-A Rab Mária forrásnál lévő kegyhely kialakulását egy rabnő homályba vesző történetéből eredeztetik 1919-ből. Amit biztosan tudunk a korabeli újságokból az, hogy később a városba telepített Jutasi Honvéd Altisztképző növendékei ide jártak gondozni, építeni a forrás körüli kis völgyet. A Rab Mária-forrást a Magyar Királyi Veszprém-Jutasi Honvéd Altisztképző Intézet legendás parancsnoka, Markóczy János vezérőrnagy 1941-ben hivatalos szabadtéri misézőhellyé nyilvánította. A háború éveiben többezres hívősereg zarándokolt a Rab Mária forráshoz, hogy imádkozzanak a fronton harcoló katonákért, Magyarország védelméért.
Tavalyhoz hasonlóan idén is megtartották a Hősök Keresztútja nevű menetet. Archív felvétel.
A katonák és a civilek együtt imádkoztak Szűz Mária pártfogásáért, hogy a távolban harcoló édesapa, testvér, fiú épségben hazatérjen. A háború végével, Magyarország legyőzésével a kegyhely is a győztesek martaléka lett. Lerombolták, és az emlékét is ki akarták törölni a fejekből. Hatvan évnek kellett eltelnie, hogy újra felfedezzük, és azóta élesztgetjük az emlékét- elevenítette fel a hely történetét a szombati megemlékezésen Rácz Katalin, az eseményt szervező Hét Domb Egyesület elnöke.
-Ma újra a magyar katonáinkra figyelünk, akik emberpróbáló körülmények között védik a magyar határokat. A jelenkor hősei ők, akikért lehet, és kell is imádkozni
-hangsúlyozta.
A Rab Mária forrásnál a mindenkori magyar katonákért 2009-ben tartottak először szentmisét, 2012 óta havi rendszerességgel. 2017 óta a Kisboldogasszony ünnepe alkalmából a Hősök Keresztútja nevű menetet is megtartják. Szombat délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárától (egykori altisztképző épülete) indult a veszprémi és szentendrei katonákkal kiegészült hívői menet egészen a forrásig, amelynek során mobil stációkkal emlékeztek Rab Máriára és doni szenvedéstörténetre, majd szentmisét tartottak Tóth András Sándor érseki bírósági helynök, a Nepomuki Szent János templom plébánosának celebrálásával.
A nyolc darabból álló oltárterítő, melyet idén a szentendrei MH Altiszti Akadémia növendékei illesztettek össze.
Az ünnepségen összeillesztették azt a nyolc darabból álló oltárterítőt is, amely az összefogást és összetartozást szimbolizálja.
A szentmisét megelőzően a helyszínen Bázsa Botond önkormányzati képviselő ünnepi köszöntő beszédében a Szűz Mária fontosságát emelte ki, akinek alakja szerinte a manapság világszerte tapasztalható keresztény és családellenes gyűlöletkampány ellenére Magyarországon továbbra is példaértékű, ezért hűséggel tartozunk iránta.
Bázsa Botond önkormányzati képviselő a Rab Mária forrásnál tartott ünnepségen.
Frankó Imre ezredes, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia megbízott parancsnoka úgy fogalmazott, a Rab Mária forrás kegyhelye egy nagyszerű és különleges helyszín, mert, mindazt, ami egy erős társadalmat jellemez, - a katonai és a civilek összefonódása-, itt megtalálható, ezért az akadémiának kötelessége, hogy az elődökért érzett kötelességtudatból részt vegyen a megemlékezésen.
A beszédeket szentmise és szeretetvendégség követte. A zenei szolgálatot a Spiritus zenei együttes és a Veszprém Légierő Zenekara adta.
