Valószínűleg senki számára nem kell bemutatni a helyzetet, ami néhány éve jellemzi a munkaerőpiacot: míg a 2010-es évek elején az iskolapadot elhagyók még azzal a félelemmel vehették kézbe végzettségüket igazoló oklevelüket, hogy jelentős konkurencia mellett kell belevágniuk a munkakeresésbe, az évtized közepére fordult a kocka. Már nem a munkavállalóknak kellett megküzdeniük a legjobb állásokért, hanem a munkaadóknak a megfelelően szakképzett munkaerőért.
„Komoly munkaerőhiány alakult ki Magyarországon, ami a projekt megvalósítása során tovább fokozódott. A Foglalkoztatási Paktum erre a helyzetre kívánt reagálni. A kifejezetten kereslet vezérelte projektben a foglalkoztatókat – jellemzően nagyvállalatokat, de nem kizárólag gazdasági társaságokat – segítettük a hiányzó munkaerő megtalálásában és állásba helyezésében, különös tekintettel azokra a hiányszakmákra, amelyek a Veszprém és térsége munkaadói számára fontosak voltak” – mondta el Ferenczy Gábor.
Ferenczy Gábor (archív fotó)
A 2016-ban a támogatási szerződés megkötésével, majd 2017-ban a korábban kidolgozott programok elindulásával megkezdett projekt Magyarország Kormánya kezdeményezésére, mintegy egymilliárd forint európai uniós támogatással valósulhatott meg négy konzorciumi partner együttműködésével. A konzorciumvezető Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata volt, míg a partnerek közül a legjelentősebb szerep a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak jutott. Emellett egy-egy szervezet foglalkozott a lehetséges munkavállalókkal és a munkaadókkal is: előbbivel a Nagycsaládosok Balatonalmádi Szervezete, míg a munkaerőpiaci szereplők együttműködését, a munkaadók részéről felmerülő igényeket a Pro-Veszprém Nonprofit Kft. menedzselte.
De a projekt állandó partnere volt a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint egy nagyon komoly együttműködői kör is kialakult már a kezdetekben: „a paktumszervezetbe rögtön az elején 43 szervezetet sikerült bevonni – nagyvállalatokat, kkv-kat, képzőhelyeket, oktatási intézményeket, a Szakképzési Centrumot, civil szervezeteket. Menet közben aztán ez a szám csökkent-nőtt, voltak aktívabb és kevésbé aktív szereplők – a legszorosabb kapcsolatot a Bakonykarszt Zrt.-vel, a JOST Hungária Kft.-vel, illetve a Pannontej, mai nevén Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt.-vel ápoltuk” – nyilatkozta az ügyvezető.
A Szakmabemutató kisfilmek díjátadója 2017-ben (archív fotó)
Ferenczy Gábor szerint egyébként éppen ezek az együttműködéseknek, a jó kapcsolatnak köszönhető, hogy a napokban sikeres projektet zárhatnak. Illetve az újszerűség. „A Foglalkoztatási Paktumban az volt az újszerű, hogy rendkívül rugalmas lehetőségeket nyújtott arra, hogy egy-egy megvalósítói kör a saját térségében, saját működési területén fennálló problémákra reagáljon. Így jöttek létre például a szakmabemutató kisfilmek. Ennek alapját az a probléma adta, hogy valahogyan össze kellene kapcsolni a szakképzésből kiáramló fiatalokat és a munkaadókat. Azt tapasztaltuk ugyanis a szakmai megbeszéléseken, hogy a mostanában végző diákoknál nagyon alacsony a tudatosság a munkavállalás és elhelyezkedés területén, s nem igen vannak tisztában azzal, milyen lehetőségek vannak Veszprémben. Emiatt viszont gyakrabban választják a nyugati országokban való munkavállalást, miközben hasonló lehetőségeket itt helyben vagy a környéken is találtak volna. De abban is láttunk hiányosságokat, hogy sem ők, sem a szülők nem tudják, hogyan is működik választott szakmájuk a gyakorlatban egy cégnél, ráadásul az oktatási intézmények és a gazdasági társaságok ilyen jellegű összekapcsolódása sem túl erős. Ezért olyan kisfilmek készültek, amelyek egy-egy hiányszakmát járnak körbe (pl. hegesztő, lakatos, CNC esztergályos, sajtkészítő, villanyszerelő, csőhálózat-szerelő) és megismertetik a benne résztvevő diákoknak – akik csapatokban versenyeztek, hogy hogyan is működik az adott szakma. Minden kisfilm konkrét nagyvállalatnál készült, a végzős diákok kortársai készítették őket, amelyeket aztán az Utcazene Fesztiválon vetítettünk le, képzőhelyeken pályaválasztási napokon, de sok tanártól is érkezett visszajelzés, hogy ők is rendszeresen megmutatták a diákjaiknak.”
Emellett hasznos „eszköz” volt a „Veszprémben a jövőd” mentorprogram, valamint számos tréninget tartottak a nagyvállalatoknak olyan témákban, amelyek a munkaerő-hiányos környezetben való hatékony működés és a jobb munkahellyé válás szempontjából különösen fontosak.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásával valósul meg a Széchenyi Terv 2020 Terület- és településfejlesztési Operatív Programjának keretében.
A projekt címe: „Foglalkoztatási együttműködés a Veszprémi járás területén”
A projekt azonosító száma: TOP-6.8.2-15-VP1-2016-00001
A kedvezményezett neve: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
A szerződött támogatás összege: 963.000.000 Ft
A támogatás mértéke %-ban: 100 %
A program sikerességét pedig a számok is visszaigazolták. „A projektben foglalt vállalásokat mind sikerült teljesíteni, bizonyos esetben jelentősen túl is teljesítettünk. A vállalt indikátor a munkaerőpiaci programba bevontak száma esetén például 659 fő volt, amit meghaladtunk, a bér és bérköltség támogatással állásba helyezendők száma 288, ez május végén 370 fő volt, de csak az indikátor számítás sajátosságai miatt, egyébként már 440 főnél járunk, és a számok még nőni fognak. Illetve volt egy olyan vállalásunk, hogy a támogatási időszak lejártát követő (ami maximum 8 hónap + 4 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettség) 6 hónapban még állásban lévők száma eléri a 188-at, ez szintén már 200 fölött van” – számolt be a részletekről Ferenczy Gábor.
Az ügyvezető szerint egyébként érdemes lenne folytatni a projektet, amennyiben a jövőben rendelkezésre állnának hasonló források. „Bár a munkaerőhiány minimálisan mérséklődött a pandémia alatt, a harmadik hullám lecsengése után, a gazdaság újraindulásával a partnerek beszámolói alapján hihetetlenül fellendült a megrendelői állomány, így ismét egyre több munkaerőre lenne szükség. Másrészt a most kiépült kapcsolatokban, hálózatokban még bőven van lehetőség, a jövőben további eszközként szolgálhatnának problémákra reagáló együttműködésekhez, kis projektekhez. Úgy tudom, van is a mostanihoz hasonló kezdeményezés, s ha részt veszünk benne, érdemes még nagyobb célokat kitűzni, még komolyabb hálózatokat kell kiépíteni, mert az együttműködésnek nincs alternatívája.”
