2021. december 3.
//
Ferenc névnap

Az ország legnagyobb szamizdat-gyűjteménye jöhet létre Veszprémben

A Laczkó Dezső Múzeum a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program támogatásával új projektet indított „Szamizdat – Erjedés a felszín alatt” címmel. A projekt célja a rendszerváltás történetét és korszakát bemutató kiállítás anyagának gyűjtése és feldolgozása, ezzel az ország egyik legfontosabb ilyen jellegű irategyüttese jön létre.

A szamizdat olyan illegális kiadvány, amelyet a kommunista rendszerekben azért írtak, nyomtattak és terjesztettek titokban, mert a rezsim cenzúrája betiltotta volna a közölt tartalmak terjesztését. A magyar szamizdat irodalom vagy hazai szerzők munkája, vagy külföldön készült magyar, illetve külföldi szerzők írásainak hazai terjesztése volt.

Az ilyen, egykoron illegálisnak minősült kiadványok összegyűjtésébe és 2023-ban tervezett kiállításába vágott bele a Laczkó Dezső Múzeum, amely két fontos partnert is talált maga mellé a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum személyében.

A cél érdekében, miszerint országosan, de azon túlnyúlóan, Kelet-Európában is egyedi gyűjtemény jöjjön létre Veszprémben, a Lackó Dezső Múzeum jelentős szamizdatanyagot vásárolt, illetve az állományába került a Petőfi Irodalmi Múzeum szamizdat-gyűjteményének egy része is.

A múzeum viszont nem szándékozik megállni ezen a szinten, a rendelkezésére álló forrásanyagok bővítése érdekében dokumentumgyűjtést indít, amely során Veszprém város és a megye polgárainak segítségét kéri az intézmény. A múzeum a kulturális ellenállás fogalmán belül minden jelenséget fontosnak tart, azaz a rendszerváltás felé mutató, a rendszer korlátai ellen ható és Veszprém városához, vagy a megyéhez köthető valamennyi folyamat, esemény, szerveződés emlékanyagát gyűjti a jövőben. Így tehát vár minden írott dokumentumot, fotót, hangzó anyagot, tárgyi emléket, amelyek lehetséges, hogy ott lapulnak régi fiókok, dobozok mélyén, felbecsülhetetlen emléket őrizve a XX. század meghatározó korszakáról.

A múzeum vezetése, valamint a projektben résztvevők képviselői csütörtök délután sajtótájékoztatón ismertették a gyűjtőmunka, valamint a leendő kiállítás legfontosabb információit.

Navracsics Tibor, az EKF kormánybiztosa személyes emlékeket is felidézett a 80-as évekből, mint mondta, amikor az évtized vége felé egyetemista lett, akkor szembesült testközelből azzal, hogy a szocializmus központosított és látszólag mozdulatlan felszíne alatt a valóságban milyen pezsgő élet zajlik, ahol számos szamizdat-dokumentum is megszületett akkoriban.

Navracsics TiborNavracsics Tibor

Hozzátette, abban, hogy Veszprémnek a rendszerváltás után három évtizeddel lehetősége nyílt elnyerni az EKF-címet, az is közrejátszott, hogy a szocializmus alatt végig folytak az olyan illegalitásba szorult alkotómunkák, amelyek a szamizdatok formájában öltöttek testet, végül ez is hozzájárult a rendszerváltáshoz és egy új korszak beköszöntéhez. Éppen ezért az EKF-nek ugyanúgy része egy ilyen történelmi kiállítás megszervezése, mint más kulturális események menedzselése, mondta a kormánybiztos.

A Petőfi Irodalmi Múzeum részéről az igazgató, Demeter Szilárd is ellátogatott Veszprémbe a sajtóeseményre, aki beszédében kifejtette, régi törekvése az, hogy a fővárosi intézmény falai közül némely őrzött dokumentumot kivigye és az ország más városaiban is bemutathassa azokat. Ezen törekvés szellemében csatlakozott a Laczkó Dezső Múzeum projektjéhez és így került a gyűjteményük egy része Veszprémbe.

Demeter SzilárdDemeter Szilárd

Demeter Szilárd néhány izgalmas részletet is elárult azokról a kiadványokról, amiket őriznek ebből a korszakból, ezek szerint megtalálhatók olyan gyermekkönyv, de még sci-fi irodalom is, amelyek ugyanúgy bújtatott rendszerkritikát tartalmaznak, így szamizdat kiadványnak minősültek a múlt században.

Magáról a gyűjtésről és a szamizdatok keletkezéséről Petrik Iván, a Laczkó Dezső Múzeum történésze árult el többet, ő röviden úgy definiálta a szamizdatokat, mint olyan irodalmi, zenei, de akár képzőművészeti termékek, amelyek a cenzúrát megkerülve kerültek sokszorosításra, terjesztésük pedig kézről kézre, a háttérben történt.

Utóbbi miatt sokszor nem is lehet tudni, hogy pontosan kitől indult egy-egy szamizdat kiadvány, röplap, ezek felderítése szinte lehetetlen ma már.

Petrik IvánPetrik Iván

Persze voltak ismert írók is, akiknek a művei itthon kimerítették a szamizdat fogalmát, mégis név szerint tudjuk, hogy kik voltak ők. A legismertebb talán Hamvas Béla, aki úgy vált a XX. század egyik legnépszerűbb magyar írójává, hogy művei szamizdatnak minősültek.

A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében már most szerepel több lengyel és csehszlovák szamizdat-dokumentum is, viszont ezek mellé számos veszprémi, illetve környékbeli emléket is várnak a történészek, így még inkább fel lehet majd tárni a helyi sajátosságokat, azokat a folyamatokat, amelyek a rendszerváltáshoz vezettek.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Szakmai műhelymunka a római kori örökségünkről
Szakmai műhelymunka a római kori örökségünkről
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Laczkó Dezső Múzeum szakmai támogatásával projektpartner az "Ister - A Duna régió országainak összekapcsolása a római kori utak mentén" nemzetközi projektben, amely keretében a régészeti szakma, a kulturális főváros, a térség településeinek és turizmusának képviselői, a Pannon Egyetem kutatói és az Önkormányzat munkatársai tanácskoztak november 15-én az ókori eredetű kulturális örökségünk (újra)felfedezéséről és hasznosításáról.
Összehangolják kutatásaikat a múzeumok
Összehangolják kutatásaikat a múzeumok
Négy intézmény, a szekszárdi Wosinszky Mór Megyei Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kezdi meg közös tudományos munkáját, hogy eredményesebben használják ki kapacitásaikat. A munkát egy kétnapos konferenciával indították el Veszprémben.
Veszprémben van a legendás rézágyú
Veszprémben van a legendás rézágyú
A Laczkó Dezső Múzeumban egészen jövő év elejéig van lehetőség megnézni Gábor Áron rézágyúját, azt a 19. századi műtárgyat, amit számos történelmi legenda és népdal őriz. A kiállításmegnyitót szerda délután tartották, ahol kiderült az is, a rézágyú valójában nem is tisztán rézből készült.
Személyes levelezés árulkodik a XIX. század társadalmáról
Személyes levelezés árulkodik a XIX. század társadalmáról
Nem csak a XIX. század társadalmi és politikai életébe enged betekintést a grófi házaspár levelezése, hanem az egyetemes emberi értékekről, megbecsülésről és hűségről is sokat lehet tanulni belőlük. Gróf Mikó Imre és Rhédey Mária egykori levélváltásait most kötetbe szerkesztették, amit a Laczkó Dezső Múzeumban mutattak be szerdán.
Veszprémben tanácskoztak a tájházak védelméről
Veszprémben tanácskoztak a tájházak védelméről
Egyéves csúszással rendezhették meg a Közép-dunántúli Regionális Tájháztalálkozót kedden a Laczkó Dezső Múzeumban.