Novemberben lesz két éve, hogy a közgyűlés megválasztotta alpolgármesternek. Mi volt az, ami újdonság volt és nem lehetett rá előre felkészülni ebben a feladatkörben?
Kezdjük ott, hogy minden alpolgármesternek megvannak azok a körülhatárolt feladatkörei, amelyekért ő felel a hivatalon belül. Arra előre számítottam, hogy az üzemeltetési kérdéskörök például hozzám fognak tartozni. Ami viszont később kristályosodott ki, hogy a Modern Városok Program beruházásai, vagy éppen az Európa Kulturális Főváros Programon belüli soft-elemek, azaz a rendezvények, kisebb infrastrukturális fejlesztések, a hosszútávú fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések is az én hatáskörömbe kerülnek. Ezek mondhatni újak voltak.
Mivel van a legtöbb munka?
Ironikus, de a legtöbb munka pont azzal volt, ami kevésbé látványos kívülről nézve. A Modern Városok Program fejlesztéseinek előkészítése és ennek a munkának a koordinálása megszámlálhatatlan egyeztetésből, tervezésből és számításból áll. Ezek a hosszú előkészítő munkák a háttérben zajlanak, a polgárok már csak a konkrét építkezésekkel és a fejlődéssel találkoznak. Szerencsére egyre többször Veszprémben.
Ezek projektszerű feladatok, de mi történik a mindennapos munka során?
A városüzemeltetési feladatok klasszikusan olyan munkát követelnek meg, amelyekkel minden nap foglalkozni kell, ezért a VKSZ Zrt. munkatársaival például mindennaposak az egyeztetések. Ezen a területen folyamatosan felmerülnek megoldandó feladatok, azonban, ha sikerül részsikereket elérni, tudjuk, hogy a veszprémi emberek mindennapi életét tudjuk megkönnyíteni. Hogy kiemeljek egy konkrét ilyen témát, az illegális hulladéklerakók ellen komoly harcot hirdettünk. Szerintem nagyon fontos, hogy egy városvezető ne csak az irodájába beérkező hírek alapján tájékozódjon, hanem legyen jelen a városban. Én magam is azt tapasztaltam, hogy kezdett kritikus mértéket ölteni a szemetelés, ezért célzottan elkezdtük felszámolni ezeket a gócpontokat, miközben kamerarendszert építettünk ki, hogy megtaláljuk és beazonosítsuk ezeket a renitens csoportokat, akik elcsúfítják városunkat.
Mostanában többször jelent meg a neve egy másik témában az újságcikkekben, ez pedig az Európa Ifjúsági Fővárosa 2024 pályázat. Lehet, hogy Veszprém 2023 után ismét főváros lesz, csak egy másik témában?
Reméljük, de erre még pár hónapot biztosan várni kell, hogy kiderüljön. Az Európa Ifjúsági Fővárosa cím ugyan nevében tényleg hasonlít a kulturális fővároshoz, de más szervezet hirdeti meg, mások a bírálók, akik értelemszerűen más kritériumokat vizsgálnak. Itt – ahogy a nevéből is ered – a fiatalságot, az új generáció lehetőségeit és a város rájuk vonatkozó stratégiáját nézik. Veszprém ezzel a projekttel feléjük szeretne még inkább nyitni.
Azt mondta, már csak pár hónap van hátra a pályázati időszakból. Hogy zajlott ez a folyamat, milyen előkészítő munkát végeztek és mit lehet hallani a zsűri környékéről?
Tavaly decemberben döntöttünk arról, hogy benyújtjuk a pályázatunkat, akkor még csak az első fordulóban. Ezt a mérföldkövet akadálytalanul sikerült is teljesíteni, most várjuk a második kör végét, amikor már eredményt is hirdetnek. Nagyon fontos, hogy ezt a projektet sem egy sötét irodában, néhány ember állította össze. Folyamatosak a kerekasztalbeszélgetések a fiatalokkal, velük foglalkozó civil szervezetekkel és szakemberekkel. Tavasszal még online tudtuk ezeket lefolytatni, most viszont már személyesen ötletelünk, dolgozunk, hogy Veszprém egy újabb európai főváros címet ünnepelhessen az idei év végén. Szeptember 20-ig kell elkészülnünk a végleges anyaggal, amiről novemberben döntenek Brüsszelben, ahol személyesen is képviseljük majd a pályázatunkat.
Az Európa Ifjúsági Fővárosa (European Youth Capital) címet évente ítélik oda valamely európai városnak. Azalatt az egy év alatt, amíg a cím érvényes, a városok bizonyíthatják ifjúság-központúságukat különböző olyan tevékenységek szervezésével, amelyek a város kulturális, szociális, politikai és gazdasági fejlődését segíthetik elő. A cím kiosztására az Európai Ifjúsági Fórum kezdeményezéséből kerül sor. Az első győztes város a 2009-es évre nyerte el a díjat. A díj kiosztásával az a cél, hogy Európa-szintű ifjúsági mozgalmat és együttműködést hozzanak létre a fiatalok között. A szervezők azt is el szeretnék érni, hogy a címben részesülő városban az életszínvonal is fejlődjön, nem csak gazdasági szempontokból, hanem kulturális és szociális téren is. Ugyanakkor a város nevezése, a programok kidolgozása és a szükséges dokumentáció elkészítése a fiatalság feladata, így már a cím elnyerésére való felkészülés is a fiatalok együttműködését igényli. A turizmus fellendülése és a nemzetközi elismerés pedig már csak mindennek a kiegészítését szolgálja.
Mennyire volt nehéz megszólítani a fiatalokat, hogy részt vegyenek a pályázat kidolgozásában? Hiszen az a sztereotípia, hogy ők leginkább otthon ülnek a laptop előtt.
A kérdés még ennél is bonyolultabb, hiszen ha fiatalokról beszélünk, akkor egy nagyon széles életkori skálát kell vizsgálnunk. Az uniós – mondjuk úgy – megközelítés szerint 14-től 35 éves korig mindenki fiatalnak számít. Azt pedig nem kell magyarázni, hogy ennek a korosztálynak a tagjai más és más problémákkal küzdenek, más az érdeklődési körük és a motivációik is. Ezért én inkább annak vagyok a híve, hogy életkor helyett élethelyzet szerint kezeljük a fiatalokat. Ez alapján három csoportot tudnék megkülönböztetni: középiskolásokat, felsőoktatásban résztvevőket és fiatal munkavállalókat.
Azt mi is látjuk és más európai trendek is ezt erősítik meg, hogy az online térben nagyon aktívak és szívesen elmondják a véleményüket. Tavasszal például közel 1500-an töltötték ki kérdőívünket, ami elég jó aránynak számít. De mi tovább mentünk és fórumokat, beszélgetéseket is szerveztünk a városban működő civil szervezetek segítségével, hogy személyesen is találkozzunk és ismerjük meg egymás véleményét. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a városban jól működő szervezetek segítik a pályázati folyamatot, mint a Lélektér Alapítvány és a VEDIÖK.
Miből áll a veszprémi pályázat? Mi történik Veszprémben 2024-ben, ha megnyerjük ezt a címet?
Itt is három fő területen fogalmaztunk meg terveket. Az egyik egy nagyszabású infrastrukturális beruházás. Egy új ifjúsági házat szeretnénk létrehozni. Egy olyan komplex intézményt, ami otthont ad a fiatalok kreativitásának hiánypótló jelleggel. Például kezdő zenekaroknak próbatermet biztosít, képzőművészeknek alkotóteret, de ugyanígy kiállítási és fellépési lehetőségeket is kínál, mellette pedig civil szervezetek is irodákat kapnának benne.
Egy másik terület a fiatalok gondolkodásmódjának kitágítása. Ezt úgy értem, hogy például fiatal vállalkozókat támogatnánk pályázatokkal, konferenciákkal, egyszóval fogni a kezüket, hogy az ígéretes tervek ne vesszenek el.
A harmadik terület pedig kifejezetten a kreativitásra épül. Itt is a fiatalok ötleteit szeretnénk menedzselni, kifejezetten a kultúrára irányulva. Összességében a legnagyobb feladatunk, hogy olyan kezdeményezéseket indítsunk el, amellyel növeljük a fiatalok bevonását a városi döntéshozatalba, hogy aktívan tudják formálni város életét.
Az Európa Kulturális Főváros címünk gyengíti, vagy erősíti az ifjúsági főváros törekvéseket?
Sajnos jelenleg úgy néz ki, hogy gyengíti némileg. Vagyis elhangzott a zsűritől az, hogy nem szeretnék, ha az EKF év után csupán annak az utózöngéje lenne az ifjúsági főváros cím. Erről még meg kell győzni a zsűrit, hogy mi másképpen állunk a saját projektünkhöz. Az Ifjúsági Főváros pályázatunk az elmúlt évek ifjúsági téren végzett munkánkon alapszik, a terveink, a pályázati folyamatban résztvevő szereplők függetlenek az EKF-től. Több fiatalokat támogató program már régebben elindult a városban, az ösztöndíjpályázatok, a kedvezményes táboroztatások, de említhetném a Fiatalok napját is, amit szintén évek óta megrendezünk Veszprémben, idén szeptember 11-én. Ezek jó referenciák a pályázatunkban.
Ne menjünk el az aktualitások mellett sem, ezért muszáj kitérni arra, hogy a nemzetközi liberális köröktől sok kritikát kapott magyar gyermekvédelmi törvény mennyire befolyásolhatja a zsűri döntését?
Maradjunk annyiban, hogy elképzelhető, hogy hatással lesz a pályázat végkimenetelére és a zsűri döntésére. Annyit viszont elárulhatok, hogy a zsűri is egyetért abban, hogy Veszprém egy szélsőségektől mentes stabil város, ahol mindenki szabadon élhet, és ahol képesek lennénk megszervezni ezt a címet.
Kik a vetélytársaink?
A moldvai Chișinău, a belgiumi Gent és az ukrán Lviv.
Ezek közül ki a legnagyobb vetélytársunk?
Most úgy tűnik, hogy Lviv.
Ön amellett, hogy alpolgármester, egyben családanya is. A gyermekeivel mennyit tud együtt lenni? Hogyan menedzseli a magánéletét?
Egy nagy csapatmunka ahogy a hétköznapjainkat menedzseljük. Szerencsés vagyok, mert férjem, édesanyám, és a tágabb család segítségére is számíthatok a mindennapokban, de igyekszem rugalmas lenni és a lehető legtöbb időt együtt tölteni a gyerekekkel. Egyébként többször volt már példa arra, hogy kislányom elkísért ide a hivatalba is. Ez a kollégáknak nem volt meglepő, hiszen Brányi Mária alpolgármester társamat is többször meg szokták látogatni az unokák. Viszont úgy gondolom, ez a logisztika, amit a család megkíván, minden dolgozó nőnek ismerős lehet, nincs ez másképp városvezetőként sem.
Mik a további ambíciói politikusként?
Lehet, hogy meglepő lesz, amit mondok, de 2024-nél tovább most még nem gondolkodom, addig maximális hivatástudattal teszem a dolgom minden nap. Azt csak remélni merem, hogy az emberek ezután is megtisztelnek majd a bizalmukkal.
Tehát Veszprémben képzeli el továbbra is jövőjét?
Teljes mértékben.
Hegedűs Barbara veszprémi önkormányzati képviselőség és alpolgármesteri megbízatása mellett a Fidelitas országos elnökségének a tagja, valamint 2020 októbere óta nemzetközi szinten is komoly pozíciót tölt be. Az Európai Unió Régiók Bizottságába választották be, tehát közvetve az uniós döntéshozatali mechanizmusban is szerepet vállal a veszprémi politikus.
A Régiók Bizottsága az EU tanácsadó szerve, melyet a 27 uniós tagállam helyi és regionális szinten megválasztott képviselői alkotnak. Magyarország 11 tagot delegálhat ebbe a szervezetbe, kormánypárti és ellenzéki tagokat is, akik főleg városvezetőkből, megyei közgyűlési tagokból kerülnek ki.
A Régiók Bizottságának keretében a képviselők kifejezésre tudják juttatni véleményüket azokkal az uniós jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek közvetlenül befolyásolják az általuk képviselt régiók és települések életét. Egyfajta véleményező funkciója van az Európai Bizottság által az Európai Parlamentnek delegált témákkal kapcsolatban. A Régiók Bizottságán minden fontos EU-s kérdés átmegy, de akár ez a szervezet is javasolhat vitára témákat. Működését tekintve ugyanúgy jelen van a bizottsági munka – Hegedűs Barbara két ilyen bizottságnak is a tagja – valamint plenáris üléseik is vannak.
Hogy ennek a pozíciónak milyen előnyei vannak Veszprémre nézve, Hegedűs Barbara egy aktuális példát hozott. Az Európa Ifjúsági Fővárosa projektben számos hasznos tanácsot kapott olyan városok képviselőitől, akik már birtokolták ezt a címet, ezzel is hasznos tapasztalatokkal segítve Veszprém törekvéseit.
