A pedagógusok méltatását sosem mulasztjuk el a tanév végén, néha reflexszerűen, olykor monoton, jól bevált paneleket ismételgetve. A koronavírus-járvány gondoskodott róla, hogy idén ez biztosan ne így legyen a Ranolder-díj átadóján. „Ez az év kizökkentett bennünket a szokásainkból. A vírus otthonainkba szorította hivataljainkat, tárgyalásainkat, iskoláinkat, tanárainkat, mozaikokra tördelve a kapcsolatainkat. Ez az év arra szólított bennünket, hogy tudjuk értékelni a lét minden apró örömét, hogy szeressük a természetest, becsüljük meg azt, amink van. Hogy lássunk is, ne csak nézzünk” – fogalmazott ünnepi beszédében Porga Gyula polgármester.
– Most itt vagyunk, ünnepelünk – de nem egészen úgy, ahogy szoktunk. A home office gyötrődéseivel és tudásával a hátunk mögött ünnepelünk, azzal a tapasztalattal, melyet a ránk szakadt online tanítás és tanulás adott. A Covid–19 ugyanis nem adott kibúvót: ha akartunk, ha nem, ott kellett ülni a segítségre szoruló gyerekek mellett. Küzdeni kellett a figyelmükért, a fegyelemért, le kellett vezetni a túlbuzgó energiákat, meg kellett oldatni velük a feladatokat. Bele kellett kóstolni a pedagógusok hétköznapjaiba, rádöbbenni arra, hogy milyen is az, a maga valóságában. Most minden gondos édesanya és édesapa számára megvilágosodott, hogy az iskola, még ha rossz is, mitől mentesíti őt, és mit nyújt gyermekeinknek. Pláne a jó iskola, mely az országos hírű veszprémi oktatási rendszert elsősorban jellemzi. Ezért is lehetséges, hogy ebben az évben nemcsak megköszönjük az Önök munkáját, de tudjuk is, mit köszönünk meg. Biztos lehetek benne tehát, hogy nemcsak a saját nevemben méltatom az Önök munkáját, hanem az oktatási tapasztalatokkal felvértezett és kellő empátiával bíró veszprémiek sokasága is mögöttem sorakozik – mondott köszönetet a polgármester.
A Ranolder-díjat idén végül négy pedagógus vehette át: Czencz Gabriella, Molnárné Bácskai Rita, Mozsdényiné Paray Mária és Halmay György.
Czencz Gabriellának az óvónői szakközépiskolai érettségi után indult el óvodapedagógusi pályája Győrben. Később a jelenlegi Veszprémi Ringató Körzeti Óvodában helyezkedett el. Önképzéssel, továbbképzéseken való részvétellel fejlesztette magát, színesítette nevelői tevékenységét. Az új ötletek, módszerek kipróbálására az óvoda is nyitott volt. Az óvodapedagógusi diploma megszerzése után lehetőséget kapott, hogy az „óvodai nevelés játékkal” nevű program szerint dolgozzon. Segítette az új irányzat kidolgozását, melynek eredményeképp a Ringató óvoda a módszer referenciaintézményévé vált. Szakmai továbbképzések alkalmával gyakran kapott felkérést, hogy gyakorlati tapasztalatait ossza meg a kollégákkal, főiskolai hallgatókkal. Országos szakmai konferencián előadást tartott az óvoda és a család újszerű kapcsolattartási lehetőségeiről is. A Pedagógiai programmal foglalkozó munkacsoport vezetőjévé vált. Magas színvonalú szakmai munkáját mindvégig igényesség, elhivatottság, együttműködés jellemezte. Részt vállalt a csoporton kívüli események és rendezvények szervezésében is, a környezet és állatvédelem, a környezeti nevelés, a környezettudatos magatartás fontosságát vallotta és élte. Példaértékű, innovatív gondolkodás, munkáját megbízhatóság, felkészültség jellemezte. Elhivatott, önzetlen természetével nagy tiszteletet vívott ki munkatársai és mentoráltjai körében. Gyermekközpontú, óvodásait szeretettel, odaadással, empátiával nevelte.
Molnárné Bácskai Rita a Lovassy László Gimnázium testnevelés szakos tanára, aki maga is az intézmény tanulója volt. A Testnevelési Főiskolán szerzett testnevelői diplomája mellett NB-I-es röplabdázóként edzői végzettséget is szerzett. Diplomája megszerzése után úgy érkezett tanítani a gimnáziumba, hogy célként tűzte ki maga elé a röplabda sportág meghonosítását az iskolában. Odaadó, lelkiismeretes, diákközpontú munkája révén ma a lovassys leány röplabdacsapatba való bekerülésnek presztízse van. Eredményes tehetségfejlesztő és tehetségkiválasztó munkáját elismerve kérte fel a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, hogy a 30 év alatt kidolgozott módszerét ossza meg a sporttehetségekkel foglalkozó szakemberekkel. Ennek eredményeképpen jelent meg tanulmánya a Gazdagító programpárok jó gyakorlatai című könyvben. Sikeres tehetséggondozó munkájának kulcsa a következetességen, a kiszámíthatóságon és a tolerancián alapuló alázat, mellyel diákjait a sport, a mozgás és a csapatjáték szeretetére tanítja. Csapata 2007 óta minden évben az amatőr röplabda diákolimpia megyei döntőjének győztese és így az országos bajnokság állandó résztvevője. Az amatőr versenysport mellett rendkívül fontosnak tartja a napi szintű iskolai testnevelést is, aminek megvalósításáért sokat tesz. Aktív szervezője egyéb tanórán kívüli rendezvényeknek is. 2004-ben Veszprém Megye Diáksportjáért kitüntetést vehetett át, a 2017-2018-as tanévben pedig Veszprém Megye legeredményesebb testnevelője címet kapta.
Mozsdényiné Paray Mária 23 éves korától tanított a Csermák Antal Alapfokú Művészeti iskolában szolfézst és zeneirodalmat. 1994-től a szolfézs tanszak vezetője lett, majd 2013-tól 2019-ig az összevont népzene-vokális zeneismeret tanszakok vezetője volt. Tanítványai rendszeresen részt vettek házi, megyei, regionális szolfézs és zenetörténeti versenyeken, melyeken mindig eredményesen szerepeltek. Egyik legfontosabb céljának a klasszikus zenét szerető és értő, hangversenyt látogató közönség kinevelését tartotta. Mindig nyitott volt az új szakmai és pedagógiai ismeretek elsajátítására, azokat igyekezett beépíteni saját és kollégái munkájába. A sajátos nevelési igényű növendékek zenei nevelésében és beilleszkedésében is segített. Odaadó szakmai és emberi tulajdonságai állandó biztonságot és segítséget adtak a zeneiskolába járó gyerekeknek és szüleiknek, valamint kollégáinak egyaránt. Mindig türelemmel, jóízű humorral kezelte az adott helyzeteket, s ha kellett határozott véleményével mutatott irányt. Elfogadóan, megértően fordult minden gyermekhez. Kollégáival segítőkész volt, bátran támaszkodhattak tapasztalataira, tanácsaira. A pedagógusi pályába vetett hitét, elkötelezettségét, a tanítás szeretetét maga is saját tanáraitól kapta. Mindig hitt a zene formáló hatásában, a zenetanítás fontosságában. A bartóki „csak tiszta forrásból” tanítás mellett kötelezte el magát, Kodály nagyszerű gondolata vezérelte: „Csakis művészi érték való a gyermeknek”.
Halmay György a Lovassy László Gimnázium elvégzése után Pécsett földrajz-testnevelés szakos diplomát, később oktatási informatikusi felsőfokú szakképzettséget is szerzett. A Testnevelési Egyetemen labdarúgó edzői képesítésért tanult és csaknem 30 évig dolgozott edzőként is. 2002-ben megszerezte az UEFA B licences edzői képesítést is. A balatonalmádi Györgyi Dénes Általános Iskolában igazgatóhelyettesként tett szert kezdeti vezetői tapasztalataira. 2004 óta látja el a Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői feladatait. Igazgatói munkáját pályázatában megfogalmazott céljai, a hagyományos keresztény erkölcsi magatartási formák átadása mellett a fegyelmezett, odaadó, magas színvonalon végzett, szakmai munka segítségével művelt, családjáért és hazájáért becsülettel dolgozó nemzedékek nevelése határozzák meg. A keresztény etika megélése és átadása mellett mindig hangsúlyozta az iskola befogadó jellegét. Vezetése alatt az intézmény Alapfokú Művészeti Iskolává bővült, a Szilágyi Táncegyüttes sikereinek köszönhetően az intézmény a Magyar Táncművészeti Egyetem partneriskolájává vált. Országos hírnévre tett szert az intézmény Harangegyüttese is. Az iskolai élet része lett a környezettudatos életmódra való nevelés, az iskola elnyerte az Örökös Ökoiskola címet. Testnevelőként fontosnak tartja a diákok szellemi fejlődése mellett a testi nevelést is, ennek érdekében több sportági szakkör is indult az intézményben. Szakmai munkáját 2009-ben Szent Gellért-díjjal ismerték el.