Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2025. december 5. Vilma
Veszprém
7°C
2025. december 5. Vilma
Veszprém
7°C

Kortárs magyar regényeket vizsgáltak, vajon elférnének-e a filmvásznon

2021. június 28. 12:08
A Magyar Mozgókép Fesztivál pénteki programpontjai között szerepelt a Filmre vele! esemény, melyen fiatal filmesek mutattak be kortárs magyar regényeket, de nem akármilyen relációban…

Számos magyar regény filmes változatát ismerjük, látjuk, szeretjük olyannyira, hogy gyakran az esetleges filmes berobbanás után tud(ott) a könyv is népszerűvé válni. De mi a helyzet a kortárs magyar regényekkel, és most fókuszáljunk kifejezetten hat nagysikerű műre, melyek megfilmesítési terveiről hat filmes szakember beszélt a háromtagú zsűri előtt, vagyis Lakos Nóra filmrendező, Kántor László producer, és Osváth Gábor szintén producer előtt. Első sorban tehát az említett szakembereketet kellett meggyőzni arról, miért lenne érdemes a regényeket ma vászonra vinni. 

Lakos Nóra, filmrendezőLakos Nóra, filmrendező

A moderátor Lévai Balázs hangsúlyozta a játék egyik célját, vagyis, hogy a kortárs magyar regényekre több figyelem háruljon, és kiderült az is, hogy azért éppen a szóban forgó hat regény került a játékba, mert ezen műveknek még nem vásárolták meg az opciós jogait. Mielőtt az érvelésre került volna a sor, Vecsei H. Miklós színművész olvasott fel részletet mindegyik műből, ezzel is érzékeltetve a regény hangulatát.

Vecsei H. MiklósVecsei H. Miklós

Nehéz műfaj, hiszen egy alkotó fejében már készen van a film, és ezt a fejében lévő filmet kellett közvetíteni úgy, hogy a hallgatóság is ugyanezt a filmet lássa maga előtt. Az első taglalt mű Háy János A cégvezető című regénye, melynek megfilmesítési terveiről Sümegi Klaudia beszélt. Mint mondta, nagy kihívás volt számára a játék, hiszen egy E/2-es monológról, fanyar, de szórakoztató stílusú műről beszélünk. A fiatal filmes szerint Woody Allen talán nem rémült volna meg a feladattól, de végül ő maga is tudott kapcsolódási pontokat találni. 

A második regény Láng Zsolt nagysikerű Bolyai című regénye, melynek filmes terveiről Maruszki Balázs forgatókönyvíró beszélt. A rendkívül átgondolt terveinek ismertetése után elmondta, a film is egy ellentmondásosnak tűnő gondolatra épülne: az élet nem logikus, bármennyire is erről álmodott Bolyai.

Lemhényi Réka, Balázs Béla-díjas vágóLemhényi Réka, Balázs Béla-díjas vágó

A harmadik mű Toroczkay András Boldog emberek című regénye volt, melyről Lemhényi Réka Balázs Béla-díjas vágó ötletelt, ráadásul a szerző jelenlétében, épp úgy, mint ahogy a negyedik mű szerzője is jelen volt, vagyis Benedek Szabolcs, akinek Kádár hét napja című művét Nagy V. Gergő mutatta be a filmezés oldaláról. Péterfy Gergely A kitömött barbár című regényéről Kolosi László, míg Vámos Miklós Dunapest regényéről Kerkay Zsanett beszélt.

A zsűri értékelése után végül két első helyezettet „állapítottak meg”, így Maruszki Balázs és Nagy V. Gergő érvelése győzött.

Szabó Eszter
Domján Attila
további cikkek
Veszprém decemberi borünnepe: ismét érkezik a Vehír Borszalon Vehír Borszalon Veszprém decemberi borünnepe: ismét érkezik a Vehír Borszalon Van, amikor nem kell megvárni a naptár szerinti piros betűs ünnepet a koccintással. Egy palack kiváló bor megbontásával magunk is ünnepet teremthetünk. A december 12-ei Vehír Borszalon pedig kiváló alkalmat kínál erre bárkinek. ma 10:47 Hippolyt: bemutatják Dolhai Attila első színházi rendezését közélet Hippolyt: bemutatják Dolhai Attila első színházi rendezését December ötödikén mutatja be a Veszprémi Petőfi Színház Nóti Károly-Zágon István-Eisemann Mihály Hippolyt, a lakáj című történetét, melyet Dolhai Attila Jászai Mari-díjas színész állított színpadra. Első színházi rendezése tehát a királynék városához kötődik, elsősorban erről kérdeztük a színész-rendezőt, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatóját. tegnap 22:52 Amikor a tél életre kel – kulisszatitkok A jégbarlang éneke előadásról CODE Amikor a tél életre kel – kulisszatitkok A jégbarlang éneke előadásról A Kabóca Bábszínház közel negyedszázados szakmai munkájával régóta meghatározó kulturális szereplője Veszprémnek, míg a CODE Digitális Élményközpont a város legújabb innovatív helyszíneként ötvözi a technológiát és a művészetet. A két intézmény idén közösen álmodta meg A jégbarlang éneke című előadást, melynek kulisszatitkairól Szántó Viktóriát, a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyettese beszélt. tegnap 13:00

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.