2023. május 28.
//
Emil, Csanád névnap

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek

2021. április 22. 18:00
MTI
Online klímakonferenciát rendeztek múlt héten neves magyar szakemberek részvételével. A Föld napján az itt elhangzottakat foglaljuk össze.

A HuPCC által szervezett négynapos rendezvényen több mint háromszáz szakértő többek között műszaki, kulturális, meteorológia, sőt még művészeti szempontokat is vizsgálva vitatta meg a természettudományos alapokat, a hatásokat, az alkalmazkodást és a mérséklést a múlt héten. 

A találkozón Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára azt hangsúlyozta: Magyarország térségének a globális átlaghoz képest sokkal nagyobb a klímaérzékenysége, a globális átlag majdnem 1,5-szerese. Ezért óriási jelentősége van a Magyarország által is ratifikált párizsi klímaegyezménynek, és annak, hogy mindenki tartsa szem előtt ezt a problémát, ugyanis - mint rámutatott - az emberek nagyban hozzájárulnak a globális melegedési folyamathoz.

 Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (NKE SVKI) vezetője elmondta: a klímaváltozás, a klímabiztonság már a '80-as évek végétől olyan terület, amellyel a biztonsági tanulmányok is foglalkoznak. Ez társadalmilag elfogadott, mivel látható, hogy a klímaváltozás számos kulcsszektorban - például élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energetika, urbanizáció - okoz kríziseket. Továbbá az időjárás szélsőséges változásai miatt is úgy értékelik az emberek, hogy a klímaváltozás egyértelműen negatív következményekkel jár. A biztonságpolitikai szakértő viszont úgy véli, a klímaváltozást nem biztonsági kérdésként kell kezelni, hanem

a mindennapi életben szükséges lépéseket tenni.

Ezen a területen már most számos olyan példa van, amellyel az emberek hozzájárulnak a probléma kezeléséhez: szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos eszközök beszerzése, illetve a műanyag bevásárlószatyrok mellőzése.

A műanyag szatyrok mellőzésével is hozzájárulunk a Föld megmentéséhez (illusztráció: Christopher Vega on Unsplash)A műanyag szatyrok mellőzésével is hozzájárulunk a Föld megmentéséhez (illusztráció: Christopher Vega on Unsplash)

Erre rímelnek Áder János szavai is. Az államfő elmondta, hogy a találkozóra készülve néhány kérdés benne is felötlött. Először, hogy miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni. Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, "mindannyiunk életét befolyásolják", legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról. Továbbá miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne "klímadepresszióhoz" vezessen, hanem egyéni és közösségi cselekvés mozgatórugója legyen.

Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel.

"Mindez - kár lenne tagadni - érdekek sérelmével jár"

– fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni. A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: "megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?".

Áder szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg?

Egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni. "Nekem ezek az ötletek nem tetszenek" - fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel: "hogyan kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk?".

 Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: "az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie". 

vehir.hu

További cikkek

Nem találta meg Suhajda Szilárdot a mentőcsapat, befejezték a keresést
Nem találta meg Suhajda Szilárdot a mentőcsapat, befejezték a keresést
Nem találta meg Suhajda Szilárdot a Mount Everesten a hegymászó keresésére pénteken reggel indult mentőcsapat, ezért befejezték a keresést - írta szombaton a Hóhatár - a Mozgásvilág hegymászó hírei Facebook-oldal.
Kerti tó: a békák utolsó menedéke?
Kerti tó: a békák utolsó menedéke?
A kétéltűek közel 370 millió éve élnek a Földön, mi mégis évtizedek alatt a kihalás peremére sodortuk őket. Az állománycsökkenésük Magyarországon is drasztikus ütemben zajlik. Ha a tendencia nem változik, akkor néhány éven belül a legtöbb tájegységünkről eltűnnek. Jó hír viszont, hogy egyénileg is sokat tehetünk a megmentésük érdekében, ha saját kertünkben szaporodó- és élőhelyet biztosítunk számukra. Kántás Zoltán, környezetvédelmi méréstechnikus, aktív természetvédő írása.
Véget értek az írásbeli érettségik
Véget értek az írásbeli érettségik
Befejeződnek pénteken a 2022/2023-as tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakának írásbeli vizsgái - közölte az Oktatási Hivatal.
Korai fejlesztő ellátás létesül, békepárti nyilatkozathoz csatlakozott az önkormányzat, a hulladékkezelő társulást vizsgálta az OLAF
Korai fejlesztő ellátás létesül, békepárti nyilatkozathoz csatlakozott az önkormányzat, a hulladékkezelő társulást vizsgálta az OLAF
Rendhagyó módon nem a Városházán, hanem az Acticityben rendezték meg a képviselőtestület ülését csütörtökön.
Milyen állat nyomát találták meg Veszprém mellett?
Milyen állat nyomát találták meg Veszprém mellett?
Az egyik veszprémi fórumba töltötték fel azokat a képeket, amiket valaki a város mellett fotózott és jól láthatóan egy emberi tenyér méretéhez hasonló nagyságú állati lábnyom látható rajta. A tippek elindultak, hogy milyen élőlény hagyta hátra ezt a nyomot, valaki már medvét látott benne. Mi megkérdeztük erről az egyik helyi vadásztársaság elnökét.