A tó vízszintje folyamatosan ingadozott az évszázadok során, 2-3 méter eltérést is tapasztaltak, tehát valami került az iszap alá. Ezen feltételezés mentén kezdődtek el a kutatások és kiderült, hogy római, bronzkori és Árpád-kori leletek is vannak a Balatonban, főként út- és épületmaradványok.
Losta szigete
A Losta (Lustak) nevű sziget egy halászfalunak adott otthont Tihanytól nyugatra. Először egy 1211-es dokumentumban tesznek említést róla, de pontos méretétét és elhelyezkedését homály fedi.
Losta létezését több középkori térkép is alátámasztja és általában az Aszófői-öbölben jelölik meg helyét. A szigeten a Lustah nevű falu közössége élt, akik vélhetően halászattal foglalkoztak- derül ki az 1211-es dokumentumból. A feltárások során római kori maradványokat fedeztek fel és arra következtetnek, hogy egy fürdő is volt a településen.
Dr Bendefy László illusztrációja. Losta falu a déli parton, Zamárdi közelében látható. A többi kutató által Lostaként azonosított szigetet Tihany mellett, "Névtelen sz."-ként jelölték (fotó: toretro.blog.hu)
Támadások
A sziget nagyjából 25 éve létezhetett, amikor 1237-ben a mongolok támadásától tartva egy duzzasztógátat építettek Mezőkomárom közelében a balatoni emberek. Ez az építmény a vízszintet 5 méterrel megemelte és sikeresen távol tartotta a mongolokat. Így megmenekültek a támadástól, de a kis falu a víz alá bukott. Amikor a vízszint megint az eredeti magasságot elérte, látszódott, hogy hatalmas károkat szenvedett Lustah. A helyreállítási folyamatok gyorsan elkezdődhettek és sikerült visszaállítani eredeti formájába a települést. Így 300 évig nyugodtan élhettek a halászok a nagyjából 300 méternyi kis szigetükön.
Ekkor jöttek a törökök. Még a mohácsi vész előtt ugyanezzel a technikával védték meg a Tihanyi Apátságot és a Szigligeti várat a balatoni emberek. A duzzasztást ismét siker koronázta, hiszen megállította a törököket, de ez Losta végzetét okozta. A vizet csak az 1700-as években engedték vissza és ez túl hosszú időnek bizonyult a víz alatt. Amikor lebontották a gátat és láthatóvá vált a sziget, a halászok már nem tudtak visszaköltözni otthonukba. A régi falu kőalapjainak nagy részét elhordta a víz, a maradékot pedig a szárazföldi települések használták fel. Az üres földdarab sorsát a Balatonra bízták és szépen lassan eltűnt a felszínről.
Ki tudja, mi rejtőzik az iszap alatt?
Hol is van a sziget?
Dr. Bendefy László, a műszaki tudományok kandidátusa 1970-ben egy új szemléletet vetett fel. A Losta birtok az 1211-es oklevél szerint a tó partját elhagyva „délnek fordul”, eléri a Losta nevű falut (ami a déli parton van) és felfut a Király hegye nevű halomra. Ez pedig egy Zamárdi mellett található szigetet jelent. Egy egyedi térképpel szemléltette, ahol a fent említett Losta névtelen szigetként van feltűntetve. A búvárok ezt cáfolták és az elméletet elvetették.
1996-ban Szabó Géza búvár-régész Örvényesnél végzett kutatása közben római kornál korábbi eszközöket talált az iszapréteg alatt. Arra következtetnek, hogy ez az elveszett Losta sziget, 8-900 méterre található Aszófő partjától. Csíki Sándor hasonló véleményen van. 2002-ben végzett kutatások idején római romokat talált, amik a lusthai fürdő maradványai lehetnek.
A tudományos viták a mai napig zajlanak és lehet, hogy soha nem derül fény arra, hogy mi lehet az iszap alatt.
