2022. január 29.
//
Adél névnap

Egy elveszett balatoni sziget titkai

2021. augusztus 3. 15:17
A Balaton mélye sok mindent rejthet, amire még nem derült fény, szigetek, különféle leletek, épületmaradványok is lehetnek a felszín alatt. Felderítésük nem egyszerű, mégis egy Losta nevű sziget sok kutató fantáziáját megmozgatta.

A tó vízszintje folyamatosan ingadozott az évszázadok során, 2-3 méter eltérést is tapasztaltak, tehát valami került az iszap alá. Ezen feltételezés mentén kezdődtek el a kutatások és kiderült, hogy római, bronzkori és Árpád-kori leletek is vannak a Balatonban, főként út- és épületmaradványok.

Losta szigete

A Losta (Lustak) nevű sziget egy halászfalunak adott otthont Tihanytól nyugatra. Először egy 1211-es dokumentumban tesznek említést róla, de pontos méretétét és elhelyezkedését homály fedi.

Losta létezését több középkori térkép is alátámasztja és általában az Aszófői-öbölben jelölik meg helyét. A szigeten a Lustah nevű falu közössége élt, akik vélhetően halászattal foglalkoztak- derül ki az 1211-es dokumentumból. A feltárások során római kori maradványokat fedeztek fel és arra következtetnek, hogy egy fürdő is volt a településen.

Dr Bendefy László illusztrációja. Losta falu a déli parton, Zamárdi közelében látható. A többi kutató által Lostaként azonosított szigetet Tihany mellett, "Névtelen sz."-ként jelölték (fotó: toretro.blog.hu)Dr Bendefy László illusztrációja. Losta falu a déli parton, Zamárdi közelében látható. A többi kutató által Lostaként azonosított szigetet Tihany mellett, "Névtelen sz."-ként jelölték (fotó: toretro.blog.hu)

Támadások

A sziget nagyjából 25 éve létezhetett, amikor 1237-ben a mongolok támadásától tartva egy duzzasztógátat építettek Mezőkomárom közelében a balatoni emberek. Ez az építmény a vízszintet 5 méterrel megemelte és sikeresen távol tartotta a mongolokat. Így megmenekültek a támadástól, de a kis falu a víz alá bukott. Amikor a vízszint megint az eredeti magasságot elérte, látszódott, hogy hatalmas károkat szenvedett Lustah. A helyreállítási folyamatok gyorsan elkezdődhettek és sikerült visszaállítani eredeti formájába a települést. Így 300 évig nyugodtan élhettek a halászok a nagyjából 300 méternyi kis szigetükön.

Ekkor jöttek a törökök. Még a mohácsi vész előtt ugyanezzel a technikával védték meg a Tihanyi Apátságot és a Szigligeti várat a balatoni emberek. A duzzasztást ismét siker koronázta, hiszen megállította a törököket, de ez Losta végzetét okozta. A vizet csak az 1700-as években engedték vissza és ez túl hosszú időnek bizonyult a víz alatt. Amikor lebontották a gátat és láthatóvá vált a sziget, a halászok már nem tudtak visszaköltözni otthonukba. A régi falu kőalapjainak nagy részét elhordta a víz, a maradékot pedig a szárazföldi települések használták fel. Az üres földdarab sorsát a Balatonra bízták és szépen lassan eltűnt a felszínről.

Ki tudja, mi rejtőzik az iszap alatt? Ki tudja, mi rejtőzik az iszap alatt?

Hol is van a sziget?

Dr. Bendefy László, a műszaki tudományok kandidátusa 1970-ben egy új szemléletet vetett fel. A Losta birtok az 1211-es oklevél szerint a tó partját elhagyva „délnek fordul”, eléri a Losta nevű falut (ami a déli parton van) és felfut a Király hegye nevű halomra. Ez pedig egy Zamárdi mellett található szigetet jelent. Egy egyedi térképpel szemléltette, ahol a fent említett Losta névtelen szigetként van feltűntetve. A búvárok ezt cáfolták és az elméletet elvetették.

1996-ban Szabó Géza búvár-régész Örvényesnél végzett kutatása közben római kornál korábbi eszközöket talált az iszapréteg alatt. Arra következtetnek, hogy ez az elveszett Losta sziget, 8-900 méterre található Aszófő partjától. Csíki Sándor hasonló véleményen van. 2002-ben végzett kutatások idején római romokat talált, amik a lusthai fürdő maradványai lehetnek.

A tudományos viták a mai napig zajlanak és lehet, hogy soha nem derül fény arra, hogy mi lehet az iszap alatt.

vehir.hu

További cikkek

Hamarosan megnyílhat a felújított Kinizsi-vár
Hamarosan megnyílhat a felújított Kinizsi-vár
Tavaly minden eddiginél többen látogatták a magyarországi kastélyokat, idén tíz hazai felújított létesítmény nyílik meg nyár végéig, köztük a nagyvázsonyi is- írja a Turista magazin.
A csatárhegyi kápolnában állítólag a Szent Kereszt egy darabját is őrizték egykor
A csatárhegyi kápolnában állítólag a Szent Kereszt egy darabját is őrizték egykor
A csatárhegyi kis kápolna története számos érdekességet rejt magában.
Tavaszra megújul az egykori római légiós villagazdasága
Tavaszra megújul az egykori római légiós villagazdasága
Tavasszal megújulva, ugyanakkor a római stílusjegyeket továbbra is megőrizve adják át a Nemesvámos melletti Baláca Villa Romana épületegyüttesét a közönségnek. Az ókori villagazdaság felújítását a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is támogatja, turisztikai kínálata pedig digitális attrakciókkal is bővül.
30 éve nyitotta meg a magyar X-aktát egy Várpalota melletti furcsa esemény
30 éve nyitotta meg a magyar X-aktát egy Várpalota melletti furcsa esemény
Magyar X-aktaként is szokták emlegetni azt az eseményt, ami pontosan 30 éve történt a Várpalota melletti Fajdas-hegyen. 1992. január 3-án több hektáron megperzselődött a növényzet, viszont korán sem megszokott avartűzről volt szó, a rejtélyt pedig tovább fokozta egy állítólagos ismeretlen repülő objektum is.
Folytatták az avar kori temető feltárását
Folytatták az avar kori temető feltárását
A nyolcas út Veszprém déli elkerülő szakaszán, Veszprém határában végzett feltárásokat a Laczkó Dezső Múzeum. Folytatva a szeptemberi kutatómunkát ezúttal az útpálya déli felének építési munkái közben kerültek elő a nagy kiterjedésű avar kori temető további sírjai. A korábbi évek, évtizedek alatt több árokkal, vezetékkel bolygatták a területet, de ezek csupán néhány helyen érték el a sírok szintjét. Ez alkalommal 28 temetkezési helyet sikerült feltárni.