A KATA (kis)adózási forma nem véletlenül rendkívül népszerű. Ez a konstrukció, amely nincs még 10 éves (2013-ban „született”), már igen sokszor megváltozott, először inkább pozitív irányba (az éves 6 millió forintos alanyi adómentes keretet 12 millió forintra emelték), majd 2020-tól több korlátozás alá is esik ez az adózási forma. De még mindig lehetőség van arra, hogy „kimaxolva” a KATA-t, legálisan akár havi 1 millió forintot is kereshetünk, amelyért főállású katásként 50.000 Ft vagy 75.000 Ft adót kell fizetnünk, ha pedig más főállásunk van, akkor mindössze havi 25.000 Ftot. Azonban nincs (teljesen) ingyen ebéd: ezért az alacsony összegért havonta természetesen nem várhatjuk el, hogy ugyanolyan támogatást kapjunk, mint alkalmazottként, ahol a járulékok ennek többszörösei (havi 1 milliós nettó munkabér alkalmazottként bruttó 1,5 millió forintot jelent, amely azt jelenti, hogy a munkaadó összes költsége [szuperbruttó] 1,755 millió forint → vagyis ilyen bevétel esetén a munkáltató és az alkalmazott 755.000 Ft adót fizet havonta, míg a Katás vállalkozó 25.000, 50.000 vagy 75.000 Ft-ot). A nyugdíj sem lesz ugyanakkora ilyen összegek után.
Milyen nyugdíjra számíthatunk tehát KATA-s vállalkozóként?
Azon kedves olvasóink, akik nem hallották még ezeket a számokat, vegyenek néhány nagyon nagy levegőt. Magunk mögött hagyjuk nemcsak a hetedik, de a hatodik számjegyet is, méghozzá nem is kicsivel. De mielőtt rátérünk a pontos számokra, azért közölnünk kell, hogy mivel a KATA 8 éves most, és rengeteg változáson esett már át, valószínűtlen, hogy mai formájában még 32 évig megmaradna.
Nézzük először a legegyszerűbb esetet: ha főállású munkavállalók vagyunk és emellett „katázunk”, akkor a havi 25.000 Ft-os összeg egyáltalán nem számít bele a nyugdíjunkba. Ennyi.
Ha havi 50.000 Ft-ot fizetünk havonta adóként, ez azt jelenti, hogy a bruttó adóalapunk 102.000 Ft, amely a minimálbér 60%-a. Pontosan ezért egy évnyi KATA vállalkozás nem számít egy évnyi szolgálati időnek, hanem jelenleg csak 7,3 hónapnak. Így a KATA nyugdíj adóalapunk nettó 67.830 Ft. 40 év KATA vállalkozás után pedig egészen pontosan 41.376 Ft nyugdíjra számíthatunk havonta. Most meg lehet inni egy hideg kólát vagy sört, amíg megnyugodunk.
A KATA tehát rengeteg mindenre jó, de pont táppénzre, anyasági támogatásokra és nyugdíjra egyáltalán nem. Így megy ez.
És mi a helyzet a 75.000 Ft-os adót fizető főállású KATA vállalkozókkal? Jó, ha tudjuk, hogy ők vannak kisebbségben, egyszer azért, mert minek fizetne az ember többet, ha ez nem kötelező, másrészt azért, mert a számítások azt mutatják, hogy ilyen mértékű befizetés nem hozza vissza a befizetett összeget (hacsak nem élünk meg matuzsálemi kort). A 75.000 Ft befizetése a KATA bruttó nyugdíjalapot 170.000 Ft-ra hozza ki, amely nettó 113.050 Ft-ot jelent, és itt egy éves szolgálati idő valóban egy évet számít. Így 40 év KATA vállalkozás után 90.440 Ft-nyi havi nyugdíjat várhatunk el.
Mit tegyünk, hogy nyugdíjas korunkban ne kelljen dolgoznunk
Abba nem is próbálunk belemenni, hogy havi 40 vagy 90.000 Ft mennyire nem elég – főleg egy vállalkozónak, aki valószínűleg havi néhány százezer forintot keresett átlagosan. Azonban abba mindenképp el akarunk merülni, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy nyugdíjas éveink során is méltóságteljes életet tudjunk folytatni, és ehhez megépítsük az anyagi hátteret. Erre természetesen bármilyen pénzszerzése vagy pénzgyarapítási módszer megfelelő lehet. A második (és harmadik) állástól kezdve a garasokat a fogunkhoz verésen és spóroláson (majd a megmaradt pénzt bankszámlán vagy a „párna alatt” tartani), valutába és / vagy devizába fektetni, vagy akár ezüstbe, aranyba, hazai, európai vagy más részvényekbe, értékpapírokba, alapokba fektetni, lakást vásárolni, régiségeket gyűjteni, kriptovalutákba fektetni stb.
Azonban nem véletlenül létezik jogilag is a nyugdíj előtakarékosság fogalma. Ez a fogalom három termékkategóriát takar. Ezek az alábbiak:
- önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP),
- nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) és
- nyugdíjbiztosítás.
Ahogy írtuk, termékkategória. Mert az alábbi kategóriákon belül pénzintézetek, elsősorban biztosító cégek és bankok összesen több mint 90 különböző terméket ajánlanak. Ahhoz, hogy ezeket megismerjük, vagy rendkívül hosszú ideig bele kell ásnunk magunkat a témába vagy érdemes leülni (élőben vagy online) egy konzultációra egy szakértővel. Lehet ő egy adott biztosítócég vagy bank képviselője, de logikusan gondolkozva érdemesebb egy független szakértővel / tanácsadóval beszélni, aki nemcsak egy, de akár egy vagy két tucat (!) cég termékeit ismeri behatóan és így tényleg személyre szabottan az elérhető legjobb megoldást tudja felajánlani az ügyfélnek. És még egy kellemes dolog minderről? Egy ilyen tanácsadás ingyenes az ügyfeleknek és a nyugdíj előtakarékosság elindítása sem kerül semmilyen plusz pénzbe. Ez azért van így, mert a biztosító cég jutalékot fizet valakinek, amikor egy ügyfél csatlakozik: de számukra ilyen szempontból mindegy, hogy a cég egy alkalmazott vagy vállalkozó munkatársának vagy egy független szakértőnek fizeti ki. De az ügyfélnek egyáltalán nem az!
KATA vállalkozóként melyik terméket vehetjük igénybe?
Bármelyiket: természetesen nincsen semmilyen kikötés arra nézve, hogy az egyéni vállalkozásunk lekorlátozná a lehetőségeinket. Azonban azért fontos, hogy ez a három termékcsalád nyugdíj előtakarékosságnak minősül, mert ezekre állami támogatást lehet igényelni, méghozzá a befektetett / megtakarított pénzünk 20%-ának megfelelő összeget, a befizetett SZJA-nkból (személyi jövedelem adónkból).
Azonban a KATA 25.000, 50.000 vagy 75.000 Ft-os havi adója nem tartalmaz személyi jövedelemadót, így alapesetben akkor igényelhetjük ezeket, ha más, személyi jövedelemadó köteles bevételünk van. Ilyen például a GYED (gyermekgondozási díj), a lakáskiadás, amely után adót fizetünk, ingatlan eladás utáni jövedelem, ingóságok értékesítése után, választott tisztség utáni fizetésképpen stb.
Ha azonban mi „csak” KATA-s vállalkozók vagyunk és nincs más jövedelmünk, azonban nyugdíj előtakarékosságot szeretnénk igénybe venni, amelyhez pedig kihasználnánk az állami adóvisszatérítést, egy lehetséges módja, ha akarjuk, kiskapuja ennek is van.
KATA vállalkozóként is igénybe lehet venni az állami támogatást a nyugdíj előtakarékosságoknál!?
A válasz igen: legalábbis a három termékkategória egyikénél, a nyugdíjbiztosításnál. Természetesen itt sem lesz hirtelen, a semmiből befizetett személyi jövedelemadónk, amit visszaigényelhetnénk, azonban ha van olyan családtagunk vagy ismerősünk, akiben megbízunk és akinek van befizetett SZJA-ja (személyi jövedelemadója), akkor van erre lehetőség.
A nyugdíjbiztosítás esetén van arra lehetőség, hogy a kedvezményezett és a biztosított ne ugyanaz a személy legyen. Így kvázi valaki más adóját tudjuk visszaigényelni: ennek mértéke egyébként a befektetésünk 20%-a, évi maximum 130.000 Ft-ig jó ismerősünk adója nem a központi költségvetést, hanem a mi zsebünket gazdagítja. Ez magában is jó érzés, főleg, ha tudjuk, hogy ez a pénz a befektetésünk részévé válik, így vele együtt kamatozik (kamatosan), így 15 év alatt 1 millió forintnyi adókedvezmény akár ennek többszörösévé is válhat.
A pontos számokról, lehetőségekről érdemes független tanácsadóval tárgyalni, ahogy fentebb említettük.
