Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Régészeti feltárás kezdődik a Tihanyi Királykriptában

2021. április 30. 10:37 // Forrás: mti
Április 30-án régészeti feltárás kezdődik a tihanyi apátság Királykriptájában. Az egy hónapig tartó munkálatokról, a kutatás fejleményeiről minden hét pénteken kisfilm formájában számolnak be a szakemberek a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornáján. A feltárt Királykriptát az ásatások befejeztével a nagyközönség is megtekintheti.

A "Tihanyi altemplomként" ismert Királykripta 1953-ban és az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatásai több fontos kérdést megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épületről és az alapítók sírjairól - olvasható a Tihanyi Bencés Apátság Titkárságának sajtóközleményében.

 A középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai egyelőre éppúgy eldöntetlen kérdések, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye és a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése.

Az sem tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre szénizotópos datálási módszerrel próbálnak választ adni a kutatók.

A tájékoztatás szerint a Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kezdeményezésére és annak pénzügyi támogatásával jött létre. Ennek keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeznek a szakemberek, Takács Ágoston ásatásvezető régész és munkatársai vezetésével.

A projekt vezetője Szovák Kornél professzor, a szakmai munkát egy tanácsadó testület segíti, amelynek felkért tagjai a régészeti és művészettörténeti kutatás kiemelkedő szakemberei. A testület elnöke Balogh Balázs a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, tiszteletbeli elnöke Mihályi Jeromos, a bencés apátság elöljárója. A munkában az ELTE BTK, a PPKE BTK, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma kutatói és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai is részt vesznek. A kutatás a Tihanyi Bencés Apátság teljes támogatásával és együttműködésével valósul meg. A régészeti munkákat egy hónapos időtartamra tervezik a szakemberek, a végső helyreállítás és annak tervezése előreláthatólag ennél jóval több időt fog igénybe venni.

A régészeti feltárás folyamatáról, a kutatás fejleményeiről minden hét péntekén kisfilm formájában számolnak be, amit a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornája mellett az ELKH és a BTK honlapján követhetnek az érdeklődők.

A feltárt Királykripta az ásatások befejeztével az apátsági múzeum látogatásának részeként lesz megtekinthető a nagyközönség számára. A közleményben felidézik, hogy I. András (1046-1060) a Tihanyi-félsziget kiemelkedő pontján alapította meg 1055-ben a Szűz Máriáról és Szent Ányos püspökről nevezett bencés apátságot, hogy a templom keleti oldalához kapcsolódó királyi kriptája önmaga és családja temetkezési helyéül szolgáljon.

1060-ban itt helyezték örök nyugalomra az uralkodót, majd később fiát, Dávid herceget. A középkori templomot a 18. század elején lebontották. A korábbi építőanyagok felhasználásával 1719 és 1754 között épült fel a ma látható, kéttornyú barokk templom. A szentélyt a 11. századból épségben megmaradt királyi kripta fölé építették.

A Tihanyi Bencés Apátságot 1950-ben államosították, amikor Magyarországon feloszlatták a szerzetesrendeket. 1953 szeptemberében végeztek gyors régészeti feltárást az akkor "katakombaként", majd "altemplomként" ismert Királykriptában. A tihanyi altemplom ma ismert formáját ekkor alakították ki.

Évente mintegy 150 ezer látogató keresi fel az ősi szentélyt és az apátsági múzeumot. A 12 fős szerzetesközösség a húsvéti ünnepekben a Királykriptában végzi a szerzetesi imaórákat, november 29-én - Szent András apostol ünnepén - pedig szentmisét végez a királyi család lelki üdvéért.

Az I. András király által kiadott Tihanyi alapítólevél magyar nyelvünk első írott emléke. Az oklevelet a Pannonhalmi Főapátság Levéltárában őrzik. Lécs Ágoston tihanyi apát (1740-1760) - a kéttornyú barokk templom építtetője - szívesen hangoztatta, hogy az apátsági templom "supra firmam petram", azaz "szilárd kősziklára" épült. Ez a kőszikla-alap fog feltárulni az ásatás során - írják a közleményben.

vehir.hu
további cikkek
Megnyílt a Pablo és Picassohoz kapcsolódó kiállítás Megnyílt a Pablo és Picassohoz kapcsolódó kiállítás A Pannon Várszínház legújabb előadása a Pablo és Picasso, avagy az állatok karneválja című családi musical. Ehhez kapcsolódóan a teátrum gyermekrajz pályázatot hirdetett. A beérkezett pályaművekből pénteken nyílt kiállítás a színházban, Formákban a világ címmel. ma 16:08 Gryllus Dániel a költészet szerepéről Gryllus Dániel a költészet szerepéről Idén Gryllus Dániel, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, a Kaláka alapító tagja nyitotta meg a veszprémi Ünnepi Könyvhetet. A szavakat dallamok követték, Gryllus citerával kísérte magát, s persze a nóták között mesélt könyvekről is, versekről, Kányádiról, Weöres Sándorról… Órákig tudtuk volna hallgatni… ma 17:02 Neccparty-val strartoltak el az idei Gyárkert-programok Gyárkert Neccparty-val strartoltak el az idei Gyárkert-programok Pénteken megnyitotta kapuit Veszprém és a régió egyik legkedveltebb koncerthelyszíne, a Gyárkert Kultúrpark a Neccparty-val. A nyár folyamán színpadra állnak a hazai zenei élet legismertebb és legnépszerűbb előadói, akik előtt tehetséges veszprémi előzenekarok és lemezlovasok melegítik majd be a közönséget. Június 21-től a Gyárkert ad otthont Veszprém minden bizonnyal legszínesebb közösségi terének, a BLOKK Art&Designnak is, ahol egy nagyszerű helyszínen találkozhat majd a kreativitás és a művészet. ma 1:11 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából régészet 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő. ma 12:32

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.