2022. december 3.
//
Ferenc névnap

Gála, táncház, előadások a német nemzetiségi napok programjában

Négynapos programsorozatot rendezett a hétvégén a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Veszprémi Német Nemzetiségi Klub.

A programsorozat első elemeként szombat délután nemzetiségi gálát rendeztek az Agórában. A gálán a város nemzetiségi csoportjai léptek fel: az unokáktól a nagyszülőkig minden korcsoport képviseltette magát. Színpadra lépett az Egry úti óvoda, a Hriszto Botev iskola tánccsoportja, a Dózsa iskola tánccsoportja, a Gyulaffy László általános iskola tánccsoportja, a Lovassy nemzetiségi kamarakórusa, Burger Dóra, a Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Dalkör, a Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Tánccsoport, Cziráki Bálint és a Veszprémi Német Nemzetiségi Klub Énekkara, vendégként bemutatkozott a Herendi „Vergißmeinnicht” Tánccsoport. A gálaműsor után táncházba invitálták az érdeklődőket. 

(Fotó: Kovács Bálint / vehir)(Fotó: Kovács Bálint / vehir)

A vasárnap az egyházi programok jegyében telt: délelőtt három kórus részvételével egyházzenei koncertet adtak a Szent László templomban, ahol a koncert után német nyelvű szentmisét mutattak be. 

A programsorozat hétfő délután Szilágyi-Kósa Anikó előadásával folytatódott a Német Házban. Az érdeklődők a Veszprém megyei kálváriák jellegzetességeivel ismerkedhettek meg. A középkorban azért kezdtek el kálváriákat építeni szerte Nyugat-Európában, hogy azok is megélhessék a keresztút misztériumát, akik zarándokként nem juthattak el a jeruzsálemi Via Dolorosára, arra az útra, amelyen a hagyomány szerint Jézus vitte a keresztjét a Golgotára. A kálváriaépítés fénykora a 18-19. századokra tehető, és a Dunántúlnak azon területein találjuk meg nagy számban őket, ahol németek élnek. 

Így van ez Veszprém megyében is: a 45 feltárt kálvária közül harminc német településen található.  Elsőként a városokban – Sümegen, Pápán, Veszprémben – alakítottak ki keresztutakat a 18. század első felében, aztán a század közepétől az egészen kis falvakban is kálváriákat létesítettek jellemzően a lakott területen kívül, magaslaton, esetleg korábban a kereszténységhez kötődő helyszíneken (a betelepülő németek még megtalálhatták a középkori települések, templomok, temetők maradványait, így tudhatták, melyek voltak az egykor felszentelt területek). 

Stáció a barnagi kálvárián (fotó: barnag.com)Stáció a barnagi kálvárián (fotó: barnag.com)

A kálváriák elsősorban az egyéni áhítat helyszínei voltak, ahová leginkább a húsvéti hétvégén, gyakran hajnalban, némán jártak ki imádkozni a hívek. A keresztutak már csak azért is fontosak voltak az emberek számára, mert jellemzően nem egyházi segítséggel, hanem önerőből építették és tartották fenn őket, gyakran egy-egy család “fogadott örökbe” egy stációt, amit aztán generációról generációra ők gondoztak. 

A német nemzetiségi napok programsorozata még nem ért véget: cikkünk megjelenése napján, kedden 17 órától Lovassy Klára tart előadást a Thököly utcai Német Házban arról, hogyan változott a németség élete Magyarországon. Az előadás nyitott, várnak minden, a magyarországi németek kultúrája iránt érdeklődőt. 
 

Schöngrundtner Tamás

További cikkek

Ruszin-Szendi Romulusz: Nem ülnék a székemben, ha nem hinném, hogy a Magyar Honvédség meg tudja védeni az országot
Ruszin-Szendi Romulusz: Nem ülnék a székemben, ha nem hinném, hogy a Magyar Honvédség meg tudja védeni az országot
Ruszin-Szendi Romuluszt első látásra nem sok minden különbözteti meg egy átlagos katonától. Interjúnkkor is ugyanolyan terepszínű gyakorlóruhában jelent meg, ahogy bármelyik másik katona. Közelebbről megnézve a felvarrókat azonban szembetűnik, hogy altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával állunk szemben. Veszprémi látogatásakor egy ikonikus helyen, a MH Légierő Parancsnokságon, vagy ahogy sokan ismerik, a „Sziklában” beszélgettünk toborzásról, Veszprém stratégiai szerepéről a honvédelemben és a szomszédban dúló háborúról is.
Közel nyolcszáz diák látogatott el a Pannon Egyetem nyílt napjára
Közel nyolcszáz diák látogatott el a Pannon Egyetem nyílt napjára
A Pannon Egyetem szerdán rendezte meg hagyományosnak számító nyílt napját a B épület aulájában, ahová a középiskolai diákokat, tanárokat, illetve a szülőket is várták. Több mint hétszázötvenen vettek részt a programokon.
A húsvéti szentmisével nyitja meg kapuit a székesegyház
A húsvéti szentmisével nyitja meg kapuit a székesegyház
Bár a várban található egyházi épületek felújítása csak 2025-ben készül el, az Európa Kulturális Fővárosa évben szinte minden munkálatot szüneteltetnek majd.
Nyugodtabban fordult rá Veszprém az adventi időszakra
Nyugodtabban fordult rá Veszprém az adventi időszakra
Persze minden relatív, az is, hogy november mennyire volt nyugodt, de az tény, hogy az októberi energiaválsággal kapcsolatos korlátozások után novembert már inkább az építkezések, programok és néhány meglepő sporteredmény jellemezte. Havi hírösszefoglalónkban felidézzük ezeket.
Lezárult a nyugdíjas szabadegyetem őszi szemesztere
Lezárult a nyugdíjas szabadegyetem őszi szemesztere
November 16-án több mint 130 nyugdíjas részvételével rendezték meg a szabadegyetem idei utolsó előadását.