Kezdjük időben a legkorábbival, a halloweennel, amit hagyományosan október 31-én tartanak. Hazánkban ez főleg a félelmetes maszkokba és jelmezekbe öltözött fiatalokról híresült el, akik ebben a tematikában szerveznek közös bulikat, gyakorlatilag a februári farsangi ünnepünk 16 plusszos megfelelőjét valósítják meg.
Viszont érdemes tudni, hogy a halloween történetileg sok közös pontot nem tartalmaz a magyar kultúrával, ősi kelta hagyományokból autentikusan az írek körében alakult ki és terjedt el főleg az angolszász kultúrában.
Az ünnep 1840 körül került Észak-Amerikába, amikor sok elszegényedett ír földműves vándorolt ki Írországból, akik magukkal vitték az ősi kelta eredetű népszokásaikat és hitvilágukat is.
De, hogy mi köze az ijesztgetéseknek a halloweenhoz, arra a kelták ősi mítoszai adnak magyarázatot. Az ő hitük szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek és mivel beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit.
A mindenszentek ezzel szemben a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette.
A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től lett újra munkaszüneti nap.
Az viszont nem teljesen a véletlen műve, hogy a mindenszentek és a halloween ilyen közel van egymáshoz, a történelem során hatással voltak egymásra. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően egyes helyeken elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep mindenszentek ünnepeként élt tovább sok helyen.
A halottak napját a kereszténység november 2-án tartja. Az ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért szól. A katolikusok november 2-án tartják, a mindenszentek november 1-jei főünnepét követő napon. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.