Hogy ki is volt pontosan Rab Mária, pontosan nem tudjuk, de a leghitelesebbnek tartott legenda szerint valóban élt valamikor az I. világháború után egy Mária keresztnevű fiatal nő, akit téves és hiányos tanúvallomások alapján gyilkosság vádjával életfogytiglani fegyházra ítéltek Veszprémben.
Börtönnapjai alatt a rabkertészetben kezdték dolgoztatni, az ő feladata volt a közeli forrásból a víz elszállítása a kertészetbe a rabtársaknak. Ez a forrás pedig a mai is csörgedező patak volt a város határában, ahol Mária mindig imádkozott az égiekhez, főleg Szűz Máriához, hogy fény derüljön ártatlanságára.
A Hősök Keresztútja menetet idén is megtartották.
A történet szerint imái meghallgattattak és rövidesen felmentették az ártatlan nőt. Szabadulása után állítólag ő helyezte el az első kegytárgyat a helyszínen, egy képet, amit ő maga festett, ahogy fohászkodik a Szűzanyához. Ezt egy fára akasztotta fel a legenda szerint a mai kegyhelyen.
Bár a forrás nem esik messze a város határától, gyakorlatilag a külső körgyűrűtől párperces séta alatt el lehet érni, mégis sok évtizeden keresztül teljes elfeledésben várta, hogy újra fölfedezzék az emberek és életre keltsék Rab Mária legendáját- írtuk még nyár elején a Rab Mária forrás történét feldolgozó cikkünkben.
Széles körben ismert kegyhely, amit elfelejtettek
A XX. század első felében, főleg az 1920-as évek végén széles körben ismert volt a forrás és az ott található kegyhely. Külön zarándoklatokat is szerveztek ide, ahol aztán kisebb-nagyobb emléktárgyakkal rótták le hálájukat a hívők a Szűzanya felé.
Bár a kegyhely kultusza egyre ismertebb és népszerűbb lett, mégsem volt senki, aki nyíltan felvállalta volna a gondozását. 1941-ben a Magyar Királyi Veszprém-Jutasi Honvéd Altisztképző Intézet eldöntötte, hogy gondozásba veszi a környéket. Munkájuk révén a kegyhelyet teljesen felújították, kibővítették, fahidat építettek és Mária-szobor is került a forráshoz, amit fel is szenteltek Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 8-án. Az altisztképző intézet hivatalos szabadtéri miséző hellyé nyilvánította a Rab-Mária forrást, majd 1945-ös feloszlatásáig minden évben megtartotta Rab Mária forrásnál az ünnepséget. A II. világháború kitörése miatt a kegyhely is súlyos károkat szenvedett.
"A második világháború ideje alatt többször is többezres hívősereg zarándokolt a forráshoz, hogy imádkozzanak a fronton harcoló katonákért, Magyarország védelméért.
A háború végével azonban Magyarország legyőzésével a kegyhely is a győztesek martalékává lett: lerombolták és az emlékét is ki akarták törölni a fejekből, ami majdnem sikerült”
- elevenítette fel Rácz Katalin, a szombati eseményt szervező Hét Domb Egyesület elnöke. A háború utáni szocialista évtizedekben a Rab Mária forrás feledésbe merült, ám a Hét Domb Egyesület a 2000-es években elkezdte feleleveníteni a forrás legendáját.
Rácz Katalin, a Hét Domb Egyesület elnöke elevenítette fel a Rab Mária forrás történetét
Mint mondta, lassan, de biztosan építik fel a Rab Mára forrást fizikai és szellemi értelemben. „Bizakodásra ad okot, hogy az 1944-ben feloszlatott Jutasi altisztképző jogutódja, a szentendrei MH Altisztképző Akadémia magáénak érzi a helyet és azonosul az egykori iskola értékeivel.” A Rab Mária forrásnál a mindenkori magyar katonákért 2009-ben tartottak először szentmisét, 2012 óta havi rendszerességgel. 2017 óta a Kisboldogasszony ünnepe alkalmából a Hősök Keresztútja nevű menetet is megtartják.
Szombat délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárától (egykori altisztképző épülete) indult a menet egészen a forrásig, amelynek során a hívők 14 mobil stációval emlékeztek Rab Máriára és doni szenvedéstörténetre, majd szentmisét tartottak Tamás Zoltán atya, az Árpádházi Szent Margit templom káplánjának celebrálásával.
Az ünnepségen összeillesztették azt a nyolc darabból álló oltárterítőt is, amely az összefogást és összetartozást szimbolizálja.
A helyszínen Frankó Imre ezredes, a MH altiszti akadémia parancsnoka köszöntőjében úgy fogalmazott, az eseményen méltó módon emlékeznek azokra, akik esküjükhöz hűen fogadalmukat tettekre váltották. Bázsa Botond önkormányzati képviselő azt mondta: a Rab Mária forrásnál képviseljük az édesanyákat, nagymamákat, dédnagymamákat, családjainkat, katonákat, polgárokat és kórházban szenvedőket. Emlékeztetett: Mária a magyar családok példaképe, földi és égi életével elszakíthatatlan szálakkal kötődik nemzetünkhöz.
Bázsa Botond önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet.
A beszédeket Rainer Pál történész előadása és a szentmise követte, majd a Spiritus együttes és Nagy András Zoltán adott keresztény zenei szolgálatot.
