Az épületburok megfelelő szigetelésével minimalizálhatjuk a hőátbocsájtásból adódó veszteségeket, és ezzel együtt jelentős mértékben csökkenthetjük az energiaköltségeket. Korszerű épületeknél, amelyek légzáró, hőszigetelt épületburokkal készülnek, az energiamegtakarítás akár 8% is lehet.
Épülettípustól függően más-más pontokon képződnek hőhidak. Többszintes épületeknél az egybefüggő felületeken keresztül vész el a legtöbb hő, míg alacsony építésű házaknál a tető, földszint és a pince is meghatározó lesz. Hőszigeteléssel nem csak a falak hőátadása csökken, hanem a leggyakoribb hőhidat képző helyeken. Ide tartoznak a nyílászárók, sarkok és egyéb épületszerkezeti elemek illeszkedése. Ha az összveszteséget nézzük, akkor ez igen komoly összegeket jelent. Panelházak utólagos szigetelésével jóval nagyobb, 24%-os megtakarítás érhető el, más esetekben ez a szám elenyésző.
Megoldások különböző épületszerkezetek hőveszteségének csökkentésére
Épületelemenként eltérő technológiára lehet szükség. Más megoldást kíván egy födém vagy egy felszín alatti pince vagy egy házfal. Lássunk néhányat!
- Külső falak: Ebben az esetben a legkedvezőbb megoldás a homlokzat külső hőszigetelése, melynek fedőrétege lehet például egy általunk kiválasztott színű díszvakolat réteg vagy egy szerelt homlokzatburkolat. Ez utóbbinál a hőszigetelő lapok felhelyezése után felkerülhet a homlokzatra például kerámia, kő vagy tégla. Ilyen esetekben fontos a rétegek közötti szellőzés megoldása.
- Nyeregtető/tetőtér szigetelése: Hőszigetelés szempontjából ez az egyik legproblémásabb része az épületnek. Újonnan épülő tetőtereknél belülről és a szarufák fölé helyezik a szigetelést. Javasolt 2 rétegben a hőhídképződés miatt. Használatban lévő helyiség esetén, bontás nélkül, a szarufák fölé helyezett szigetelőpanelekkel oldják meg.
- Lapostető: Kialakítása akkor célszerű, ha szeretnénk tetőteraszt. Hőszigetelése lehet egyenes vagy fordított rendben. Előbbinél a csapadékvíz elleni szigetelés kerül felülre, a fordítottnál a hőszigetelés van felül, ami nedvességálló is, és ez alá kerül a vízszigetelés.
- Felszín alatti épületszerkezeti elemek (pl. pince): Ennél a szigetelőanyagot egyszerűen rögzítik alulról a mennyezetre.
Kötelezően elérendő hőátbocsátási (U) értékek csak 1000 nm feletti épületeknél vannak. Egy normál átalakításnál ez az érték általában U=0,30W/nmK.
A külső és utólagos szigetelés előnyei és veszélyei
- A hőhídhatás mértéke csökken, kevésbé alakul ki penész
- Kellemesebb, kiegyensúlyozottabb hőérzet
- Téli-nyári időszakban kisebb hőingás
- Elegendőek lehetnek kisebb teljesítményű fűtési rendszerek
- Az épület élettartama, esztétikai és piaci értéke is nő
- Ahol az épületszerkezeti csomópontok nem megfelelően vannak tervezve, ott hőhíd képződhet, ami páralecsapódáshoz vezethet, kedvező talajt biztosítva a penésznek.
Miért jó a teljes felújítás?
A hőhídat legjobban akkor tudjuk kivédeni, ha a homlokzati szigeteléssel egy időben végezzük el a többi épületszerkezeti elem cseréjét is (fűtésrendszer, ajtó, ablak, stb.).
