2021. október 16.
//
Gál névnap

A szó veszélyes fegyver, de hogyan lett az, és mit tehetünk ellene?

2021. szeptember 30. 21:16
A projektmenedzsment tudomány hazai és nemzetközi szinten is elismert alakja, Görög Mihály tartott búcsúelőadást a szavak erejéről és közgondolkodásra való hatásáról a Pannon Egyetemen.

A veszprémi intézményben még nem volt olyan, hogy egy nyugdíjba vonuló professzor egy úgynevezett búcsúelőadás keretében foglalja össze gondolatai sava-borsát. Most, azaz szerdán a Gazdaságtudományi Kar egy ilyen, más egyetemeken már kipróbált szokást élesztett fel hagyományteremtő céllal, amelynek keretében a szavak közgondolkodásra való hatásáról és a szavak erejéről tartott szigorúan nem tudományos előadást az idén nyugdíjba vonuló, 70. életévét betöltő Görög Mihály.

A projektmenedzsment tudomány hazai és nemzetközi szinten is elismert alakja nagyjából 30 perc alatt foglalta össze, hogyan jutottunk el odáig, hogy a mai korszellem a természetes rendből fakadó józan ész tagadását tette magáévá. Azaz: a közgondolkodás szerint minden eddigi tapasztalatunkat nem csak megkérdőjelezzük, hanem egyenesen tagadjuk. A folyamat nem ma kezdődött, és nem meglepő módon a technológia és az ipar fejlődésével van összefüggésben.

Természetes rendből fakató józan ész

A professzor szerint ahhoz, hogy megértsük, a társadalmunk hogyan jutott el a mai liberális korszellemhez, mindenképp fontos feleleveníteni a hírek terjedésének természetét és történelmét. Mint mondta, úgy 500-600 évvel ezelőtt az újdonságok terjedésének sebességét a közlekedési eszközök gyorsasága/lassúsága határozta meg, azaz egyenes arányosságban volt a helyváltoztatási lehetőségekkel: a hírekről leginkább szájhagyomány útján lehetett értesülni, és olyan gyorsan terjedtek, amilyen gyorsan az emberek utaztak. A híreket és ideológiákat utazók hozták-vitték és értelmezték. Majd adták újra tovább. Ezidőtájt a közfelfogás, a világ dolgaihoz való viszonyulás alappillére a természetes rendből fakadó józan ész volt -mondta.

Görög szerint ez nem azt jelenti, hogy az emberiség nem tett semmi rosszat, de legalább a jót magasztalta, mára azonban olyan változások következtek be, amelyek a korszellemet is megváltoztatták: tudományos-technikai és ipari forradalmak zajlottak le, amelynek következtében a hírek terjedési sebessége is gyorsult, és függetlenné vált a helyváltoztatási képességtől.

- Ma nem kell kimozdulni sehonnan sehová, az emberek nagy tömegének adott, hogy bármilyen hírhez, információhoz hozzájussanak. Eközben az is igaz, hogy a globalizáció által ismertté vált az egész Föld, miközben az események is felgyorsultak. Sok minden történik a világban párhuzamosan, melyek összetetté és bonyolultabbá, azaz nehezen értelmezhetővé váltak. Ennek hatására jött létre a média, mely egy külön ágazatként teszi a világban zajló eseményeket fogyaszthatóvá és értelmezhetővé- magyarázta Görög Mihály, majd hangsúlyozta, a közösségi média kialakulásával ma már szinte bárki az események értelmezésének aktorává válhat.

Görög Mihály 70 évesen vonul nyugdíjba. A Pannon Egyetemen szeptember 29-én tartott búcsúelőadást.Görög Mihály 70 évesen vonul nyugdíjba. A Pannon Egyetemen szeptember 29-én tartott búcsúelőadást.

A mai korszellem kialakulására a professzor szerint nem csak a technológia fejlődése, hanem az eszmeáramlatok változása is hatással volt. Rámutatott, az apróbbaktól eltekintve a reformáció, a felvilágosodás, és a liberalizmus hármasa, és az ezekből a következőbe való átmenet befolyásolta mai világképünket. -A reformáció kritikát fogalmazott meg, a felvilágosodás a kétely szellemét hordozta, a mára sok tekintetben kiüresedett liberalizmus pedig a tagadást vallja magáénak. Ma tagadjuk ami eddig volt, és jónak gondoltunk-mondta.

Görög Mihály szerint a fentiek alapján elmondható, hogy a mai korszellem elérte, és át is lépte a tagadás révén a természetes rendből fakadó józan ész határait, mivel a legalapvetőbb ösztönökkel (fajfenntartás, életben maradás) száll szembe. A kibontakozó és terjedő korszellem életellenessé vált, mert az ember alapvető identitásának mond ellent. E korszellem a professzor szerint rányomja bélyegét a világ értelmezésére is, ami azért lényeges, mert a közgondolkodás -bármennyire is szeretnénk kihúzni alóla magunkat- mindenkire erős hatással van.

Úgy látja, a mai, tagadó korszellem sajátosságokat is magával hordoz: a big-tech cégek segítségével saját szóhasználattal sajátos kommunikációs tereket alakított ki, amelyek az aktoraik révén az események értelmezésének - a narratíva- kizárólagosságára törekszenek. Magyarul: megmondják, miként javallott gondolkodnunk.

A szavak hígfolyóssá váltak

Egy másik kiemelendő sajátosság a szavak hígfolyóssá válása. Egy példával szemléltetve: egy angol kórház elrendelte, hogy a szülésznők és a szülésben segédkező kórházi dolgozók a „breastfeeding” (szoptatás), és a „breastmilk”, (anyatej) szavak helyett a „chest feeding”, (mellkasi táplálás), illetve a „human/chest milk” (emberi/mellkasi tej) kifejezéseket használják ezentúl. Görög rámutatott, az ilyen szóhasználat hosszútávon a dolgok létezésének bizonytalan státuszához vezet.

A professzor szerint fontos, hogy a dolgokat nevén nevezzük, hisz már Platón Kratülösz című művében is felhívta a figyelmet arra, hogy minden dolognak természettől fogva van helyes, valódi neve, ami egybevág a korábban is említett természetes rendből fakadó józan ész elvével.

– Ha a dolgok nincsenek nevén nevezve, nem biztos, hogy tudjuk, miről beszélünk

- hívta fel a figyelmet Görög Mihály.

A mai korszellem kizárólagosságra való törekvése magával hozta a véleményterrort is, azaz az eltérő álláspontok képviselőinek és az eltérő szókészletek használóinak megbélyegzését, - és esetleg a közösségi médiáról való kitiltásukat is. Görög szerint ma gyakran megesik az, hogy a nem fősodrat szerinti gondolkodók magyarázkodásra kényszerülnek amiatt, mert másképp értelmezik a világot.

A professzor kiemelte azt is, az ember identitására két dolog van hatással: a genetika és szociokulturális környezet. Utóbbi széles skálán tud mozogni, mivel amíg a megváltoztathatatlan emberi gének a szaporodási folyamat során öröklődnek az utódokban, addig a mémek (a tudás és kultúra másolható és másolódó egysége) úgy terjednek, ahogy azt továbbadják. –  A mémek interperszonális kapcsolatok révén terjednek, és nem feltétlenül azért, mert igazak. A hamis mémek ugyanígy tudnak terjedni, és még el is torzulhatnak. Különösen akkor, ha tetszetős a mém-hordozó (igényes videó, grafika). A túlélő mémek egy egész kor korszellemét szövevényként határozzák meg, hogy miről mit gondolunk- fogalmazott.

Görög Mihály szerint mivel a tagadáson alapuló mai korszellem az emberi önazonosság, azaz az identitás utolsó -talán még álló- bástyáját is támadja, és a szavak használatának kizárólagosságára törekszik, elmondható, hogy ma az uralja a világot, aki a kommunikációs teret kézben tartja, hisz ő mondja meg miként kell értelmezni a világot. -A szó veszélyes fegyver, hisz általa identitásharc és kulturális diktatúra folytatható -és folyik is -fűzte hozzá.

Mit tehetünk mi, hétköznapi emberként?-tette fel a kérdést. A professzor szerint nem sok mindent, maximum annyit, hogy tudatosak maradunk, felismerjük a hamis mémeket és óvjuk identitásunkat.

A teljes előadás a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának facebook-oldalán megnézhető. Görög Mihály előadása a 35. perctől kezdődik:

Ge. Á.
Domján Attila

További cikkek

Műalkotások és lomok közös kontextusban
Műalkotások és lomok közös kontextusban
Andrási Gábor művészettörténész beszélgetett Vörösváry Ákos műgyűjtővel, az Első Magyar Látványtár megalapítójával csütörtök délután a Kunsztban.
Az ország legnagyobb szamizdat-gyűjteménye jöhet létre Veszprémben
Az ország legnagyobb szamizdat-gyűjteménye jöhet létre Veszprémben
A Laczkó Dezső Múzeum a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program támogatásával új projektet indított „Szamizdat – Erjedés a felszín alatt” címmel. A projekt célja a rendszerváltás történetét és korszakát bemutató kiállítás anyagának gyűjtése és feldolgozása, ezzel az ország egyik legfontosabb ilyen jellegű irategyüttese jön létre.
Elhunyt Gombor József, festőművész
Elhunyt Gombor József, festőművész
Életének 60. évében elhunyt Gombor József, festőművész, akinek egyedi, szürreális képeiért az egész országban sokan rajongtak.
A 230 millió évvel ezelőtti veszprémi őstenger élővilága elevenedik meg a Sintér-árok új alagútfestményén
A 230 millió évvel ezelőtti veszprémi őstenger élővilága elevenedik meg a Sintér-árok új alagútfestményén
Kavicsfogú álteknősöket, cápákat és más tengeri ősállatokat is ábrázol a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület kezdeményezésére megalkotott óriásfestmény.
Bemutatták Máté P. Gábor nagyjátékfilmjét
Bemutatták Máté P. Gábor nagyjátékfilmjét
Egy kilencvenperces nagyjátékfilm rendezőjeként mutatta meg új oldalát Máté P. Gábor, a Veszprémi Petőfi Színház színművésze, aki A Szerenád címmel rendezett mozifilmet.