Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Elmondani az elmondhatatlant

2021. április 16. 16:16
A mai napig vita tárgyát képezi, lehet-e hiteles alkotást készíteni olyan sokkoló témákról, mint a holokauszt. Az elmúlt évek többszörösen díjazott filmalkotásai arra engednek következtetni, lehet, sőt, érdemes több megközelítést alkalmazni. A holokauszt magyar áldozatainak emléknapja apropóján ajánlunk öt hazai filmet.

1945

1945 nyarán vonat gördül be a vidéki vasútállomásra, melyről leszállva két ortodox zsidó indul el ládákkal megpakolva a közeli falu irányába, ahol épp a jegyző fiának lakodalmára készülnek. Mikor kiderül, hogy a ládákban illatszerek vannak, ráadásul a fiatalabb férfi a menyasszony korábbi vőlegénye, az egész falu felbolydul: a bűntudat hirtelen erősen tör rá mindazokra, akik korábban szemtanúi voltak a zsidók elhurcoltatásának. Török Ferenc (a Moszkva tér rendezője) azonban ennél is tovább megy: filmjében felteszi azt a kényes kérdést is, vajon hányan voltak haszonélvezői a holokausztnak, s a túlélők verziójának patetikus felmutatása helyett egy krimibe és westernbe oltott súlyos filmdrámát készít.

Akik maradtak

„Nekünk nehezebb, mint azoknak, akik elmentek” – hangzik el egy ponton a 2019-es Akik maradtakban, s bár elsőre ez egy igencsak önző nézőpontnak tűnhet, tény és való, hogy a túlélők bűntudata létezik. A zárkózott szülész-nőgyógyász negyvenes Aldó és a kamasz Klára is azzal küzd, s tulajdonképpen ez az, ami különös kapcsolatot eredményez kettőjük között: Aldó egyfajta apjává válik a holokauszt során szüleit és húgát elvesztő lánynak, ő maga pedig részben új családra lel azok helyett, akik nem térhettek vissza a koncentrációs táborból. Tóth Barnabás filmje egyszerre tabudöntögető és rendkívül érzékeny alkotás.

Saul fia

Nemes Jeles László Oscar-díjas rendezését valószínűleg senkinek nem kell bemutatni: a fia tisztes temetéséért harcoló Saul története azért is kapott akkora visszhangot, mert több szinten is formabontó volt. Egyrészt alig szólnak visszaemlékezések a Sonderkommandoról, vagyis azokról a zsidókról, akiket a koncentrációs táborokban saját társainak testének elégetésére köteleztek, másrészt a film megmutatja, hogyan veszti el érzőképességét az ember az embertelen körülmények között egészen addig, amíg valami személyes sokk nem éri. A szűk képkivágások pedig csak még inkább ráerősítenek, hogy csontig hatoljon az élmény.

Sorstalanság

Amennyire formabontónak számított 2015-ben a Saul fia, annyira új volt egy évtizeddel korábban a Kertész Imre 1975-ös regényéből készült Sorstalanság is, hiszen a maga idejében az elsők között beszélt arról, hogy a szörnyűségek mennyire elidegenítik a társadalomtól a tragédia túlélőit: a meghurcoltatások után is gyakorlatilag épp ugyanolyan számkivetettek maradnak, mint előtte voltak. A főszereplő, Köves Gyuri kora ráadásul még tragikusabbá teszi helyzetét: tizenöt évesen épp abban a korban van, amikor először nyílna ki a világa, hogy aztán személyiségét és későbbi életét is meghatározó élményeket szerezzen, s mivel már ahhoz elég idős, hogy értse, mi zajlik körülötte, ezek az élmények a lehető legborzasztóbbak lesznek.

 

A létezés eufóriája

Noha a legtöbb történet a megnyomorító körülményekre koncentrál, A létezés eufóriája pozitívabb képet mutat és arra igyekszik megtanítani, hogy igenis fel lehet állni a legnagyobb tragédiák után is. Fahidi Éva 20 évesen egyedül tért haza Auschwitz-Birkenauból, ahol 49 családtagját veszítette el, köztük anyját, apját és kishúgát. 90 éves, amikor felkérést kap Szabó Réka koreográfustól, hogy szerepeljen egy róla szóló táncszínházi előadásban Cuhorka Emese táncosnővel közösen. A darab, a Sóvirág kettejük életét, a fiatal és az idős nő sorsát és testét állítja párhuzamba, finom mozdulatokkal és a hétköznapi beszélgetések közé rejtett súlyos mondatokkal. A dokumentumfilm az előadás létrejöttét és a három nő különös kapcsolatát követheti nyomon, miközben gyönyörűen emlékeztet rá: élni mégis csak csodás kiváltság.

 

Bertalan Melinda
további cikkek
Hogyan ünnepelnek a különböző országokban? Hogyan ünnepelnek a különböző országokban? A karácsony a szeretet, a béke és az összetartozás ünnepe, amelyet világszerte eltérő szokásokkal ünnepelnek. Bár gyökerei a keresztény hitvilágból származnak, a különböző kultúrák sokszínűsége számos egyedi hagyományt hozott létre. tegnap 16:18 Karácsonyi ízek a világ körül Karácsonyi ízek a világ körül A karácsony nemcsak a szeretet és a családi összejövetelek ünnepe, hanem a gasztronómiai kalandoké is. Ahány ország, annyi szokás – és ez különösen igaz az ünnepi asztalokra. A helyi kultúra, történelem és ízvilág keveréke teszi egyedivé a karácsonyi ételeket, amelyek gyakran generációról generációra öröklődnek. Szerkesztőségünk most képletesen elutazott a világ különböző nemzeteinek ünnepi konyháiban, hogy megismerjük, milyen fogások varázsolják felejthetetlenné az ünnepeket! 2024. december 21. 17:29 Újra megjelent Darnay Kálmán: Kaszinózó táblabírák I-II. – korfestő történeti tréfák című könyve kultúra Újra megjelent Darnay Kálmán: Kaszinózó táblabírák I-II. – korfestő történeti tréfák című könyve 2024. december 18. 13:51 A múlt ízei: Bélafi László és az MI által újraálmodott 'békebeli sütemények' A múlt ízei: Bélafi László és az MI által újraálmodott 'békebeli sütemények' A magyar gasztronómia öröksége az identitásunk egyik legszínesebb és legizgalmasabb területe, amely generációk történeteit hordozza magában. Bélafi László két recepteskötete, az „Ükanyám Békebeli Süteményei” és a Réthy Erzsébet receptjeit bemutató második kötet egyaránt tisztelgés a múlt előtt és kísérlet arra, hogy a hagyományok a modern kor eszközeivel újjáéledjenek. 2024. december 18. 17:18

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.