2022. január 29.
//
Adél névnap

Nazca-vonalak a Balatonon

A Balaton sok rejtélyes elmélet középpontjában áll. Tihany a déli-part része volt? Vagy egy különálló sziget? Hol van a régi halászok által lakott sziget? A ’80-as években mégis egy másik elmélet kavarta meg az állóvizet.

Zelkó Zoltán térképész Peruban végzett világhírű kutatásokat a Nazca-vonalrendszerről. Az általa kidolgozott elmélet alapján a vonalak és alakzatok az inkák előtti civilizáció térképei, amik a „távközlés” korai formájának tekinthetőek. A közösségek füsttel és tűzzel kommunikáltak egymással és ehhez szükség volt egy pontos hálózatra. Az alakzatok és vonalak ezt a funkciót látták el. Amint visszatért Zelkó Magyarországra rögtön alkalmazta elméletét a Balaton környékén is.

Itthon szembetűnő volt számára a tó menti templomok szabályos elrendeződése. Ezt a rómaiaknak tulajdonította, akik pontos út-, alagút- és vízvezeték-hálózattal rendelkeztek. Igazodási pontokként a településekre épített tornyok szolgáltak. Zelkó úgy vélte, hogy Szent István uralkodása alatt templomokat építettek helyükre. Így Badacsony és Veszprém között egy nyílegyenes vonalat tudunk húzni, ahol Kékkút, Köveskál, Monoszló, Balatoncsicsó, Árokfő, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely, Barnag, Tótvázsony templomai sorakoznak. Zelkó ezen a vonalon kívül több irányba is felfedezett összefüggéseket és ezáltal egy bonyolult térképet hozott létre.

Zelkó Zoltán térképe a balatoni vonalakról (forrás: toretro.h)Zelkó Zoltán térképe a balatoni vonalakról (forrás: toretro.h)

Az északi és déli parton lévő templomokat összekötve a Balaton közepén egy pontban futnak össze. Hogy ez véletlen lenne? Nem valószínű. Zelkó Zoltán elmélete szerint a metszéspontban egy sziget lehetett, ami mára 7-8 méterrel a felszín alá süllyedhetett. A mesterséges sziget nemcsak a vonalak metszéspontja, hanem a tó geometriai középpontja is. A mai Balatonszemes vonalában lehetett, ahol a műholdas felvételeken is egy sötétebb folt látható. Zelkó Zoltán feltételezése szerint így kötötték össze az északi és déli part kommunikációját. Olyan messze vannak egymástól, hogy a hajózás helyett ezt a megoldást találták a rómaiak. Az elméletet igazolja, hogy a Balatonnak ezen pontjáról szabad szemmel több templomtornyot is láthatunk.

A Balatont övező legendák közül nem egyértelmű, hogy melyik kitaláció és melyiknek van valóságalapjaA Balatont övező legendák közül nem egyértelmű, hogy melyik kitaláció és melyiknek van valóságalapja

Zelkó tovább vizsgálódott a Balaton-felvidéken és így bukkant rá az általa Kőasztalként nevezett építményre. A szentbékaállai kő-tengerben álló, fordított piramisra emlékeztető, 50 méter átmérőjű lap, amiről szerinte ordít, hogy ember hozta létre. Az ágai a négy égtáj felé mutatnak, ami Zelkó feltételezési szerint fix pontként szolgált a hálózat fenntartásában.

Az elmélet igencsak újszerűnek számított és felborzolta a kedélyeket. Nem fogadták el soha, de nem is cáfolták meg állítását. A sziget feltárására a mai napig nem került sor, hiszen a Balaton vize iszapos és zavaros, ami megnehezíti a kutatásokat. A tudományos világ Zelkó Zoltán ellen foglalt állást, aki többet nem is nyilatkozott a témában.

 

Furcsa egybeesések és mértani alakzatok kontinenseken átívelően a nagyvilágból

A Nazca-vonalak a perui Pampas de Jumana fennsíkon találhatóak. Gigantikus mértani alakzatok, amik állatfigurákat ábrázolnak nyílegyenes vonalakkal. Jellegzetességük, hogy ezek a rajzok csak a levegőből láthatóak. Rejtélyes, hogy ezek, hogyan alakulhattak ki, akkor, amikor nem volt lehetőség az égi feltérképezéshez. Két nagy kategóriába sorolhatóak: vonalak és alakzatok. Az alakzatok párokba rendeződnek, a vonalak pedig egész terjedelmükben nyílegyenesek. Feltételezések alapján a nazca indiánok készítették őket, mások azt állítják, hogy keletkezésük sokkal korábbra datálható.

Egy jellegzetes ábra a Nazca-vonalak között (fotó: mult-kor.hu)Egy jellegzetes ábra a Nazca-vonalak között (fotó: mult-kor.hu)

Tudósok szerint a Földön létezik egy mágneses mező, ami hosszan húzódó erővonalakba rendeződik, természetesen igazodva a geológiai adottságokhoz, ezeket Szent György-vonalaknak vagy sárkányvonalaknak nevezik. Ez azt jelenti, hogy mágneses energianyalábok szelik át a bolygó egészét. Ahol ezek a vonalak keresztezik egymást energetikai csomópontok jöttek létre. Az Egyház tudatosan vagy talán véletlenül, de a templomokat, kolostorokat pont az ilyen energiadús helyekre építették. Magyarországon kiemelten sok ilyen kereszteződés van, különösen sok a Balaton-felvidéken erős a pozitív sugárzás.

Hasonló vonalra figyeltek fel Írország és Izrael között. A két ország egymástól igencsak távol esik, mégis van valami közös bennük. Ha a Skellig Michael nevű lakatlan szigetre tesszük a vonalzónkat és húzunk egy vonalat az izraeli Kármel-hegyi kolostorig, akkor 5 darab, szintén Szent Mihály templom sorakozik fel az egyenesen. Egy angol, egy francia, két olasz és egy görög kolostort is érintünk. Érdekes, hogy a francia és két olasz templom (a három legfontosabb kegyhely) mind azonos távolságra helyezkednek el egymástól. A legenda szerint, ezzel a kardcsapással küldte vissza Szent Mihály az ördögöt a pokolba. Az arkangyal azt a figyelmeztetést adja ezáltal, hogy tiszteletben kell tartani Isten törvényeit és mindig az egyenes úton kell járni. Ezt szimbolizálja az is, hogy a vonal tökéletesen illeszkedik a naplemente vonalához a nyári napforduló napján.

vehir.hu

További cikkek

Hamarosan megnyílhat a felújított Kinizsi-vár
Hamarosan megnyílhat a felújított Kinizsi-vár
Tavaly minden eddiginél többen látogatták a magyarországi kastélyokat, idén tíz hazai felújított létesítmény nyílik meg nyár végéig, köztük a nagyvázsonyi is- írja a Turista magazin.
A csatárhegyi kápolnában állítólag a Szent Kereszt egy darabját is őrizték egykor
A csatárhegyi kápolnában állítólag a Szent Kereszt egy darabját is őrizték egykor
A csatárhegyi kis kápolna története számos érdekességet rejt magában.
Tavaszra megújul az egykori római légiós villagazdasága
Tavaszra megújul az egykori római légiós villagazdasága
Tavasszal megújulva, ugyanakkor a római stílusjegyeket továbbra is megőrizve adják át a Nemesvámos melletti Baláca Villa Romana épületegyüttesét a közönségnek. Az ókori villagazdaság felújítását a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is támogatja, turisztikai kínálata pedig digitális attrakciókkal is bővül.
30 éve nyitotta meg a magyar X-aktát egy Várpalota melletti furcsa esemény
30 éve nyitotta meg a magyar X-aktát egy Várpalota melletti furcsa esemény
Magyar X-aktaként is szokták emlegetni azt az eseményt, ami pontosan 30 éve történt a Várpalota melletti Fajdas-hegyen. 1992. január 3-án több hektáron megperzselődött a növényzet, viszont korán sem megszokott avartűzről volt szó, a rejtélyt pedig tovább fokozta egy állítólagos ismeretlen repülő objektum is.
Folytatták az avar kori temető feltárását
Folytatták az avar kori temető feltárását
A nyolcas út Veszprém déli elkerülő szakaszán, Veszprém határában végzett feltárásokat a Laczkó Dezső Múzeum. Folytatva a szeptemberi kutatómunkát ezúttal az útpálya déli felének építési munkái közben kerültek elő a nagy kiterjedésű avar kori temető további sírjai. A korábbi évek, évtizedek alatt több árokkal, vezetékkel bolygatták a területet, de ezek csupán néhány helyen érték el a sírok szintjét. Ez alkalommal 28 temetkezési helyet sikerült feltárni.