2022. május 20.
//
Bernát, Felícia névnap

Az ország legnagyobb szamizdat-gyűjteménye jöhet létre Veszprémben

A Laczkó Dezső Múzeum a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program támogatásával új projektet indított „Szamizdat – Erjedés a felszín alatt” címmel. A projekt célja a rendszerváltás történetét és korszakát bemutató kiállítás anyagának gyűjtése és feldolgozása, ezzel az ország egyik legfontosabb ilyen jellegű irategyüttese jön létre.

A szamizdat olyan illegális kiadvány, amelyet a kommunista rendszerekben azért írtak, nyomtattak és terjesztettek titokban, mert a rezsim cenzúrája betiltotta volna a közölt tartalmak terjesztését. A magyar szamizdat irodalom vagy hazai szerzők munkája, vagy külföldön készült magyar, illetve külföldi szerzők írásainak hazai terjesztése volt.

Az ilyen, egykoron illegálisnak minősült kiadványok összegyűjtésébe és 2023-ban tervezett kiállításába vágott bele a Laczkó Dezső Múzeum, amely két fontos partnert is talált maga mellé a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum személyében.

A cél érdekében, miszerint országosan, de azon túlnyúlóan, Kelet-Európában is egyedi gyűjtemény jöjjön létre Veszprémben, a Lackó Dezső Múzeum jelentős szamizdatanyagot vásárolt, illetve az állományába került a Petőfi Irodalmi Múzeum szamizdat-gyűjteményének egy része is.

A múzeum viszont nem szándékozik megállni ezen a szinten, a rendelkezésére álló forrásanyagok bővítése érdekében dokumentumgyűjtést indít, amely során Veszprém város és a megye polgárainak segítségét kéri az intézmény. A múzeum a kulturális ellenállás fogalmán belül minden jelenséget fontosnak tart, azaz a rendszerváltás felé mutató, a rendszer korlátai ellen ható és Veszprém városához, vagy a megyéhez köthető valamennyi folyamat, esemény, szerveződés emlékanyagát gyűjti a jövőben. Így tehát vár minden írott dokumentumot, fotót, hangzó anyagot, tárgyi emléket, amelyek lehetséges, hogy ott lapulnak régi fiókok, dobozok mélyén, felbecsülhetetlen emléket őrizve a XX. század meghatározó korszakáról.

A múzeum vezetése, valamint a projektben résztvevők képviselői csütörtök délután sajtótájékoztatón ismertették a gyűjtőmunka, valamint a leendő kiállítás legfontosabb információit.

Navracsics Tibor, az EKF kormánybiztosa személyes emlékeket is felidézett a 80-as évekből, mint mondta, amikor az évtized vége felé egyetemista lett, akkor szembesült testközelből azzal, hogy a szocializmus központosított és látszólag mozdulatlan felszíne alatt a valóságban milyen pezsgő élet zajlik, ahol számos szamizdat-dokumentum is megszületett akkoriban.

Navracsics TiborNavracsics Tibor

Hozzátette, abban, hogy Veszprémnek a rendszerváltás után három évtizeddel lehetősége nyílt elnyerni az EKF-címet, az is közrejátszott, hogy a szocializmus alatt végig folytak az olyan illegalitásba szorult alkotómunkák, amelyek a szamizdatok formájában öltöttek testet, végül ez is hozzájárult a rendszerváltáshoz és egy új korszak beköszöntéhez. Éppen ezért az EKF-nek ugyanúgy része egy ilyen történelmi kiállítás megszervezése, mint más kulturális események menedzselése, mondta a kormánybiztos.

A Petőfi Irodalmi Múzeum részéről az igazgató, Demeter Szilárd is ellátogatott Veszprémbe a sajtóeseményre, aki beszédében kifejtette, régi törekvése az, hogy a fővárosi intézmény falai közül némely őrzött dokumentumot kivigye és az ország más városaiban is bemutathassa azokat. Ezen törekvés szellemében csatlakozott a Laczkó Dezső Múzeum projektjéhez és így került a gyűjteményük egy része Veszprémbe.

Demeter SzilárdDemeter Szilárd

Demeter Szilárd néhány izgalmas részletet is elárult azokról a kiadványokról, amiket őriznek ebből a korszakból, ezek szerint megtalálhatók olyan gyermekkönyv, de még sci-fi irodalom is, amelyek ugyanúgy bújtatott rendszerkritikát tartalmaznak, így szamizdat kiadványnak minősültek a múlt században.

Magáról a gyűjtésről és a szamizdatok keletkezéséről Petrik Iván, a Laczkó Dezső Múzeum történésze árult el többet, ő röviden úgy definiálta a szamizdatokat, mint olyan irodalmi, zenei, de akár képzőművészeti termékek, amelyek a cenzúrát megkerülve kerültek sokszorosításra, terjesztésük pedig kézről kézre, a háttérben történt.

Utóbbi miatt sokszor nem is lehet tudni, hogy pontosan kitől indult egy-egy szamizdat kiadvány, röplap, ezek felderítése szinte lehetetlen ma már.

Petrik IvánPetrik Iván

Persze voltak ismert írók is, akiknek a művei itthon kimerítették a szamizdat fogalmát, mégis név szerint tudjuk, hogy kik voltak ők. A legismertebb talán Hamvas Béla, aki úgy vált a XX. század egyik legnépszerűbb magyar írójává, hogy művei szamizdatnak minősültek.

A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében már most szerepel több lengyel és csehszlovák szamizdat-dokumentum is, viszont ezek mellé számos veszprémi, illetve környékbeli emléket is várnak a történészek, így még inkább fel lehet majd tárni a helyi sajátosságokat, azokat a folyamatokat, amelyek a rendszerváltáshoz vezettek.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait
Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait
Egy megkopott emlékű, ám legendás vízimalom épületének maradványait rejti a veszprémvölgyi sétaút mellett egy növényekkel benőtt domb. Veszprémi régészeknek, néprajzkutatóknak és helyi civileknek köszönhetően most feltárulnak az egykori Gábriel-malom megmaradt falai, ezzel együtt a több száz éves épület ismert története is a felszínre kerül. Kiderül, miben egyedülálló ez a malom Magyarországon és még egy fekete-fehér film is a képbe jön.
Makovecz Imre munkásságát bemutató installáció díszíti a Kossuth utcát
Makovecz Imre munkásságát bemutató installáció díszíti a Kossuth utcát
A veszprémi járókelők két héten keresztül a Kossuth utca szívében tekinthetik meg a Makovecz Imre, Kossuth-díjas építész munkássága előtt tisztelgő oszlopot.
Szakmai műhelymunka római örökségünk megőrzéséről
Szakmai műhelymunka római örökségünk megőrzéséről
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata az "Ister - A Duna régió országainak összekapcsolása a római kori utak mentén" nemzetközi projektje keretében együtt gondolkodásra hívta a régészeti szakma, a kulturális főváros, a térség településeinek és turizmusának képviselőit, a Pannon Egyetem kutatóit és az Önkormányzat munkatársait, hogy február 9-én az ókori eredetű kulturális örökségünk (újra)felfedezéséről és hasznosításáról, ennek szabályozásáról és a szakpolitikai ajánlásokról tanácskozzanak.
2022 az üveg éve a Laczkó Dezső Múzeumban
2022 az üveg éve a Laczkó Dezső Múzeumban
2022-ben minden hónap első szombatján az üveget ünneplik a Laczkó Dezső Múzeum látványraktárában és online felületein.
Tavaszra megújul az egykori római légiós villagazdasága
Tavaszra megújul az egykori római légiós villagazdasága
Tavasszal megújulva, ugyanakkor a római stílusjegyeket továbbra is megőrizve adják át a Nemesvámos melletti Baláca Villa Romana épületegyüttesét a közönségnek. Az ókori villagazdaság felújítását a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is támogatja, turisztikai kínálata pedig digitális attrakciókkal is bővül.