Pontosan egy éve, tavaly május elején hirdették meg az Európa Kulturális Főváros keretében a „Ragyogjunk együtt!” programot, amely a teljes EKF-et felölelő időszak önkéntesprogramját takarja. A szlogenből adódik, hogy az önkénteseket „Ragyogóknak” nevezték el, ők azok a helyi civilek, akik szabadidejükből arra áldoznak időt, hogy önkéntes munkájukkal segítség a különböző programok sikeres megvalósulását.
Bár a pandémia egyik negatív velejárója pont az volt, hogy 2020-ban csak korlátozottan lehetett ilyen programokat szervezni, a tavalyi Utcazene fesztiválon és a Filmpikniken is találkozhattak már az érdeklődők a Ragyogókkal.
Egy évvel az önkéntesprogram meghirdetése után Jelinkó Mónikával, az EKF közösségi bevonás és kapacitásfejlesztésért felelős vezetőjével, valamint Bernáth Eszterrel, a program önkéntes-koordinátorával beszélgettünk magáról az önkéntességről, valamint arról, hogy a veszprémi projektnek milyen sajátosságai vannak más EKF-címet viselő városokhoz képest.
De miért is éri meg önkénteskedni, milyen előnyökkel jár az ember számára, ha részt vesz egy ilyen programban?
Eszter megfogalmazása szerint arról szól az önkéntesség, hogy
hatással vagyunk egymásra, közösséget alkotunk, összekapcsolódunk azért, hogy valami újat, valami értéket hozzunk létre.
A program meghirdetésének évében 60 önkéntes regisztrált, akikből közel 45-en aktívan részt is vettek valamely program sikeres lebonyolításában. Azóta tovább nőtt ez a szám, most körülbelül 80 önkéntessel tartják a kapcsolatot az EKF ezért felelős munkatársai, akikkel a pandémia alatt is megmaradt az élő kapcsolat online találkozók formájában.
Móni elmondása szerint elsődlegesen az a cél, hogy aki regisztrál és eltökélt abban, hogy saját befektetett munkájával segítse a programok sikerét, azoknak valóban tudjanak valamilyen feladatot adni. Azt, hogy kire, milyen területen számítanak egy közös beszélgetésen dől el, ahol az EKF-en belüli lehetőségeket fésülik össze az önkéntes igényeivel, prioritásaival.
Tehát mindenkire ott számítanak, ahol ő szeretne tevékenykedni és ahol otthonosan, biztosan mozog.
Amikor a veszprémi EKF önkéntesprogramját összeállították, számos példából merítettek a szakemberek, főleg korábbi és aktuális EKF városok megoldásaiból. Ezeket a tapasztalatokat összesítve, de veszprémi lehetőségekre és az itteni célokra formálva határozták meg a saját programjukat.
Mónitól tudjuk, hogy Plovdiv – ami háromszor akkora város, mint Veszprém és 2019-ben volt Európa kulturális fővárosa – csak az ünnepi évet megelőző időszakban kezdett neki aktívan az önkéntesek toborzásának. Abban a stádiumban, ahol most Veszprém van, tehát két évvel a cím előtt, a bolgár városban még csak 1 önkéntessel dolgoztak, szemben a veszprémi 80 fővel.
Veszprémben egyébként kb. 600 fővel terveznek az ünnepi évben és az azt felvezető időszakban, de a létszámnál fontosabb a stabilitás, azaz hogy a felvezető programok során is egy olyan tettre kész csapat alakuljon ki, akikre bátran lehet építkezni és a bázis a későbbiekben is fennmaradjon.
Az EKF önkéntesprogramja tehát mindenki előtt nyitott, olyannyira, hogy a mostani csapatban a középiskolásoktól kezdve 83 éves nyugdíjas is szerepel.
A feladatok pedig, ahol az önkéntesek segítségére is számítanak egyre csak gyarapodni fognak. Eszter elmondta, hogy számos logisztikai kihívásban számítanak majd az önkéntesekre egy-egy esemény, rendezvény lebonyolításakor, de a turisták tájékoztatásában, útbaigazításában is nagy szerepük lesz. Ezeken kívül később fotós és blogger önkénteseket is várnak majd, valamint a mindennapi munkába is bevonnák őket, hiszen a hosszabb kifutású projektekhez az önkéntesek is számos értéket hozzá tudnak tenni.
Nemzetközi lehetőségek az önkéntesprogramon keresztül
A veszprémi EKF az önkéntesprogramjával sem áll meg a régió határainál. Számos külföldi partnerrel együttműködve az a cél, hogy más országokból is érkezzenek hazánkba önkéntesek, akik segítenek az EKF lebonyolításában, valamint helyiek számára is megnyíljon a lehetőség, hogy Európa más nagyvárosaiban tudjanak önkénteskedni az ottani program sikeréért. Mivel a Pannon Egyetemre körülbelül 500 külföldi hallgató jár, cél, hogy rajtuk keresztül is jelen legyen a nemzetköziség az önkéntesek között is.