2022. augusztus 13.
//
Ipoly névnap

A legnagyobb balatoni tornádó

2021. július 4. 4:00
2021. június 24-én tornádó csapott le a cseh-szlovák határon lévő Hodonín nevű településre. A viharok emberáldozatokat követeltek a felbecsülhetetlen anyagi kár mellett. Ugyanez a zivatar Magyarországra lehűléssel, helyenként viharokkal érkezett meg pénteken, de közel sem akkori pusztítással, mint a cseheknél. Pedig közel 50 éve térségünket is egy hasonló tragédia érte, 1972. május 19-én tornádó pusztított a Balaton környékén.

A tornádó kialakulása

1972 tavaszán Olaszország felett alacsony nyomású örvény alakult ki, ami a kedvező légköri tényezők által hatalmas viharrá nőtte ki magát, mire elérte Magyarország határát. A képződmény hatására a felhőkből tölcsér jött létre, ami a 140 km/h-s sebességet is elérte.

Szemtanúk állítása alapján kékesfekete felhők borították az eget, amiből a Tihanyi-félsziget partjánál egy vízoszlop emelkedett ki. Beszámolók alapján 100-120 méter magas tölcsér lehetett. Ezt tartják az eddigi legnagyobb tornádónak térségünkben. Mire a tromba feloszlott, egy-két órán keresztül esett az eső, ami csak rontott a kialakult állapoton.

“A levegőben kutyaólak, deszkák, virágvázák, lepedők, gyermekkerékpárok, gyökeres fák, ablakok röpködtek. Zuhogni kezdett az eső, amelyet néhány perc múlva jég váltott fel: előbb bab, majd dió nagyságú jégdarabok hullottak…” - nyilatkozta Szekér Ernő a Föld és Ég című lapban a ’72-es pusztításról.

Más beszámolók szerint állítólag volt olyan gazda, aki a kombájnját 30 méterrel távolabb találta meg a vihar után.

Felbecsülhetetlen károk

„A víztölcsért felszippantó forgószél a tihanyi révtől keletre, a somosi partszakaszon keletkezett. Végigsöpört a műúton és mintegy nyolcvan fát tört derékba vagy csavart ki tövestől. Balatonfüreden az első becslések szerint legalább hatvan épület szenvedett súlyos kárt, több mint húszezer négyzetméter ablaküveg tört össze.” - írta a megyei napilap június 25-én.

A helyszínre érkező kárbecslők azonban 150 megrongálódott házat találtak, amelyekben akár 25-50 ezer forint értékű kár is keletkezett a szélvihar és a jégeső miatt, akkor, amikor egy nyaraló értéke körülbelül 300 ezer forint volt. 

A károk helyreállítására Veszprémből, Székesfehérvárról és Budapestről is érkezett segítség. A tanács egyből zárolta a közeli tüzépekben a tetőcserepeket, de ez sem volt elég, a fővárosból sokáig vagonszámra érkezett vonatokon az új cserép Balatonfüredre. 

Ma már szinte a Tagore-sétány jelképének számítanak a platánfák. Kevesebben tudják azonban, hogy ezeknek a fáknak voltak elődjei, amelyek a tornádó áldozatai lettek. Néhányat kettétört a vihar, volt, amelyiket gyökerestül tépte ki a földből. Így a sétány teljesen tönkrement és használhatatlanná vált. A tragédia másnapján elkezdődtek a munkálatok, hogy Füred visszanyerje eredeti szépségét és ekkor ültették el az akkor még 6-8 éves csemete platánokat, amelyek ma már 10-12 méter magasra nőve ékesítik a partot.

A tornádó szinte mindenben kárt tett a sétányon, egyedül Széchenyi szobra úszta meg sértetlenül a pusztítást.

A tornádó a meleg levegő feláramlása miatt alakul ki. Ezt elősegítheti intenzív napsütés, a domborzati viszonyok vagy a széljárás. A magasban a levegő lehűl, a páratartalma kicsapódik és így gomolyfelhő keletkezik. A felhő és környezete között lévő nyomáskülönbség miatt a belsejében örvénylő mozgás indul meg. Ha nagy a hőmérséklet- és a nyomáskülönbség, akkor az örvénylő légáramlás kilép és elindul a talaj felé. A képződmény nem éri el mindig a földfelszínt (ezt nevezzük tubának), de ha igen, akkor beszélhetünk tornádóról. A szupercellákból kiáramló hideg levegő miatt oszlik fel a tölcsér és vethet véget a pusztításnak.

vehir.hu

További cikkek

Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
A Balaton és környéke az évszázadok alatt látott már sok dolgot. Itt fejlődött a magyar halászati és borkultúra, a törökökkel vízi csatákat vívtak a magyarok, később gőzhajók indultak el a tavon, ma pedig virágzik a turizmus. A 20. század közepén viszont a II. világháború mértékében is az egyik legnagyobb harc zajlott a tó környékén.
Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban
Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban
Nem az idei volt a legmelegebb és a legszárazabb július, de így is az élmezőnybe tartozik 2022 hetedik hónapja. Kovács Győző, helytörténeti kutató, meteorológus részletes elemzést készített a mögöttük hagyott időszakról. Vendégírónk ezen kívül felidézett egy 50 évvel ezelőtti eseményt, amikor egészen más arcát mutatta a július, mint ma.
Időkapszulát találtak a Vár felújításakor 1946-ból
Időkapszulát találtak a Vár felújításakor 1946-ból
A vár megújulásának részeként a ferences templom tetőzete is megújul, amelynek munkálatainak során a kereszt alatti gömbből egy időkapszula került elő.
Balaton, az egykori hadszíntér
Balaton, az egykori hadszíntér
A Balatont nehezen lehet elképzelni véres csaták színhelyének, pedig egykor a vitorlások és vízibiciklik helyén hadihajók portyáztak török és magyar harcosokkal a fedélzetükön. A hódoltság idején a tó volt a határvonal a magyar és török területek között. A történelemből tudjuk, hogy nem voltunk békés, jószomszédi viszonyban, helyette folyamatos végvári küzdelmek zajlottak szárazföldön, de amit kevesen tudnak, a vízen is.
Veszprém látja vendégül az Országos Honismereti Akadémiát
Veszprém látja vendégül az Országos Honismereti Akadémiát
Egy héten keresztül Veszprémre figyelnek a honismerettel foglalkozó szakemberek és lelkes civil helytörténeti kutatók is, hiszen július 3-8 között a megyeszékhelyen rendezik meg a 49. Országos Honismereti Akadémiát.