2021. november 30.
//
András, Andor névnap

Gála, táncház, előadások a német nemzetiségi napok programjában

Négynapos programsorozatot rendezett a hétvégén a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Veszprémi Német Nemzetiségi Klub.

A programsorozat első elemeként szombat délután nemzetiségi gálát rendeztek az Agórában. A gálán a város nemzetiségi csoportjai léptek fel: az unokáktól a nagyszülőkig minden korcsoport képviseltette magát. Színpadra lépett az Egry úti óvoda, a Hriszto Botev iskola tánccsoportja, a Dózsa iskola tánccsoportja, a Gyulaffy László általános iskola tánccsoportja, a Lovassy nemzetiségi kamarakórusa, Burger Dóra, a Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Dalkör, a Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Tánccsoport, Cziráki Bálint és a Veszprémi Német Nemzetiségi Klub Énekkara, vendégként bemutatkozott a Herendi „Vergißmeinnicht” Tánccsoport. A gálaműsor után táncházba invitálták az érdeklődőket. 

(Fotó: Kovács Bálint / vehir)(Fotó: Kovács Bálint / vehir)

A vasárnap az egyházi programok jegyében telt: délelőtt három kórus részvételével egyházzenei koncertet adtak a Szent László templomban, ahol a koncert után német nyelvű szentmisét mutattak be. 

A programsorozat hétfő délután Szilágyi-Kósa Anikó előadásával folytatódott a Német Házban. Az érdeklődők a Veszprém megyei kálváriák jellegzetességeivel ismerkedhettek meg. A középkorban azért kezdtek el kálváriákat építeni szerte Nyugat-Európában, hogy azok is megélhessék a keresztút misztériumát, akik zarándokként nem juthattak el a jeruzsálemi Via Dolorosára, arra az útra, amelyen a hagyomány szerint Jézus vitte a keresztjét a Golgotára. A kálváriaépítés fénykora a 18-19. századokra tehető, és a Dunántúlnak azon területein találjuk meg nagy számban őket, ahol németek élnek. 

Így van ez Veszprém megyében is: a 45 feltárt kálvária közül harminc német településen található.  Elsőként a városokban – Sümegen, Pápán, Veszprémben – alakítottak ki keresztutakat a 18. század első felében, aztán a század közepétől az egészen kis falvakban is kálváriákat létesítettek jellemzően a lakott területen kívül, magaslaton, esetleg korábban a kereszténységhez kötődő helyszíneken (a betelepülő németek még megtalálhatták a középkori települések, templomok, temetők maradványait, így tudhatták, melyek voltak az egykor felszentelt területek). 

Stáció a barnagi kálvárián (fotó: barnag.com)Stáció a barnagi kálvárián (fotó: barnag.com)

A kálváriák elsősorban az egyéni áhítat helyszínei voltak, ahová leginkább a húsvéti hétvégén, gyakran hajnalban, némán jártak ki imádkozni a hívek. A keresztutak már csak azért is fontosak voltak az emberek számára, mert jellemzően nem egyházi segítséggel, hanem önerőből építették és tartották fenn őket, gyakran egy-egy család “fogadott örökbe” egy stációt, amit aztán generációról generációra ők gondoztak. 

A német nemzetiségi napok programsorozata még nem ért véget: cikkünk megjelenése napján, kedden 17 órától Lovassy Klára tart előadást a Thököly utcai Német Házban arról, hogyan változott a németség élete Magyarországon. Az előadás nyitott, várnak minden, a magyarországi németek kultúrája iránt érdeklődőt. 
 

Söge

További cikkek

Az Országgyűlés elrendelte a gyermekvédelmi tárgyú népszavazást
Az Országgyűlés elrendelte a gyermekvédelmi tárgyú népszavazást
Az Országgyűlés kedden elrendelte a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást.
Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a szigorúbb állatvédelmi törvénymódosítást
Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a szigorúbb állatvédelmi törvénymódosítást
Súlyosabban büntetik a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a fideszes képviselők, köztük Ovádi Péter által benyújtott, az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását.
Kezdődik a madáretetési szezon!
Kezdődik a madáretetési szezon!
A 132. országos énekesmadár-etetési szezon kezdetére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely arra is emlékezteti a lakosságot, hogy a vízimadarakat nem szabad etetni, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja - olvasható az egyesület hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Elindult a TÁJTÉKA kutatása a Balaton-felvidéken
Elindult a TÁJTÉKA kutatása a Balaton-felvidéken
Mit jelent az intelligens tájhasználat a régióban, hogyan lehet fenntartható életmódot folytatni itt?
Megnyílt Az év állatvédő óvodája és iskolája 2022 pályázat
Megnyílt Az év állatvédő óvodája és iskolája 2022 pályázat
A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, Ovádi Péter, az Agrárminisztérium Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és Czibik Norbert András, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá az Állatorvostudományi Egyetemen. Sótonyi Péter bejelentette: az Egyetem a 2021-es nagy érdeklődésre tekintettel 2022-re is meghirdeti az „Év Állatvédő Óvodája” pályázatot, ezúttal általános iskolás kategóriával is bővítve.