Bencsik Dávid, az agrárexport fejlesztését támogató országjárás Veszprém megyei állomásán tartott sajtótájékoztatón azt mondta, Magyarország a rendszerváltozás óta sok időt vesztett, hogy felzárkózzon az európai élvonalhoz: a nagytőke a bizonytalanságot kihasználva lerohanta Magyarországot és függővé tett minket. Felvásárolta, majd rögtön fel is számolta az akkor még tőkehiányos hazai versenytársakat, így Nyugat Európa lerakodótelepévé váltunk.
Ma viszont történelmi lehetőség van arra, hogy regionális agrárnagyhatalommá váljunk akár tíz éven belül, hisz
korábban soha nem látott forrásmennyiség, 4260 milliárd forint áll rendelkezésre vidékfejlesztésre és az élelmiszeripar fejlesztésére a következő hét évben.
Ez azért lehetséges, mert az uniós forrásokat a kormány 2021-től a korábbi évek 17,5 százalékos nemzeti társfinanszírozása helyett 80 százalékkal egészíti ki. Azt is hozzátette: a fejlesztésekhez a külpiacokat is igazítani kell, ezért a minisztérium számára nemzetgazdasági érdek az agrárexport dinamizálása.
Az Agrárminisztérium célja, hogy ne nyersanyagot, hanem tudást, technológiát, feldolgozott terméket exportáljon Magyarország - mondta. Közölte: a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.
A magyar agrárium erősségei között említette, hogy egyike a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának, és húsipara is jelentős. A borászatban - melyben Veszprém megye is érintett a területén levő négy borrégióval - azonban az az ellentmondás figyelhető meg, hogy bár a magyar borok sok díjat nyernek a világban, az értékesítési oldalon ez nem érzékelhető, ezért új külpiaci szemléletet kell kialakítani.
Magyarország 2020-ban 131 millió liter bort exportált szemben Ausztria 67 millió literével, ám míg a magyar export értéke 122 millió euró volt, ez csak kétharmada az osztrák 187 milliós kivitelnek - mutatott rá a helyettes államtitkár. A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, az új digitális technológiák elterjesztése és az agrártársadalom megerősítése - foglalta össze Bencsik Dávid.
Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke a megye agráriumát és élelmiszeriparát jellemezve arról beszélt, Veszprémben nincsenek húzóágazatok, helyette a sokszínűség figyelhető meg. A borászat és a húsipar mellett az élőállat - például a bárány – export jelentős Olaszország irányába.
Úgy látja, a megyében a logisztika jelent kihívást, hogy az agráriumban és az élelmiszeriparban dolgozók miként tudnak megjelenni az exportpiacokon. Az export növeléséhez fontosnak nevezte a termékek homogenitását, hogy a gazdák meg tudjanak állapodni a nagy mennyiségben termelt fajtákban.
Ovádi Péter parlamenti képviselő és miniszteri biztos szerint az együttműködésekben és az összefogásban van az erő. A Bakony Expo és a nemrég visszatért Óváros téri piac azt mutatja, hogy a környékben minőségi termékeket állítanak elő, és erre van is kereslet.