2021. május 11.
//
Ferenc névnap

Régészeti feltárás kezdődik a Tihanyi Királykriptában

2021. április 30. 10:37
mti
Április 30-án régészeti feltárás kezdődik a tihanyi apátság Királykriptájában. Az egy hónapig tartó munkálatokról, a kutatás fejleményeiről minden hét pénteken kisfilm formájában számolnak be a szakemberek a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornáján. A feltárt Királykriptát az ásatások befejeztével a nagyközönség is megtekintheti.

A "Tihanyi altemplomként" ismert Királykripta 1953-ban és az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatásai több fontos kérdést megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épületről és az alapítók sírjairól - olvasható a Tihanyi Bencés Apátság Titkárságának sajtóközleményében.

 A középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai egyelőre éppúgy eldöntetlen kérdések, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye és a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése.

Az sem tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre szénizotópos datálási módszerrel próbálnak választ adni a kutatók.

A tájékoztatás szerint a Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kezdeményezésére és annak pénzügyi támogatásával jött létre. Ennek keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeznek a szakemberek, Takács Ágoston ásatásvezető régész és munkatársai vezetésével.

A projekt vezetője Szovák Kornél professzor, a szakmai munkát egy tanácsadó testület segíti, amelynek felkért tagjai a régészeti és művészettörténeti kutatás kiemelkedő szakemberei. A testület elnöke Balogh Balázs a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, tiszteletbeli elnöke Mihályi Jeromos, a bencés apátság elöljárója. A munkában az ELTE BTK, a PPKE BTK, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma kutatói és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai is részt vesznek. A kutatás a Tihanyi Bencés Apátság teljes támogatásával és együttműködésével valósul meg. A régészeti munkákat egy hónapos időtartamra tervezik a szakemberek, a végső helyreállítás és annak tervezése előreláthatólag ennél jóval több időt fog igénybe venni.

A régészeti feltárás folyamatáról, a kutatás fejleményeiről minden hét péntekén kisfilm formájában számolnak be, amit a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornája mellett az ELKH és a BTK honlapján követhetnek az érdeklődők.

A feltárt Királykripta az ásatások befejeztével az apátsági múzeum látogatásának részeként lesz megtekinthető a nagyközönség számára. A közleményben felidézik, hogy I. András (1046-1060) a Tihanyi-félsziget kiemelkedő pontján alapította meg 1055-ben a Szűz Máriáról és Szent Ányos püspökről nevezett bencés apátságot, hogy a templom keleti oldalához kapcsolódó királyi kriptája önmaga és családja temetkezési helyéül szolgáljon.

1060-ban itt helyezték örök nyugalomra az uralkodót, majd később fiát, Dávid herceget. A középkori templomot a 18. század elején lebontották. A korábbi építőanyagok felhasználásával 1719 és 1754 között épült fel a ma látható, kéttornyú barokk templom. A szentélyt a 11. századból épségben megmaradt királyi kripta fölé építették.

A Tihanyi Bencés Apátságot 1950-ben államosították, amikor Magyarországon feloszlatták a szerzetesrendeket. 1953 szeptemberében végeztek gyors régészeti feltárást az akkor "katakombaként", majd "altemplomként" ismert Királykriptában. A tihanyi altemplom ma ismert formáját ekkor alakították ki.

Évente mintegy 150 ezer látogató keresi fel az ősi szentélyt és az apátsági múzeumot. A 12 fős szerzetesközösség a húsvéti ünnepekben a Királykriptában végzi a szerzetesi imaórákat, november 29-én - Szent András apostol ünnepén - pedig szentmisét végez a királyi család lelki üdvéért.

Az I. András király által kiadott Tihanyi alapítólevél magyar nyelvünk első írott emléke. Az oklevelet a Pannonhalmi Főapátság Levéltárában őrzik. Lécs Ágoston tihanyi apát (1740-1760) - a kéttornyú barokk templom építtetője - szívesen hangoztatta, hogy az apátsági templom "supra firmam petram", azaz "szilárd kősziklára" épült. Ez a kőszikla-alap fog feltárulni az ásatás során - írják a közleményben.

vehir.hu

További cikkek

Színházaink a nyitás felé
Színházaink a nyitás felé
Fontos állomáshoz érkeztünk a négymillió beoltottal, hiszen a kormány engedélyezi a színházak megnyitását, a teátrumok látogatását, legalábbis azok számára, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Kellerné Egresi Zsuzsannát, a veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettes-kreatív menedzserét, a Pannon Várszínház igazgatóját, Vándorfi Lászlót, valamint Szántó Viktóriát, a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyettesét kérdeztük.
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
Új értelmezést nyert a „hős” jelző, a békeidőben tanúsított hőstetteket a Hangvilla most egy különleges ajándékkal hálálja meg. Május végén, a Covid-járvány után először tartanak zenei rendezvényt a kulturális központban, a vendégkör viszont speciális lesz. Erről, valamint a kulturális szféra járvány utáni új kihívásairól is beszélgettünk a Hangvilla igazgatójával.
Elmarad a Gizella-napok
Elmarad a Gizella-napok
Közösségi oldalán jelentette be az egyébként nem meglepő hírt a Veszprémi Programiroda: idén sem rendezik meg a Gizella-napokat a járványhelyzet miatt.
Hollywood nyomában Magyarországon
Hollywood nyomában Magyarországon
Vörös veréb, Fekete özvegy, Vaják. Csak néhány azok közül a hollywoodi produkciók közül, amelyeket részben vagy egészben kis hazánkban forgattak. Az elmúlt években Magyarország egyre népszerűbb lett a filmesek körében, a mozgókép és az utazás szerelmeseinek pedig izgalmas felfedezést jelenthet felkeresni a forgatási helyszíneket.
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Veszprém Európa Kulturális Fővárosaként (EKF) 2023-ban nem csupán a látogatóknak szeretné megmutatni a Bakony-Balaton térség szépségeit, hanem a programsorozat a régiós identitást is erősíteni akarja. Ezt a kettős célt szolgálja az is, hogy június 23. és 26. között Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi ad otthont a Magyar Mozgókép Fesztiválnak - mondta el az MTI-nek a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos.