Amint arról korábban beszámoltunk, férfi röplabdacsapatunk sporttörténelmi sikert aratva bejutott a honi elit legjobb négy csapata közé. A VRC az elődöntőben ugyan fejet hajtott a címvédő kaposváriak előtt, a bronzmérkőzésen azonban újabb bravúrra készül. Az elmúlt időszak történéseiről és a jövőről Szabó Gáborral beszélgettünk.
– Jó néhány hét elteltével, hogy látod, minek köszönhetően sikerült legyőzni a Kazincbarcikát a negyeddöntőben?
– Az első itthoni mérkőzésen egy nagyobb hullámvölgybe kerültünk. Az idegenbeli meccsen azonban magára talált az együttes, és akkor, illetve a sorsdöntő hazai meccsen hatalmas akarással, igazi csapatként együtt tudtunk küzdeni. Amit tavaly elvett tőlünk a sors a Szolnok ellen, azt most visszaadta. Akkor ugyanis két ponton múlt, hogy nem játszhattunk az 5-6. helyért, s semmi sem sikerült, most viszont szerencsénk is volt. Utóbbira is szükségünk volt, hiszen véleményem szerint a Kazincbarcika azonos szinten van a Veszprémmel.
– Hogyan élte meg a gárda a sikert?
– Hatalmas sikernek tartom, hogy négy közé tudtunk kerülni, hiszen a veszprémi röplabda férfi szinten sohasem jutott el idáig. Az eredmény országos berkekben is igen nagy visszhangot váltott ki, s a maga szintjén a városban is figyelemfelkeltő volt. Meglehetősen nehéz, hosszú szünetekkel tarkított bajnokságban szerepelünk, s nagyon nehéz időről időre felpörögnünk. A csapat mindenesetre nagyon örült, s fel volt dobva a sikert követően.
– A bajnoki címvédő viszont simán átgázolt rajtatok. Van benned bárminemű hiányérzet az elődöntővel kapcsolatosan, vagy kijelenthetjük, hogy ebben a párharcban érvényesült a papírforma?
– A Kaposvár ellen mindháromszor 3:0-ra vesztettünk, annak ellenére, hogy ez a csapat már nem olyan erős, mint az elmúlt években. Nálunk a Kazincbarcika ellen megsérült Puspán Balázs nem szerepelhetett a somogyiak ellen, így cserefeladóval játszottunk. Persze nem ezen múlott a siker. A nyitás-fogadásaink nem működtek kellően, ellenfelünk nagyon komolyan vette a párharcot, rendkívül pontosan és jól játszott, így megérdemelten győzött le minket. Kijelenthetjük, hogy a Kaposvár és a Veszprém között jelenleg ekkora különbség van. Ezen persze nem is kell csodálkozni, hiszen ők napi két edzéssel készülnek, komoly nemzetközi rutinnal rendelkeznek, játékosai zöme vagy aktív, vagy leendő válogatott. Nekünk nem őket kellett megvernünk.
– A bronzéremért a Dunaferr együttesével kell megküzdeni. Mik a kilátásai ennek az ütközetnek?
–Örülök, hogy velük találkozunk, hiszen az elmúlt időben sokat meccseltünk ellenük. Bízom benne, hogy meg fog törni a jég, és nem csak szetteket fogunk tőlük elvenni, hanem meccseket is nyerünk. A dunaújvárosiak ellen mindenki úgy oda fogja tenni magát, mint a negyeddöntőben. Nem elégszünk meg azzal, hogy bejutottunk a négy közé, érmet szeretnénk nyerni.
– A tavalyi kiírásban kivívtátok a szereplést a honi elitben, idén a legjobb négy közé került a csapat. Mi lehet a következő állomás?
– Nem túl magas a bajnokságunk színvonala, a középmezőny alakulatai bármilyen eredményre képesek lehetnek egymás ellen, így nehéz jósolni a jövőt illetően. A növekvő tendenciánk azonban előbb-utóbb biztosan meg fog állni. Ahhoz, hogy valaki egy állandóan éremért harcoló élcsapat lehessen, nagyobb támogatás, s olyan játékosok kellenek, akik folyamatosan képesek jó teljesítményt nyújtani. Nálunk a fiatalok és idősebbek aránya optimálisnak mondható. Az idősebbek azonban már kifele tartanak, s munka mellett már nem biztos, hogy sokáig tudják űzni a röplabdát ezen a szinten. Annak ellenére mondom ezt, hogy alig lehet „lelőni őket”, ott vannak minden edzésen, s teszik a dolgukat.
Mindenképpen szeretnénk megmaradni az első négyben, s ha esetleg a nyáron sikerülne megfelelően igazolni, akkor akár előrébb is léphetnénk. Most azonban még az előttünk álló három-öt mérkőzésre koncentrálunk. Számunkra az a legfontosabb, hogy minél több szurkolót győzzünk meg arról, hogy a röplabda szép sport, s minél többen kijöjjenek a meccseinkre. Az elmúlt időszakban megmutattuk, hogy meg tudjuk tölteni a csarnokunkat, s tudjuk, hogy ilyen közönség előtt nem lehet rosszul játszani. A legfontosabb, hogy kiszolgáljuk őket.
A Dunaferr elleni párharcot – amely az egyik fél harmadik győzelméig tart – április 16-án idegenben kezdik a mieink. A további meccsnapok április 19., 22., 25., 28., a pontos időpontok egyelőre nem ismertek.
