2021. május 18.
//
Erik névnap

Elmondani az elmondhatatlant

2021. április 16. 16:16
A mai napig vita tárgyát képezi, lehet-e hiteles alkotást készíteni olyan sokkoló témákról, mint a holokauszt. Az elmúlt évek többszörösen díjazott filmalkotásai arra engednek következtetni, lehet, sőt, érdemes több megközelítést alkalmazni. A holokauszt magyar áldozatainak emléknapja apropóján ajánlunk öt hazai filmet.

1945

1945 nyarán vonat gördül be a vidéki vasútállomásra, melyről leszállva két ortodox zsidó indul el ládákkal megpakolva a közeli falu irányába, ahol épp a jegyző fiának lakodalmára készülnek. Mikor kiderül, hogy a ládákban illatszerek vannak, ráadásul a fiatalabb férfi a menyasszony korábbi vőlegénye, az egész falu felbolydul: a bűntudat hirtelen erősen tör rá mindazokra, akik korábban szemtanúi voltak a zsidók elhurcoltatásának. Török Ferenc (a Moszkva tér rendezője) azonban ennél is tovább megy: filmjében felteszi azt a kényes kérdést is, vajon hányan voltak haszonélvezői a holokausztnak, s a túlélők verziójának patetikus felmutatása helyett egy krimibe és westernbe oltott súlyos filmdrámát készít.

Akik maradtak

„Nekünk nehezebb, mint azoknak, akik elmentek” – hangzik el egy ponton a 2019-es Akik maradtakban, s bár elsőre ez egy igencsak önző nézőpontnak tűnhet, tény és való, hogy a túlélők bűntudata létezik. A zárkózott szülész-nőgyógyász negyvenes Aldó és a kamasz Klára is azzal küzd, s tulajdonképpen ez az, ami különös kapcsolatot eredményez kettőjük között: Aldó egyfajta apjává válik a holokauszt során szüleit és húgát elvesztő lánynak, ő maga pedig részben új családra lel azok helyett, akik nem térhettek vissza a koncentrációs táborból. Tóth Barnabás filmje egyszerre tabudöntögető és rendkívül érzékeny alkotás.

Saul fia

Nemes Jeles László Oscar-díjas rendezését valószínűleg senkinek nem kell bemutatni: a fia tisztes temetéséért harcoló Saul története azért is kapott akkora visszhangot, mert több szinten is formabontó volt. Egyrészt alig szólnak visszaemlékezések a Sonderkommandoról, vagyis azokról a zsidókról, akiket a koncentrációs táborokban saját társainak testének elégetésére köteleztek, másrészt a film megmutatja, hogyan veszti el érzőképességét az ember az embertelen körülmények között egészen addig, amíg valami személyes sokk nem éri. A szűk képkivágások pedig csak még inkább ráerősítenek, hogy csontig hatoljon az élmény.

Sorstalanság

Amennyire formabontónak számított 2015-ben a Saul fia, annyira új volt egy évtizeddel korábban a Kertész Imre 1975-ös regényéből készült Sorstalanság is, hiszen a maga idejében az elsők között beszélt arról, hogy a szörnyűségek mennyire elidegenítik a társadalomtól a tragédia túlélőit: a meghurcoltatások után is gyakorlatilag épp ugyanolyan számkivetettek maradnak, mint előtte voltak. A főszereplő, Köves Gyuri kora ráadásul még tragikusabbá teszi helyzetét: tizenöt évesen épp abban a korban van, amikor először nyílna ki a világa, hogy aztán személyiségét és későbbi életét is meghatározó élményeket szerezzen, s mivel már ahhoz elég idős, hogy értse, mi zajlik körülötte, ezek az élmények a lehető legborzasztóbbak lesznek.

 

A létezés eufóriája

Noha a legtöbb történet a megnyomorító körülményekre koncentrál, A létezés eufóriája pozitívabb képet mutat és arra igyekszik megtanítani, hogy igenis fel lehet állni a legnagyobb tragédiák után is. Fahidi Éva 20 évesen egyedül tért haza Auschwitz-Birkenauból, ahol 49 családtagját veszítette el, köztük anyját, apját és kishúgát. 90 éves, amikor felkérést kap Szabó Réka koreográfustól, hogy szerepeljen egy róla szóló táncszínházi előadásban Cuhorka Emese táncosnővel közösen. A darab, a Sóvirág kettejük életét, a fiatal és az idős nő sorsát és testét állítja párhuzamba, finom mozdulatokkal és a hétköznapi beszélgetések közé rejtett súlyos mondatokkal. A dokumentumfilm az előadás létrejöttét és a három nő különös kapcsolatát követheti nyomon, miközben gyönyörűen emlékeztet rá: élni mégis csak csodás kiváltság.

 

Bertalan Melinda

További cikkek

Szombaton nyitottak meg az országos közművelődési és kulturális intézmények
Szombaton nyitottak meg az országos közművelődési és kulturális intézmények
A Veszprém Agóra 13 másik magyarországi agórával és több mint ezer közművelődési intézménnyel együttműködve rollup-kiállítással csatlakozott az országos megnyitó eseménysorozathoz.
Átfogó adatbázist készítenek az összes veszprémi római katolikus templomról
Átfogó adatbázist készítenek az összes veszprémi római katolikus templomról
Veszprémben összesen 33 római katolikus templom van, ezekről készít most egy átfogó adatbázist a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár. A tervek között szerepel még telefonos alkalmazás, valamint turisztikai templomséta és rajzpályázat is a gyermekeknek.
Végleges a VeszprémFest programja!
Végleges a VeszprémFest programja!
Véglegessé vált az idei VeszprémFest programja. A korábban már meghirdetett Tom Jones, Jazz+Az és VeszprémFest Classic koncertek mellett jön az LGT sztárjaival színpadra lépő Zenevonat, a 25 éves jubileumát ünneplő Cotton Club Singers, valamint a Concerto Budapest Snétberger Ferenc és Roby Lakatos közreműködésével.
Színházaink a nyitás felé
Színházaink a nyitás felé
Fontos állomáshoz érkeztünk a négymillió beoltottal, hiszen a kormány engedélyezi a színházak megnyitását, a teátrumok látogatását, legalábbis azok számára, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Kellerné Egresi Zsuzsannát, a veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettes-kreatív menedzserét, a Pannon Várszínház igazgatóját, Vándorfi Lászlót, valamint Szántó Viktóriát, a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyettesét kérdeztük.
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
Új értelmezést nyert a „hős” jelző, a békeidőben tanúsított hőstetteket a Hangvilla most egy különleges ajándékkal hálálja meg. Május végén, a Covid-járvány után először tartanak zenei rendezvényt a kulturális központban, a vendégkör viszont speciális lesz. Erről, valamint a kulturális szféra járvány utáni új kihívásairól is beszélgettünk a Hangvilla igazgatójával.