2023. április 2.
//
Áron névnap

A 230 millió évvel ezelőtti veszprémi őstenger élővilága elevenedik meg a Sintér-árok új alagútfestményén

Kavicsfogú álteknősöket, cápákat és más tengeri ősállatokat is ábrázol a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület kezdeményezésére megalkotott óriásfestmény.

Sokak talán néha, vagy egyáltalán nem hallottak még a Sintér-árokban húzódó alagútról, -pedig hamarosan Veszprém egyik gyöngyszeme lehet! A Dózsa György út alatti építmény tulajdonképpen a viaduktot a várossal összekötő kis híd, melyen keresztül egykor közlekedőút húzódott. A Harmat utcát a Kittenberger Kálmán utcával összekötő ösvény a ’80-as évek óta használatlan, ám a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület most EKF-es és TOP-os pályázati támogatások segítségével új életet lehelne az egykori útvonalba. Sőt, 2023-ig egy olyan 9 állomásos tanösvényt is létrehozna, amely az itteni egykori kőbányával és a környék egyedülálló geológiai és természeti szépségeivel foglalkozik majd.

A Kittenberger Kálmán utcáról indulva ilyen út vezet fel az alagútig.A Kittenberger Kálmán utcáról indulva ilyen út vezet fel az alagútig.

A rehabilitálás egyik első lépcsőfoka az a Sintér-árokban már elkészült óriásfestmény, mely az egykor Veszprémet is beborító Tethys-óceán élővilágát jeleníti meg. A 230 millió évvel ezelőtti ősállatokat ábrázoló alkotás 6 méter magas és közel 9 méter hosszú. Érdekessége, hogy az alagút aljáról felfelé haladva fent összeér, de oldalról is összeilleszthető, értelmezhető képet ad.

A kép bal oldalán a híres kavicsfogú álteknősök. Az óriás festmény oldalról, és felülről is összeilleszthető.A kép bal oldalán a híres kavicsfogú álteknősök. Az óriás festmény oldalról, és felülről is összeilleszthető.

Az alagútfestmény főszereplői igazi helyi kuriózumok, a Laczkó Dezső által 1901-ben itt, a Jeruzsálemhegyen felfedezett kavicsfogú álteknősök. Mellettük más, helyi élőlények is megjelennek, így egy Lóczy Lajosról elnevezett cápa, a Cholnoky Jenő nevét viselő ammonitesz, a Hornig Károly püspöknek emléket állító kagyló, valamint egy Notosaurus is.

- Az alagútfestés projektje 2 hónappal ezelőtt kezdődött, és a kezdetektől fogva sokrétű összefogás kísérte. Az állatok ábrázolásához több szakmai segítséget kaptunk paleontológusoktól és biológusoktól is. A bakonyi dinoszaurusz-lelőhely egyik felfedezője, Ősi Attila által vezetett Dinoszaurusz Expedíció tagja, Szabó Márton és a Zirci Természettudományi Múzeum egykori igazgatója Futó János is tanácsokkal látott el minket. Az előkészületek során kapcsolatot építettünk ki az ELTE Őslénytani tanszékével és a kavicsfogú eredeti maradványait őrző Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat munkatársaival is. A festményt egy igazi specialista, a National Geographicnak is alkotó Zsoldos Márton természetfestő és illusztrátor készítette el. Az egyes elemek elhelyezését a Színvonal Dekor munkatársai készítették, Zsebe Ágota vezetésével. A város és a VKSZ Zrt. szintén, tevőlegesen támogat minket – mondta portálunknak Bontó László helytörténeti kutató, a projekt vezetője.

Ottjártunkkor Bontó László helytörténész mesélt a falon látható élőlényekről. A tervek szerint hamarosan táblák is mesélnek az egykor Veszprém területén élt állatokról.Ottjártunkkor Bontó László helytörténész mesélt a falon látható élőlényekről. A tervek szerint hamarosan táblák is mesélnek az egykor Veszprém területén élt állatokról.

Az EKF-projekt támogatásával létrejövő festményt hivatalosan október 21-én avatják fel, ám előtte közösségi tereprendezési munkálatokat is végeznek a környéken. Legközelebb október 15-én várják a tenni vágyó embereket, hisz ahhoz, hogy a jövőben létrejöjjön a megálmodott tanösvény, a környezetet szebbé kell varázsolni.

Addig is, amíg át nem adják hivatalosan az alkotást, itt lehet lubickolni virtuálisan a Tethysben:

Ge. Á.
Szalai Csaba

További cikkek

Veszprémi honvéd volt Petőfi Sándor öccse
Veszprémi honvéd volt Petőfi Sándor öccse
Azt minden bizonnyal sokan tudják, hogy Petőfi Sándor 1848 márciusában, néhány nappal a forradalom kitörése előtt Veszprémben tartózkodott – látogatása emlékét dombormű őrzi a Mackó cukrászda falán – arról azonban talán kevesebben tudnak, hogy látogatása oka István öccse volt, aki a környéken élt, és a szabadságharcban is a veszprémi honvéd zászlóaljban vett részt.
Elfeledett pincére bukkantak a könyvtár alatt
Elfeledett pincére bukkantak a könyvtár alatt
Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár felújítási munkálatai során egy régen elfeledett pincerendszerre bukkantak az épület alatt. Portálunknak sikerült lejutni a szűk bejáraton az épületrészbe, ahol nem csak üres termeket találtunk.
Veszprém egykori tava, amit a városért áldoztak fel
Veszprém egykori tava, amit a városért áldoztak fel
Valójában nem is rendes tó, csak egy kis víztározó volt a Baloch-tó, amit az esővíz táplált a mai Vörösmarty tér helyén álló mélyedésben, de a 19. század végén egy tűzvész miatt eltűnt és ma már csak egykori térképekből és feljegyzésekből tudjuk, hogy valaha létezett. De hogyan győzhetett a tűz a víz ellen? Igazából éppen ellenkezőleg történt.
Bemutatták az idei utolsó Veszprémi Szemlét
Bemutatták az idei utolsó Veszprémi Szemlét
Bemutatták a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat idei utolsó, összességében a 67. számát. Az írások között időkapszulákról, egy elveszett középkori templomról és a Vár felújításáról is vannak cikkek.
A Haszkovó sokkal több történetet őriz, mint elsőre gondolnánk
A Haszkovó sokkal több történetet őriz, mint elsőre gondolnánk
A Haszkovó-lakótelep a panelházai nem csupán építéstörténetileg mondanak el sok mindent a szocializmus évtizedeiről. Egy komplett társadalmi kép, politikai berendezkedés, de még a rendszerváltás előtti rendszer felpuhulása is lekövethető Veszprém legnagyobb lakótelepén. Mindezt személyes történeteken keresztül fogják a következő félévben elmesélni a Jutas köztérben most induló előadássorozaton.