Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
14°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
14°C

Hétvégén megnyílt az időkapu Balatonfüreden

2021. szeptember 26. 19:30
Egészen a reformkorig utazhattak vissza azok, akik hétvégén Balatonfüredre látogattak, ahol a Romantikus Reformkor rendezvény keretében testközelből ismerhették meg a XIX. századi Balatonfüred hangulatát. Képriportunkban mutatjuk, milyen volt ez az időutazás.

A város, amit a reformkor épített

Sokáig csak fürdőhelyként jegyezték, később a magyar értelmiség első számú találkozási pontja lett Balatonfüred. Az országos kezdeményezés prototípusát itt hívták életre, miközben a reformkori értelmiség folyamatosan formálta a várost. Vagy fordítva: Balatonfüred formálta a reformkor nagyjait?

A kereslet és kínálat hamar megtalálja egymást. Tekinthetünk rá úgy, mint egy öngerjesztő folyamatra, amely az innováció táptalaja és mozgatja a gazdaságot. De értelmezhető-e ugyanez egy város fejlődéstörténetében is? A reformkori Balatonfüreden pontosan egy ilyen folyamat ment végbe.

Na, de kezdjük az elején, amikor Füred még csak egy közkedvelt fürdőhely volt a maga gyógyvizeivel. Már a XVII. század végén mutatkoztak jelei annak, hogy Füred a vidéki magyar városok közül kiemelkedik népszerűségével. Ekkor még kizárólag a fürdőhelyekre koncentráltak, hogy kiszolgálja a magyar elitréteg luxussal szemben támasztott igényeit.

Az 1800-as évek első felében az európai korszellemmel haladva, a magyar értelmiség körében is elindultak az ellenzéki reformgondolatok. Elkezdődött a Széchenyi, Kisfaludy, Kossuth és még számos történelmi alak nevével fémjelzett korszak.

A politikai hangulat változáson ment keresztül, az elit kulturális igénye azonban nem. Ennek okán továbbra is népszerű maradt Füred, ahová egész évben szívesen látogattak el a kor nagyjai, miközben hozták magukkal a reformkori gondolataikat.

Balatonfüred ekkoriban egyfajta bizalmi funkciót is betöltött. Távol volt a fővárostól, ahol a császárság besúgói minden összejövetelen, bálon jelen voltak, a Balaton partján viszont üdülésbe ágyazott szellemi építkezés zajlott.

Ez az idilli állapot azonban nem volt kulturálisan kielégítő, nem volt színház a városban. Sőt, akkoriban nem létezett állandó kőszínház Magyarországon sem. Elsőként Kisfaludy Sándorban fogalmazódott meg az elképzelés: építsenek Füreden egy kőszínházat. Kisfaludy inkább a nemesség konzervatív részéhez tartozott, Béccsel szemben viszont ő is szívesen fogalmazott meg kritikát. A színház kiválóan alkalmas a kultúrán keresztül az üzenetek közvetítésére, párbeszédet kezdeményez, vitákat generál. Társadalmi összefogással végül rekordidő alatt megépült a színház és 1831. július 2-án megnyitotta kapuit. Innentől kezdve a füredi teátrum lett az a hely, ahol a magyar értelmiség nagy nyilvánosság előtt megfogalmazhatta reformgondolatait. Ezzel egyetemben megjelentek Füreden is a császári udvar poloskái, viszont addigra egy olyan szintű beágyazódása volt a magyar értelmiségnek, hogy funkciójában továbbra is a reformmozgalom egyik központja maradt a város.

Az intézmény virágkora 1837-ig állt fent, ekkor nyílt meg Pest-Budán a központi színház. Ekkortájban már kijöttek a füredi teátrum hiányosságai, a gyors tervezés és építkezés miatti konstrukciós hibák.

A színház lejtmenete azonban nem vonta magával Füred hanyatlását is. Sőt, a negyvenes évektől az elit már nem csak időszakos üdülővárosként tekintett Füredre. Kossuth volt az, aki éles kritikát fogalmazott meg, a Balatont egyenesen „megátkozott holttengernek” nevezte. Hatalmas kiaknázatlan lehetőséget látott benne, minthogy „…egyetlenegy hajó sem libeg, kivévén talán a füredi séta ladikot, vagy egy nyomorult halászcsónakot.” Elkezdődött a balatoni gőzhajózás megvalósítása, amelyben Kossuth legnagyobb politikai ellenfelében, Széchenyiben talált társra. 1847 májusában el is indult az első menetrend szerinti járat, amelyet aztán továbbiak követtek. A Balaton központja ezzel továbbra is Füred volt.

A szabadságharcot követően átrendeződött a magyar társadalom, de Füred megtartotta kulturális és gazdasági jelentőségét az addigra gyökeret vert hagyományaival, úttörő fejlesztéseivel. Nem állítjuk, hogy a magyar reformkor Füred nélkül másképpen zajlott volna, de történelmi kérdésekben a „volnának” nincs is létjogosultsága. Viszont az tagadhatatlan, hogy Füred meghatározó volt a magyar reformkori szellem fejlődésében, és Füred mai identitásának is ekkor szabtak irányt.

Az eredeti cikk az Ecoport magazin 2019/III. számában jelent meg.

Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből kultúra ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.   tegnap 21:36 #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János programajánló #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János A #jóéjtpuszi-kötet verseit hallhatjuk május 15-én Veszprémben. A Hangvillában fellép Lackfi János József Attila-díjas költő és Szirtes Edina Mókus Erkel Ferenc-díjas énekesnő, zeneszerző. 2024. március 26. 15:20 Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Veszprémi Érsekség Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig. 2024. március 26. 11:37 Ecce homo - ilyen volt a virágvasárnapi passió Veszprémben Ecce homo - ilyen volt a virágvasárnapi passió Veszprémben Egy passiójátékon a néző sohasem tud úgy részt venni, mintha egy egyszerű színházlátogató lenne, aki csupán a színészi játékra alapozva engedi, hogy magával ragadja a történet. Ilyenkor az ember valóban be akar futni a játéktérre, félrelökni a római katonákat, szétvágni a farizeusok közt és megmenteni Jézust. De aztán mégsem teszi, ahogy kétezer évvel ezelőtt Júdeában sem tette senki. Csak sodródik a tömeggel, miközben kezdi megérteni az ünnep igazi üzenetét. Ahogy az Veszprémben is történt virágvasárnap délután. 2024. március 25. 16:00

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.