Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Kortárs magyar regényeket vizsgáltak, vajon elférnének-e a filmvásznon

2021. június 28. 12:08
A Magyar Mozgókép Fesztivál pénteki programpontjai között szerepelt a Filmre vele! esemény, melyen fiatal filmesek mutattak be kortárs magyar regényeket, de nem akármilyen relációban…

Számos magyar regény filmes változatát ismerjük, látjuk, szeretjük olyannyira, hogy gyakran az esetleges filmes berobbanás után tud(ott) a könyv is népszerűvé válni. De mi a helyzet a kortárs magyar regényekkel, és most fókuszáljunk kifejezetten hat nagysikerű műre, melyek megfilmesítési terveiről hat filmes szakember beszélt a háromtagú zsűri előtt, vagyis Lakos Nóra filmrendező, Kántor László producer, és Osváth Gábor szintén producer előtt. Első sorban tehát az említett szakembereketet kellett meggyőzni arról, miért lenne érdemes a regényeket ma vászonra vinni. 

Lakos Nóra, filmrendezőLakos Nóra, filmrendező

A moderátor Lévai Balázs hangsúlyozta a játék egyik célját, vagyis, hogy a kortárs magyar regényekre több figyelem háruljon, és kiderült az is, hogy azért éppen a szóban forgó hat regény került a játékba, mert ezen műveknek még nem vásárolták meg az opciós jogait. Mielőtt az érvelésre került volna a sor, Vecsei H. Miklós színművész olvasott fel részletet mindegyik műből, ezzel is érzékeltetve a regény hangulatát.

Vecsei H. MiklósVecsei H. Miklós

Nehéz műfaj, hiszen egy alkotó fejében már készen van a film, és ezt a fejében lévő filmet kellett közvetíteni úgy, hogy a hallgatóság is ugyanezt a filmet lássa maga előtt. Az első taglalt mű Háy János A cégvezető című regénye, melynek megfilmesítési terveiről Sümegi Klaudia beszélt. Mint mondta, nagy kihívás volt számára a játék, hiszen egy E/2-es monológról, fanyar, de szórakoztató stílusú műről beszélünk. A fiatal filmes szerint Woody Allen talán nem rémült volna meg a feladattól, de végül ő maga is tudott kapcsolódási pontokat találni. 

A második regény Láng Zsolt nagysikerű Bolyai című regénye, melynek filmes terveiről Maruszki Balázs forgatókönyvíró beszélt. A rendkívül átgondolt terveinek ismertetése után elmondta, a film is egy ellentmondásosnak tűnő gondolatra épülne: az élet nem logikus, bármennyire is erről álmodott Bolyai.

Lemhényi Réka, Balázs Béla-díjas vágóLemhényi Réka, Balázs Béla-díjas vágó

A harmadik mű Toroczkay András Boldog emberek című regénye volt, melyről Lemhényi Réka Balázs Béla-díjas vágó ötletelt, ráadásul a szerző jelenlétében, épp úgy, mint ahogy a negyedik mű szerzője is jelen volt, vagyis Benedek Szabolcs, akinek Kádár hét napja című művét Nagy V. Gergő mutatta be a filmezés oldaláról. Péterfy Gergely A kitömött barbár című regényéről Kolosi László, míg Vámos Miklós Dunapest regényéről Kerkay Zsanett beszélt.

A zsűri értékelése után végül két első helyezettet „állapítottak meg”, így Maruszki Balázs és Nagy V. Gergő érvelése győzött.

szaboeszter
szaboeszter
szaboeszter
Szabó Eszter
domjanattila
domjanattila
domjanattila
Domján Attila
további cikkek
204A1514
204A1514
204A1514
Tánclépésekbe rejtett üzenetek – méltóságteljes pillanatok a VIII. Ritmus Gálán A tánc nem csupán mozdulat – a lélek nyelve, a közösség ünnepe és az emlékezés egyik legősibb formája. Erről tett tanúbizonyságot hétvégén a Ritmus, Tánc és Mozgásművészeti Egyesület nyolcadik alkalommal megrendezett gálája, amely tartalmas programot kínált a nézőknek. ma 13:48
sosehalunkmeg3221
sosehalunkmeg3221
sosehalunkmeg3221
Tizenkét év után újra színpadon a Sose halunk meg A Pannon Várszínház 2025-ben, a színház fennállásának 25. jubileumi évadában ismét műsorra tűzte az egyik legnépszerűbb zenés játékát, a Sose halunk meg című darabot, amely 2013-as bemutatása után most új szereposztásban, friss színpadi látványvilággal, de az eredeti történet mélységével és szerethetőségével hódította meg a közönséget. ma 11:28
484034858_662283036306857_1211727768591780229_n
484034858_662283036306857_1211727768591780229_n
484034858_662283036306857_1211727768591780229_n
125 éve született Saint-Exupéry, aki eltűnésével is legendát teremtett A Kis herceg szerzője 125 éve, 1900. június 29-én látta meg a napvilágot egy arisztokrata családban Lyonban. Antoine de Saint-Exupéry irodalmi, és egyben repüléstörténeti ikonná is vált: bejárta a világot, megírta minden idők egyik legfordítottabb könyvét, majd rejtélyes körülmények között eltűnt 1944 nyarán. Sorsa azóta is a XX. század egyik legnagyobb talánya. tegnap 15:58

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.