2022. augusztus 12.
//
Klára névnap

A tánc fesztiválja 2008: Kapunyitás / Elkezdődött a Tánc Fesztiválja

2008. május 21. 0:59
Fesztiváli felvonulással, színes zenés-táncos kavalkáddal vette kezdetét a 11. Tánc Fesztiválja Veszprémben. Délután 4 órától a helyi és megyei táncegyüttesek mutatkoztak be a SÉD Filmszínház előtti téren, majd gólyalábakon megérkeztek a Langaléta Garabonciások, akik a vásári komédiák hangulatát hozták el a fesztiválra. A gyerekeket elvarázsolták az óriások. A bátrabbak maguk is a produkciók szereplőivé válhattak. A Co.ffein projects táncosai kitűnő belépőt adtak a kortárs művészetek világába-melyben az elkövetkező napokat eltöltheti a közönség.

A Co.ffein Projects egészen fiatal csapat, öt táncos, Várnagy Kristóf, Dobi András, Kolozsi Viktória, Baranyai Balázs és Schnentz Johanna újszerű ötlettel álltak elő. Mindannyian Frenák Pál tanítványai, akik a több éves közös munka után megalakították saját társulatukat, minden eddigitől eltérő célkitűzéssel és eszközrendszerrel. A mai rövid bemutatkozójuk tökéletesen tükrözi az egyedi szándékot: spontán, a nézőkkel, az utcán járókelőkkel és a közelükben található tárgyakkal közösen, az adott pillanatban szülni meg egy produkciót. Kedvesen pimasz játékukra nem lehet nem odafigyelni, felráz, provokál. A fiatalokkal több alkalommal találkozhatunk még a fesztivál ideje alatt.

A szabadtéri fesztiválnyitót két nagy produkció követte a SÉD színháztermében. A Közép-Európa Táncszínház Karaván, illetve a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház Numquam című koreográfiája más-más szemszögből az emberi sorsot vetítette elénk.


Karaván

Hámori József a Földön túli tisztaságba, az éteri fénybe emel. A karaván a csendből, a mozdulatlan sötétségből indul el lassú léptekkel az önfelismerés felé. A Karaván szó szerinti jelentése, selyemúton zarándokló csoport, de eszünkbe juttatja a sivatagban az oázis felé menetelőket is. A produkció valóban egy zarándokút, táncosnak és nézőnek egyaránt. Ezen az úton saját helyünket keressük a társadalomban, a világban, elfogadva s legyőzve önmagunkat. Az előadás első felében néma csend, pusztán a mozdulatok és a sóhajok zenéje. Lassan életre kel a színpad, az egyedi mozdulatok közös tánccá érnek össze. Párokat látunk összekapcsolódva, mégis egymástól függetlenül, egységben mégis szabadon, kik egymástól nyernek erőt, átveszik egymás mozdulatait, mégis mindenki a maga táncát járja. Vonzás és taszítás, egység és magány. Néha úgy nézünk egymásra, mint tükörre, mások szemében ismerjük fel önmagunkat. De ha már megtaláltuk önmagunkat, vajon a saját utunkat járjuk tovább, egyedül, vagy beolvadunk a tömegbe, s részesei leszünk egy egységnek? Egyén vagy közösség dilemmája, olykor feszülő ellentétek, ezt sugallja a kettős színvilág, a fekete-fehér ruhák, a sötétség és fehér égi fény is.



Hámor József ihletadója régi barátja Fejes Ádám. A koreográfus a Karaván premierjét megelőzően úgy fogalmazott, ezzel az előadással a közös szakmai múlt felidézése, továbbgondolása és új kontextusba helyezése a célja.

 

Numquam

A Dunaújvárosi Bartók Táncszínház Numquam című koreográfiája az ember sorsának elfogadása. Soha. Vagyis sosem törünk meg? Katona Gábor, Harangozó-díjas koreográfus előadása a szimbólumokra épít. Kötél-kötelék, vödörbe, avagy homokba dugott fej, vödör, mint bilincs, béklyó. Katona Gábor finom líraisággal, a legbátrabb őszinteséggel ábrázolja férfi és nő viszonyát, az egymásra találást, a párharcot, melyben valamelyik fél mindig megtörik, majd sorsa ellen lázad. A kapcsolatok és az emberi lélek legmélyére matat, és felszínre hozza a legszélsőségesebb, olykor gyengéd, olykor kegyetlen érzelmeket. A produkció eszembe juttatja Szabó Lőrinc Semmiért Egészen című versét, a férfi szinte ellenállhatatlan kisajátító önzését. Először behálózza a nőt, majd rabjává, robotjává teszi, míg azt hiszi éli szabad életét, de fordul a kocka, és orránál fogva vezetett bábbá válik. Eszközök vagyunk egymás kezében. Katona és táncosai felvállalják a gyötrelmeket, próbálnak kitörni sorsuk mókuskerekéből, de csak úsznak tovább az árral, mint hal a folyóban, vagy aranyhal az akváriumban, miközben férfi és nő mindent elkövetnek egymás ellen és egymásért, amit csak elkövetni lehet, felvonultatva a legnagyobb szélsőségeket. Az előadás egyik legemberibb motívuma, találkozás a könnyek tengerével, felismerjük mit tettünk a másikkal, s porrá törnénk tetteink következményét. A könnycseppek a vödörben drágakövekké válnak, melyet főhősünk addig püföl, míg kiadva magából minden dühöt, vádat és önvádat, megbékélésre lel. Az elfogadáshoz, hogy a párok eggyé váljanak, segíteniük kell egymásnak. Meg kell békélnünk egymással és önmagunkkal. Valójában erről a harcról szól az egész életünk, nem csak párkapcsolataink, hanem minden nemű emberi kapcsolataink. Elfogadás az élet elsőszámú törvénye. A táncprodukciót még közelebb hozza, még emberibbé teszi az egyszerű, mindennapi emberek életére utaló jelmez és a folklór, népzenei motívumokat beágyazó zene. Remek előadás, mely bizonyára mindenkit szembesít önnön hibáival és gyötrelmeivel, egyfajta megoldást is kínálva azokra.




Képeinket megtekinthetik képgalériánkban.

Füssy Angéla

További cikkek

A hattyú álma
A hattyú álma
Tütübe és balett cipőbe bújt kislány táncol a Rózsa iskola jubileumán, mestere a takarásban figyeli őt. A kislány egyike annak a több mint nyolcvan tanítványnak, akik egyre biztosabban lépdelhetnek álmaik felé, miszerint a tánc, a balett az életük részévé válik, hobbi vagy akár profi szinten. Mert a tehetség egy dolog, kell azonban hely is, ahol ki tud bontakozni. Viktoria Podolskaya balettmester szenvedéllyel végzett munkájának köszönhetően Veszprém egyre inkább felkerül a balett térképére.
Egy napra ismét kinyitnak Veszprém legbarátságosabb kávézói
Egy napra ismét kinyitnak Veszprém legbarátságosabb kávézói
Augusztus 13-án hatodik alkalommal tárják ki kapuikat a kertkávézók a Jeruzsálemhegyen, ezúttal zenei, irodalmi és spirituális programokat is kínálva.
Amatőr és tapasztalt fotósok mérték össze tudásukat
Amatőr és tapasztalt fotósok mérték össze tudásukat
Szombat délután zajlott a IV. Budapesti Fotósviadal díjátadója a Pannon Egyetem N épületében. Az eseményen kihirdették a 2023-as év programjait is.
A nyolcvanas években a nyár is jobb volt?
A nyolcvanas években a nyár is jobb volt?
Dübörög a nyolcvanas évek iránti nosztalgia, ami így nyáron mintha még inkább szembetűnő lenne. Visszavágyjuk a régi idők szabadságát, éppen ezért a Fortepan archívumának segítségével megnéztük, milyenek is voltak a nyarak cirka negyven évvel ezelőtt.
A kis csodákban tudok hinni
A kis csodákban tudok hinni
Akik az utóbbi években mélyebben is belefolytak Veszprém kulturális életébe, azoknak nem lehet ismeretlen Somogyi Csaba neve, hiszen a slam poetry egyik kiemelkedő alakja. Miközben Várpalotán egy általános iskola felső tagozatában magyart tanít, az intézmény könyvtárosa is, hetente két könyvet olvas el, s volt idő, hogy még a Rubik-kocka szakkör vezetése is belefért az idejébe, mindeközben pedig saját versein is dolgozik.