt egy ízig-vérig világi gondolkodású ember van?
Jó lenne túllépni azon a gondolaton, hogy az egyház és az állam egymástól elválasztva, külön kell, hogy működjön. Ez a helytelen berögződés régre vezethető vissza, megjelent már a francia forradalom idején, majd a XIX. századi kultúrharcban is. Be kell látni, hogy más-más feladatkörrel, de ugyanazokért az emberekért vagyunk felelősek. Nekem, mint püspöknek a világi vezetőkkel az együttműködés nem lehet pusztán perszonális igény, hanem olyan bázist jelentenek, amely nélkül elképzelhetetlen a pásztori munka. Természetesen, ha mindemellett adott a személyes jó kapcsolat is, a közös értékrend és gondolkodásmód, az csak elősegíti a folyamatokat.
Magyarország Kormánya 2020 augusztusában a 1468/2020. (VIII. 5.) számú kormányhatározatban rögzítette azt a 40 milliárd forintos támogatást, amelynek a Veszprémi Főegyházmegye a kedvezményezettje, lényege pedig, hogy kiszolgálva az Európa Kulturális Főváros törekvéseit, a fejlesztések révén hosszú távon járuljon hozzá a város fejlődéséhez, a közjó megteremtéséhez, mindemellett szem előtt tartva az egyházmegye szándékait is.
A komplex projekt célja a veszprémi vár területén elhelyezkedő egyházi – és egykor egyházi – tulajdonban lévő ingatlanok szerepének és állagának rendezése, valamint turisztikai hasznosítása. Mindez 18 különböző pontot megvalósuló beruházást fed le.
Ha csak a leglátványosabb elemeket soroljuk fel, mindenképpen kiemelhető ebből a listából az Érseki Palota belső fejlesztése, beleértve a pincében egy borturisztikai bemutatótér kialakítását.
A Szaléziánum kiállításainak tematikáját frissítenék, valamint a kávézó és ajándékbolt kínálatát is bővítenék. Látványos projektelemnek ígérkezik a panorámaterasz kialakítása is ugyanitt.
Az egykori piarista gimnázium épületéből egy négycsillagos szállodát hoznának létre, konferenciatermekkel és egy kerti teraszos bisztróval.
Ezen kívül a Benedek-hegy sétányát is megújítanák, a hegyre vezető kálvária stációit is újragondolnák.
A projekt megfogalmaz olyan átfogó fejlesztéseket is a Várban, mint például az utcaburkolat modernizálása, interaktív installációk elhelyezése, de ide sorolhatjuk az egységes jegyrendszer kialakítását és a készpénzmentes fizetés lehetőségének megteremtését is.
A főegyházmegye nagy hangsúlyt kíván fektetni az örökségturizmusra, ezen belül is a vallási és zarándokturisztikai elemekre. De új célterületként az esküvőszervezés is megjelenik már a projektben, hiszen a fejlesztések által egy helyen biztosítva lenne minden, ami szükséges egy ilyen ünnepi eseményhez.
Mint az egész EKF-ben, úgy a Várnegyed megújításánál is fontos szempont a fenntarthatóság, ezért a tervek megfogalmazásakor itt is számításba vették, hogy a különböző kiállítóterek és szolgáltatások egész évben elérhetőek és turistacsalogatóak legyenek, a fenntartása pedig ne rójon aránytalanul nagy terhet a városra és az egyházra.
A teljes interjú az Ecoport magazin 2021. évi I. számában jelent meg.
