2022. augusztus 15.
//
Mária névnap

Egy elveszett balatoni sziget titkai

2021. augusztus 3. 16:17
A Balaton mélye sok mindent rejthet, amire még nem derült fény, szigetek, különféle leletek, épületmaradványok is lehetnek a felszín alatt. Felderítésük nem egyszerű, mégis egy Losta nevű sziget sok kutató fantáziáját megmozgatta.

A tó vízszintje folyamatosan ingadozott az évszázadok során, 2-3 méter eltérést is tapasztaltak, tehát valami került az iszap alá. Ezen feltételezés mentén kezdődtek el a kutatások és kiderült, hogy római, bronzkori és Árpád-kori leletek is vannak a Balatonban, főként út- és épületmaradványok.

Losta szigete

A Losta (Lustak) nevű sziget egy halászfalunak adott otthont Tihanytól nyugatra. Először egy 1211-es dokumentumban tesznek említést róla, de pontos méretétét és elhelyezkedését homály fedi.

Losta létezését több középkori térkép is alátámasztja és általában az Aszófői-öbölben jelölik meg helyét. A szigeten a Lustah nevű falu közössége élt, akik vélhetően halászattal foglalkoztak- derül ki az 1211-es dokumentumból. A feltárások során római kori maradványokat fedeztek fel és arra következtetnek, hogy egy fürdő is volt a településen.

Dr Bendefy László illusztrációja. Losta falu a déli parton, Zamárdi közelében látható. A többi kutató által Lostaként azonosított szigetet Tihany mellett, "Névtelen sz."-ként jelölték (fotó: toretro.blog.hu)Dr Bendefy László illusztrációja. Losta falu a déli parton, Zamárdi közelében látható. A többi kutató által Lostaként azonosított szigetet Tihany mellett, "Névtelen sz."-ként jelölték (fotó: toretro.blog.hu)

Támadások

A sziget nagyjából 25 éve létezhetett, amikor 1237-ben a mongolok támadásától tartva egy duzzasztógátat építettek Mezőkomárom közelében a balatoni emberek. Ez az építmény a vízszintet 5 méterrel megemelte és sikeresen távol tartotta a mongolokat. Így megmenekültek a támadástól, de a kis falu a víz alá bukott. Amikor a vízszint megint az eredeti magasságot elérte, látszódott, hogy hatalmas károkat szenvedett Lustah. A helyreállítási folyamatok gyorsan elkezdődhettek és sikerült visszaállítani eredeti formájába a települést. Így 300 évig nyugodtan élhettek a halászok a nagyjából 300 méternyi kis szigetükön.

Ekkor jöttek a törökök. Még a mohácsi vész előtt ugyanezzel a technikával védték meg a Tihanyi Apátságot és a Szigligeti várat a balatoni emberek. A duzzasztást ismét siker koronázta, hiszen megállította a törököket, de ez Losta végzetét okozta. A vizet csak az 1700-as években engedték vissza és ez túl hosszú időnek bizonyult a víz alatt. Amikor lebontották a gátat és láthatóvá vált a sziget, a halászok már nem tudtak visszaköltözni otthonukba. A régi falu kőalapjainak nagy részét elhordta a víz, a maradékot pedig a szárazföldi települések használták fel. Az üres földdarab sorsát a Balatonra bízták és szépen lassan eltűnt a felszínről.

Ki tudja, mi rejtőzik az iszap alatt? Ki tudja, mi rejtőzik az iszap alatt?

Hol is van a sziget?

Dr. Bendefy László, a műszaki tudományok kandidátusa 1970-ben egy új szemléletet vetett fel. A Losta birtok az 1211-es oklevél szerint a tó partját elhagyva „délnek fordul”, eléri a Losta nevű falut (ami a déli parton van) és felfut a Király hegye nevű halomra. Ez pedig egy Zamárdi mellett található szigetet jelent. Egy egyedi térképpel szemléltette, ahol a fent említett Losta névtelen szigetként van feltűntetve. A búvárok ezt cáfolták és az elméletet elvetették.

1996-ban Szabó Géza búvár-régész Örvényesnél végzett kutatása közben római kornál korábbi eszközöket talált az iszapréteg alatt. Arra következtetnek, hogy ez az elveszett Losta sziget, 8-900 méterre található Aszófő partjától. Csíki Sándor hasonló véleményen van. 2002-ben végzett kutatások idején római romokat talált, amik a lusthai fürdő maradványai lehetnek.

A tudományos viták a mai napig zajlanak és lehet, hogy soha nem derül fény arra, hogy mi lehet az iszap alatt.

vehir.hu

További cikkek

Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
A Balaton és környéke az évszázadok alatt látott már sok dolgot. Itt fejlődött a magyar halászati és borkultúra, a törökökkel vízi csatákat vívtak a magyarok, később gőzhajók indultak el a tavon, ma pedig virágzik a turizmus. A 20. század közepén viszont a II. világháború mértékében is az egyik legnagyobb harc zajlott a tó környékén.
Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban
Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban
Nem az idei volt a legmelegebb és a legszárazabb július, de így is az élmezőnybe tartozik 2022 hetedik hónapja. Kovács Győző, helytörténeti kutató, meteorológus részletes elemzést készített a mögöttük hagyott időszakról. Vendégírónk ezen kívül felidézett egy 50 évvel ezelőtti eseményt, amikor egészen más arcát mutatta a július, mint ma.
Időkapszulát találtak a Vár felújításakor 1946-ból
Időkapszulát találtak a Vár felújításakor 1946-ból
A vár megújulásának részeként a ferences templom tetőzete is megújul, amelynek munkálatainak során a kereszt alatti gömbből egy időkapszula került elő.
Balaton, az egykori hadszíntér
Balaton, az egykori hadszíntér
A Balatont nehezen lehet elképzelni véres csaták színhelyének, pedig egykor a vitorlások és vízibiciklik helyén hadihajók portyáztak török és magyar harcosokkal a fedélzetükön. A hódoltság idején a tó volt a határvonal a magyar és török területek között. A történelemből tudjuk, hogy nem voltunk békés, jószomszédi viszonyban, helyette folyamatos végvári küzdelmek zajlottak szárazföldön, de amit kevesen tudnak, a vízen is.
Veszprém látja vendégül az Országos Honismereti Akadémiát
Veszprém látja vendégül az Országos Honismereti Akadémiát
Egy héten keresztül Veszprémre figyelnek a honismerettel foglalkozó szakemberek és lelkes civil helytörténeti kutatók is, hiszen július 3-8 között a megyeszékhelyen rendezik meg a 49. Országos Honismereti Akadémiát.