A tornádó kialakulása
1972 tavaszán Olaszország felett alacsony nyomású örvény alakult ki, ami a kedvező légköri tényezők által hatalmas viharrá nőtte ki magát, mire elérte Magyarország határát. A képződmény hatására a felhőkből tölcsér jött létre, ami a 140 km/h-s sebességet is elérte.
Szemtanúk állítása alapján kékesfekete felhők borították az eget, amiből a Tihanyi-félsziget partjánál egy vízoszlop emelkedett ki. Beszámolók alapján 100-120 méter magas tölcsér lehetett. Ezt tartják az eddigi legnagyobb tornádónak térségünkben. Mire a tromba feloszlott, egy-két órán keresztül esett az eső, ami csak rontott a kialakult állapoton.
“A levegőben kutyaólak, deszkák, virágvázák, lepedők, gyermekkerékpárok, gyökeres fák, ablakok röpködtek. Zuhogni kezdett az eső, amelyet néhány perc múlva jég váltott fel: előbb bab, majd dió nagyságú jégdarabok hullottak…” - nyilatkozta Szekér Ernő a Föld és Ég című lapban a ’72-es pusztításról.
Más beszámolók szerint állítólag volt olyan gazda, aki a kombájnját 30 méterrel távolabb találta meg a vihar után.
Felbecsülhetetlen károk
„A víztölcsért felszippantó forgószél a tihanyi révtől keletre, a somosi partszakaszon keletkezett. Végigsöpört a műúton és mintegy nyolcvan fát tört derékba vagy csavart ki tövestől. Balatonfüreden az első becslések szerint legalább hatvan épület szenvedett súlyos kárt, több mint húszezer négyzetméter ablaküveg tört össze.” - írta a megyei napilap június 25-én.
A helyszínre érkező kárbecslők azonban 150 megrongálódott házat találtak, amelyekben akár 25-50 ezer forint értékű kár is keletkezett a szélvihar és a jégeső miatt, akkor, amikor egy nyaraló értéke körülbelül 300 ezer forint volt.
A károk helyreállítására Veszprémből, Székesfehérvárról és Budapestről is érkezett segítség. A tanács egyből zárolta a közeli tüzépekben a tetőcserepeket, de ez sem volt elég, a fővárosból sokáig vagonszámra érkezett vonatokon az új cserép Balatonfüredre.
Ma már szinte a Tagore-sétány jelképének számítanak a platánfák. Kevesebben tudják azonban, hogy ezeknek a fáknak voltak elődjei, amelyek a tornádó áldozatai lettek. Néhányat kettétört a vihar, volt, amelyiket gyökerestül tépte ki a földből. Így a sétány teljesen tönkrement és használhatatlanná vált. A tragédia másnapján elkezdődtek a munkálatok, hogy Füred visszanyerje eredeti szépségét és ekkor ültették el az akkor még 6-8 éves csemete platánokat, amelyek ma már 10-12 méter magasra nőve ékesítik a partot.
A tornádó szinte mindenben kárt tett a sétányon, egyedül Széchenyi szobra úszta meg sértetlenül a pusztítást.
A tornádó a meleg levegő feláramlása miatt alakul ki. Ezt elősegítheti intenzív napsütés, a domborzati viszonyok vagy a széljárás. A magasban a levegő lehűl, a páratartalma kicsapódik és így gomolyfelhő keletkezik. A felhő és környezete között lévő nyomáskülönbség miatt a belsejében örvénylő mozgás indul meg. Ha nagy a hőmérséklet- és a nyomáskülönbség, akkor az örvénylő légáramlás kilép és elindul a talaj felé. A képződmény nem éri el mindig a földfelszínt (ezt nevezzük tubának), de ha igen, akkor beszélhetünk tornádóról. A szupercellákból kiáramló hideg levegő miatt oszlik fel a tölcsér és vethet véget a pusztításnak.
