2022. január 28.
//
Károly, névnap

A legnagyobb balatoni tornádó

2021. július 4. 3:00
2021. június 24-én tornádó csapott le a cseh-szlovák határon lévő Hodonín nevű településre. A viharok emberáldozatokat követeltek a felbecsülhetetlen anyagi kár mellett. Ugyanez a zivatar Magyarországra lehűléssel, helyenként viharokkal érkezett meg pénteken, de közel sem akkori pusztítással, mint a cseheknél. Pedig közel 50 éve térségünket is egy hasonló tragédia érte, 1972. május 19-én tornádó pusztított a Balaton környékén.

A tornádó kialakulása

1972 tavaszán Olaszország felett alacsony nyomású örvény alakult ki, ami a kedvező légköri tényezők által hatalmas viharrá nőtte ki magát, mire elérte Magyarország határát. A képződmény hatására a felhőkből tölcsér jött létre, ami a 140 km/h-s sebességet is elérte.

Szemtanúk állítása alapján kékesfekete felhők borították az eget, amiből a Tihanyi-félsziget partjánál egy vízoszlop emelkedett ki. Beszámolók alapján 100-120 méter magas tölcsér lehetett. Ezt tartják az eddigi legnagyobb tornádónak térségünkben. Mire a tromba feloszlott, egy-két órán keresztül esett az eső, ami csak rontott a kialakult állapoton.

“A levegőben kutyaólak, deszkák, virágvázák, lepedők, gyermekkerékpárok, gyökeres fák, ablakok röpködtek. Zuhogni kezdett az eső, amelyet néhány perc múlva jég váltott fel: előbb bab, majd dió nagyságú jégdarabok hullottak…” - nyilatkozta Szekér Ernő a Föld és Ég című lapban a ’72-es pusztításról.

Más beszámolók szerint állítólag volt olyan gazda, aki a kombájnját 30 méterrel távolabb találta meg a vihar után.

Felbecsülhetetlen károk

„A víztölcsért felszippantó forgószél a tihanyi révtől keletre, a somosi partszakaszon keletkezett. Végigsöpört a műúton és mintegy nyolcvan fát tört derékba vagy csavart ki tövestől. Balatonfüreden az első becslések szerint legalább hatvan épület szenvedett súlyos kárt, több mint húszezer négyzetméter ablaküveg tört össze.” - írta a megyei napilap június 25-én.

A helyszínre érkező kárbecslők azonban 150 megrongálódott házat találtak, amelyekben akár 25-50 ezer forint értékű kár is keletkezett a szélvihar és a jégeső miatt, akkor, amikor egy nyaraló értéke körülbelül 300 ezer forint volt. 

A károk helyreállítására Veszprémből, Székesfehérvárról és Budapestről is érkezett segítség. A tanács egyből zárolta a közeli tüzépekben a tetőcserepeket, de ez sem volt elég, a fővárosból sokáig vagonszámra érkezett vonatokon az új cserép Balatonfüredre. 

Ma már szinte a Tagore-sétány jelképének számítanak a platánfák. Kevesebben tudják azonban, hogy ezeknek a fáknak voltak elődjei, amelyek a tornádó áldozatai lettek. Néhányat kettétört a vihar, volt, amelyiket gyökerestül tépte ki a földből. Így a sétány teljesen tönkrement és használhatatlanná vált. A tragédia másnapján elkezdődtek a munkálatok, hogy Füred visszanyerje eredeti szépségét és ekkor ültették el az akkor még 6-8 éves csemete platánokat, amelyek ma már 10-12 méter magasra nőve ékesítik a partot.

A tornádó szinte mindenben kárt tett a sétányon, egyedül Széchenyi szobra úszta meg sértetlenül a pusztítást.

A tornádó a meleg levegő feláramlása miatt alakul ki. Ezt elősegítheti intenzív napsütés, a domborzati viszonyok vagy a széljárás. A magasban a levegő lehűl, a páratartalma kicsapódik és így gomolyfelhő keletkezik. A felhő és környezete között lévő nyomáskülönbség miatt a belsejében örvénylő mozgás indul meg. Ha nagy a hőmérséklet- és a nyomáskülönbség, akkor az örvénylő légáramlás kilép és elindul a talaj felé. A képződmény nem éri el mindig a földfelszínt (ezt nevezzük tubának), de ha igen, akkor beszélhetünk tornádóról. A szupercellákból kiáramló hideg levegő miatt oszlik fel a tölcsér és vethet véget a pusztításnak.

vehir.hu

További cikkek

Hamarosan megnyílhat a felújított Kinizsi-vár
Hamarosan megnyílhat a felújított Kinizsi-vár
Tavaly minden eddiginél többen látogatták a magyarországi kastélyokat, idén tíz hazai felújított létesítmény nyílik meg nyár végéig, köztük a nagyvázsonyi is- írja a Turista magazin.
A csatárhegyi kápolnában állítólag a Szent Kereszt egy darabját is őrizték egykor
A csatárhegyi kápolnában állítólag a Szent Kereszt egy darabját is őrizték egykor
A csatárhegyi kis kápolna története számos érdekességet rejt magában.
Tavaszra megújul az egykori római légiós villagazdasága
Tavaszra megújul az egykori római légiós villagazdasága
Tavasszal megújulva, ugyanakkor a római stílusjegyeket továbbra is megőrizve adják át a Nemesvámos melletti Baláca Villa Romana épületegyüttesét a közönségnek. Az ókori villagazdaság felújítását a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is támogatja, turisztikai kínálata pedig digitális attrakciókkal is bővül.
30 éve nyitotta meg a magyar X-aktát egy Várpalota melletti furcsa esemény
30 éve nyitotta meg a magyar X-aktát egy Várpalota melletti furcsa esemény
Magyar X-aktaként is szokták emlegetni azt az eseményt, ami pontosan 30 éve történt a Várpalota melletti Fajdas-hegyen. 1992. január 3-án több hektáron megperzselődött a növényzet, viszont korán sem megszokott avartűzről volt szó, a rejtélyt pedig tovább fokozta egy állítólagos ismeretlen repülő objektum is.
Folytatták az avar kori temető feltárását
Folytatták az avar kori temető feltárását
A nyolcas út Veszprém déli elkerülő szakaszán, Veszprém határában végzett feltárásokat a Laczkó Dezső Múzeum. Folytatva a szeptemberi kutatómunkát ezúttal az útpálya déli felének építési munkái közben kerültek elő a nagy kiterjedésű avar kori temető további sírjai. A korábbi évek, évtizedek alatt több árokkal, vezetékkel bolygatták a területet, de ezek csupán néhány helyen érték el a sírok szintjét. Ez alkalommal 28 temetkezési helyet sikerült feltárni.