2022. január 17.
//
Antal névnap

Három ünnep, amit sokszor egybemosnak

Október utolsó napján, valamint november elején torlódás alakul ki az ünnepek tekintetében, ugyanis három olyan hagyományos ünnep is ekkor van, amelyeket sokan előszeretettel mosnak össze, holott más-más jelentésük és üzenetük van. Mutatjuk a halloween, a mindenszentek és a halottak napja közti különbségeket.

Kezdjük időben a legkorábbival, a halloweennel, amit hagyományosan október 31-én tartanak. Hazánkban ez főleg a félelmetes maszkokba és jelmezekbe öltözött fiatalokról híresült el, akik ebben a tematikában szerveznek közös bulikat, gyakorlatilag a februári farsangi ünnepünk 16 plusszos megfelelőjét valósítják meg.

Viszont érdemes tudni, hogy a halloween történetileg sok közös pontot nem tartalmaz a magyar kultúrával, ősi kelta hagyományokból autentikusan az írek körében alakult ki és terjedt el főleg az angolszász kultúrában.

Az ünnep 1840 körül került Észak-Amerikába, amikor sok elszegényedett ír földműves vándorolt ki Írországból, akik magukkal vitték az ősi kelta eredetű népszokásaikat és hitvilágukat is.

De, hogy mi köze az ijesztgetéseknek a halloweenhoz, arra a kelták ősi mítoszai adnak magyarázatot. Az ő hitük szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek és mivel beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit.

Hagyományos halloweeni kiegészítő, a faragott tökHagyományos halloweeni kiegészítő, a faragott tök

A mindenszentek ezzel szemben a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette.

A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től lett újra munkaszüneti nap.

Az viszont nem teljesen a véletlen műve, hogy a mindenszentek és a halloween ilyen közel van egymáshoz, a történelem során hatással voltak egymásra. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően egyes helyeken elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep mindenszentek ünnepeként élt tovább sok helyen.

A halottak napját a kereszténység november 2-án tartja. Az ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért szól. A katolikusok november 2-án tartják, a mindenszentek november 1-jei főünnepét követő napon. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

vehir.hu

További cikkek

Négy évtized alkotásai
Négy évtized alkotásai
Szombaton nyílt meg és február 19-ig látogatható Matzon Ákos Dekádok című kiállítása a Csikász galériában.
Lelki hullámvasútra ültet fel Az unoka című film
Lelki hullámvasútra ültet fel Az unoka című film
Deák Kristóf, Oscar-díjas rendező elsősorban élményt szeretne adni filmjeivel és a mozinézőre bízza annak eldöntését, hogy milyen következtetéseket von le egy-egy alkotása után. Az unoka című új filmjében egy nagyon is aktuális témát dolgoz fel, a nézőket pedig lelki hullámvasútra ülteti a bűnügyi thrillerben. Deák Kristóf beszélt új filmjéről, rendezői megoldásairól és veszprémi emlékeiről is.
A csatárhegyi kápolnában állítólag a Szent Kereszt egy darabját is őrizték egykor
A csatárhegyi kápolnában állítólag a Szent Kereszt egy darabját is őrizték egykor
A csatárhegyi kis kápolna története számos érdekességet rejt magában.
A veszprémi férfi, aki továbbfejlesztette a szúdokut
A veszprémi férfi, aki továbbfejlesztette a szúdokut
Egy 9x9-es tábla, amibe megfelelően kell elhelyezni a számokat 1-től 9-ig. Ez a szúdoku, a világ egyik legegyszerűbb szabályokkal bíró logikai játéka, ami számos lehetőséget rejt magában, hogy a kreatív elmék továbbfejlesszék. A veszprémi Sótonyi Sándor több izgalmas verziót is megalkotott belőle, amivel az „év játéka” elismerést is megkapta. Vele beszélgettünk a szúdoku történetéről, a továbbfejlesztett játékairól és a versenyekről.
Háttérből dolgoznak az EKF hátterén
Háttérből dolgoznak az EKF hátterén
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program programfejlesztési csapata mellett dolgozik egy főleg veszprémi és környékbeli szakemberekből álló mérnökgárda is, akik minden energiájukat annak szentelik, hogy a város régi épületei új életet kapjanak. Úgy, hogy egyrészről megőrizzék régi patinájukat, másrészről valódi, közönségcsalogató funkciójuk legyen, nem csak 2023-ban. Az ő vezetőjükkel, Lamos Péterrel beszélgettünk akkor, amikor már elindultak az építkezések, Veszprém pedig belép az EKF-re valófelkészülés utolsó évébe.