2022. november 27.
//
Virgil névnap

Régészeti feltárás kezdődik a Tihanyi Királykriptában

2021. április 30. 10:37
mti
Április 30-án régészeti feltárás kezdődik a tihanyi apátság Királykriptájában. Az egy hónapig tartó munkálatokról, a kutatás fejleményeiről minden hét pénteken kisfilm formájában számolnak be a szakemberek a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornáján. A feltárt Királykriptát az ásatások befejeztével a nagyközönség is megtekintheti.

A "Tihanyi altemplomként" ismert Királykripta 1953-ban és az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatásai több fontos kérdést megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épületről és az alapítók sírjairól - olvasható a Tihanyi Bencés Apátság Titkárságának sajtóközleményében.

 A középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai egyelőre éppúgy eldöntetlen kérdések, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye és a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése.

Az sem tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre szénizotópos datálási módszerrel próbálnak választ adni a kutatók.

A tájékoztatás szerint a Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kezdeményezésére és annak pénzügyi támogatásával jött létre. Ennek keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeznek a szakemberek, Takács Ágoston ásatásvezető régész és munkatársai vezetésével.

A projekt vezetője Szovák Kornél professzor, a szakmai munkát egy tanácsadó testület segíti, amelynek felkért tagjai a régészeti és művészettörténeti kutatás kiemelkedő szakemberei. A testület elnöke Balogh Balázs a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, tiszteletbeli elnöke Mihályi Jeromos, a bencés apátság elöljárója. A munkában az ELTE BTK, a PPKE BTK, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma kutatói és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai is részt vesznek. A kutatás a Tihanyi Bencés Apátság teljes támogatásával és együttműködésével valósul meg. A régészeti munkákat egy hónapos időtartamra tervezik a szakemberek, a végső helyreállítás és annak tervezése előreláthatólag ennél jóval több időt fog igénybe venni.

A régészeti feltárás folyamatáról, a kutatás fejleményeiről minden hét péntekén kisfilm formájában számolnak be, amit a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornája mellett az ELKH és a BTK honlapján követhetnek az érdeklődők.

A feltárt Királykripta az ásatások befejeztével az apátsági múzeum látogatásának részeként lesz megtekinthető a nagyközönség számára. A közleményben felidézik, hogy I. András (1046-1060) a Tihanyi-félsziget kiemelkedő pontján alapította meg 1055-ben a Szűz Máriáról és Szent Ányos püspökről nevezett bencés apátságot, hogy a templom keleti oldalához kapcsolódó királyi kriptája önmaga és családja temetkezési helyéül szolgáljon.

1060-ban itt helyezték örök nyugalomra az uralkodót, majd később fiát, Dávid herceget. A középkori templomot a 18. század elején lebontották. A korábbi építőanyagok felhasználásával 1719 és 1754 között épült fel a ma látható, kéttornyú barokk templom. A szentélyt a 11. századból épségben megmaradt királyi kripta fölé építették.

A Tihanyi Bencés Apátságot 1950-ben államosították, amikor Magyarországon feloszlatták a szerzetesrendeket. 1953 szeptemberében végeztek gyors régészeti feltárást az akkor "katakombaként", majd "altemplomként" ismert Királykriptában. A tihanyi altemplom ma ismert formáját ekkor alakították ki.

Évente mintegy 150 ezer látogató keresi fel az ősi szentélyt és az apátsági múzeumot. A 12 fős szerzetesközösség a húsvéti ünnepekben a Királykriptában végzi a szerzetesi imaórákat, november 29-én - Szent András apostol ünnepén - pedig szentmisét végez a királyi család lelki üdvéért.

Az I. András király által kiadott Tihanyi alapítólevél magyar nyelvünk első írott emléke. Az oklevelet a Pannonhalmi Főapátság Levéltárában őrzik. Lécs Ágoston tihanyi apát (1740-1760) - a kéttornyú barokk templom építtetője - szívesen hangoztatta, hogy az apátsági templom "supra firmam petram", azaz "szilárd kősziklára" épült. Ez a kőszikla-alap fog feltárulni az ásatás során - írják a közleményben.

vehir.hu

További cikkek

A jövő kulturális hídjai a Pannon Köztérben
A jövő kulturális hídjai a Pannon Köztérben
November huszonnyolcadikán hétfőn, a Veszprém megyei igazgatói műhely közművelődési szakmai workshopot tart a Pannon Köztérben.
Akit a sors lengedező szellői sokszor és sokfelé sodortak
Akit a sors lengedező szellői sokszor és sokfelé sodortak
Csütörtök délután a Csikász galériában bemutatták a Cholnoky-sorozat harmadik részét, Cholnoky László: Fekete szárnyak című válogatást.
A férfiakat ünnepelték a Cholnoky Nyugdíjas Klubban
A férfiakat ünnepelték a Cholnoky Nyugdíjas Klubban
Szerda délután a november tizenkilencedikei nemzetközi férfinap adott apropót az ünneplésre.
Kapcsolódj be! Trash Art Meetup a Hangvillában november 25-én
Kapcsolódj be! Trash Art Meetup a Hangvillában november 25-én
A HybridCycle a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programmal együttműködve rendezi meg művészet és fenntarthatóság fókuszú eseményét, a Trash Art Meetup-ot. November 25-én délelőtt 10 és este 6 óra között öt izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel, öt FlashTalks előadással, azaz 20 perces, rövid, mozgalmas előadással, öt kreatív workshop foglalkozásokkal, ahol a hulladék az alapanyag, illetve egész napos mozival várják az érdeklődőket Veszprémben, a Hangvillában.
Veszprém most futott fel az európai pályára
Veszprém most futott fel az európai pályára
Veszprém és a Bakony-Balaton régió nem volt ismeretlen Európa és az európai döntéshozók előtt, viszont igazán reflektorfénybe csak most került, kevesebb mint 100 nappal az Európa Kulturális Fővárosa év nyitóünnepsége előtt. November elején Brüsszelben a Liszt Intézetben tartották a magyar program bemutatóját nemzetközi sajtóérdeklődés közepette, az eseményen pedig jelen volt Hölvényi György európai parlamenti képviselő, akit arról is kérdeztünk, hogyan vélekednek a veszprémi EKF programról más képviselők a folyosói beszélgetések során.