Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. április 15. Tas, Anasztázia
Veszprém
17°C
2024. április 15. Tas, Anasztázia
Veszprém
17°C

Egy év a Covid árnyékában – példák a városok tapasztalataira

2021. május 2. 4:00
A koronavírus az elmúlt évben életünket teljesen felforgatta, személyes, családi, munkahelyi szinten egyaránt, de más lett az élet a településeken, az országban is. Tosics Iván, az Urbact program városfejlesztési szakértője annak járt utána, hogy az egyes európai nagyvárosok tekintetében melyek azok a változások, amelyek általánosnak tekinthetők, hogyan hatottak, hathatnak ezek az elkövetkező évek városfejlesztési trendjeire. Az Urbact Nemzeti Tájékoztatási Pont honlapján megjelent írása nyomán mutatunk néhány hazai és európai példát némi veszprémi kitekintéssel.

Tosics Iván a Covid-19 árnyékában telt év városfejlesztési tapasztalatait összegzi saját kutatása alapján. A legnagyobb változások a szerző felmérése szerint a városi mobilitást, a lakhatást, az online oktatást és a társadalmi szolidaritást érintették. A városok vezetésének késlekedés nélkül reagálniuk kellett a kialakult helyzetre, jellemzően átmenetinek gondolt szükségmegoldásokkal tették ezt, amelyek aztán könnyen válhattak tartósan velük maradó általános gyakorlattá.

A változás sok városban szembetűnű terepe a városi mobilitás és ezen belül is elsősorban a kerékpáros közlekedés, hiszen az emberek kerülni igyekeznek a zsúfolt közösségi közlekedési eszközöket, az egyéni motoros közlekedés pedig inkább csak növeli a városok problémáit. Milánóban például 35 kilométernyi utcaszakaszt alakítottak át úgy, hogy a járdák kiszélesítésével és új kerékpárutak létrehozásával csökkentsék az autóforgalmat. Brüsszelben az új forgalmi rendben minden járműre 20 km/h sebességkorlátozás vonatkozik, míg a belvárosban a gyalogosok és a kerékpárosok elsőbbséget élveznek. Berlini kezdeményezés a „játszó utca”, lényege, hogy ha egy utca legalább hét lakója kéri, a kerületi önkormányzat fontolóra veszi, hogy az utcát átmenő forgalomtól mentessé teszi, ideiglenes játszótérré változtatva azt. A kerékpársávok kiterjesztése Budapesten is megtörtént, igaz, ez nem ment konfliktusmentesen. Veszprém az elmúlt években mind a városon belüli, mind a várost a környező településekkel összekötő kerékpárút fejlesztések tekintetében hatalmas fejlődést tudhat maga mögött, a fejlesztések az elmúlt évben is folytatódtak.

2019-ben adták át Veszprém belvárosa és a vasútállomás között húzódó Európai Uniós forrásból megépült kerékpárutat2019-ben adták át Veszprém belvárosa és a vasútállomás között húzódó Európai Uniós forrásból megépült kerékpárutat

A közterületek jól látható átszervezése mellett a városok számos más beavatkozást is bevezettek a legsúlyosabban érintett lakosságcsoportok problémáinak kezelésére. Európában városi vagy országos szinten olyan intézkedéseket vezettek be, mint például a kilakoltatási moratórium, a bérleti díjak korlátozása, vagy a hitelmoratórium. Ezek a gyors döntések hazánkban is megszülettek, segítve ezzel a nehéz helyzetbe került polgártársak életét. Veszprém is lépett, amikor az idősek ellátását segítette azzal, hogy fiatal önkéntesek intézték a rászorulók bevásárlásait és egyéb napi ügyeit. Az önkormányzat többek között az önkéntesek szállításában, a maszkok beszerzésében és varratásában, majd ezek szétosztásában vállalt szerepet.

A városok javíthatják az online oktatás minőségét és a hozzáférést a szolgáltatások fejlesztésével és a digitális eszközök biztosításával. Az online térbe költözött oktatást a katalán Viladecan városa például Iskola otthon! online felülettel segíti, amely lehetővé teszi, hogy  a szülők és diákok az iskolai feladataikat és a szabadidős tevékenységeiket élvezetesebbé tegyék a nehéz időkben. Glasgowban a város által működtetett Blairvadach szabadtéri oktatási központ egy virtuális munkafüzetet tett közzé, amely segítheti a szülőket és gyereket a lezárás idején. Hága 330 darab laptopot osztott szét a rászoruló családoknak, Düsseldorfban forró drótot üzemeltetnek az idősek, diákok és más rászorulók azonnal megoldandó kérdéseinek támogatására. A munkanélküliséggel leginkább veszélyeztetett fiatalok számára indít egy 17 millió eurós oktatási programot Bécs városa, az egészségügy, szociális ellátás és az informatika területekre való képzéssel. A finnországi Oulu az OpenDigi közreműködésével minőségbiztosítási ajánlásokat fogalmazott meg az online oktatás tekintetében, hogy mindenki tisztában legyen az elvárásokkal és a feladatival.

Veszprémben a távmunkavégzés elősorban a közszolgáltatásban dolgozók és az intézmények, így a Városháza számára új kihívásokat tartogatott. Az önkormányzatnál a hatások és tapasztalatok felmérésére 2020 nyarán, az első hullám lecsengését követően megtörtént, erre az InnovaTo-R projekt adott lehetőséget. A tanulmány készítői akkor persze még nem sejthették, hogy a tapasztalatokat ilyen gyorsan újra elő kell venni. Az eredmények összesítéséből kiderült, hogy a munkatársak és a vezetők nagy része – a kezdeti sokk után – nagyon jól vette az akadályokat, és a vitathatatlan nehézségek ellenére sokkal több előnyét látták, mint hátrányát. A hátrányok között első helyen szerepelt a napi ügymenet lassulása és nehézségei, az eszközök hiánya és a gyakorlatlanság, nagy előnye viszont a rugalmasság, az online oktatásba kényszerült gyerekek segítésének lehetősége, a bejárással megspórolható idő. Mind a vezetők, mind a dolgozók kihangsúlyozták, hogy a bizalom megerősödése ugyanennyire fontos része a történetnek.  

A fentiek természetesen csak kiragadott példák, mégis jól szemléltetik, hogy általánosságban milyen sok közös vonása van a válságkezelésnek Európa szerte. Az egyedi példák, jó gyakorlatok azok, amelyekből sokat tanulhatunk. Nem tudhatjuk persze, hogy ezeknek a haladó és közösségi fejlesztéseknek milyen hosszabb távú hatásai maradnak meg, de elég sok kutató egyetért abban, hogy a világnak változnia kell és a koronavírussal vagy társaival számolnunk kell a jövőben is.

Krónusz-Riskó Annamária
Domján Attila
Kovács Bálint
további cikkek
Háromszáz millió forintból újult meg a Városi Stadion sportcsarnoka városfejlesztés Háromszáz millió forintból újult meg a Városi Stadion sportcsarnoka A városvezetőség és a Veszprém Pannon SE (VPSE) összefogásával, sikeres együttműködésének köszönhetően pályázat útján a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) háromszáz millió forintot biztosított a Városi Stadionban található sportcsarnok felújítására, amelynek első szakasza lezárult. 2024. március 6. 13:12 Költségvetés 2024 - az idei esztendő a veszprémiek éve lesz költségvetés Költségvetés 2024 - az idei esztendő a veszprémiek éve lesz „2024 a veszprémiek éve lesz” – hangzott el Porga Gyula polgármestertől hétfő este, amikor az ActiCity-ben bemutatta Veszprém idei költségvetésének sarokpontjait. A büdzsé 43,5 milliárd forintról szól, aminek egyharmada fejlesztésekre fog menni, valamint elindítanak több olyan programot és támogatási rendszert, amelyeket kifejezetten csak a veszprémiek vehetnek majd igénybe. Az idei költségvetés viszont nem csak 2024-ről szól, a polgármesternek ennél hosszabb távú tervei vannak. 2024. február 6. 0:49 Időugrások Veszprémben Időugrások Veszprémben A Google utcakép funkciójának segítségével készített időgépet egy fiatal videós, amiben pár perc alatt egy évtizedet ugrálhatunk az időben Veszprémben. 2023. december 21. 14:48 Befejeződött a József Attila utca felújítása, jövőre pedig több másik helyszínen folytatódik a munka útfelújítás Befejeződött a József Attila utca felújítása, jövőre pedig több másik helyszínen folytatódik a munka Befejeződött a József Attila utca felújítása, de a városban nem állnak meg az útrekonstrukciós munkák, jövőre további helyszíneken folytatják. 2023. december 18. 11:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.