Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. december 14. Szilárda
Veszprém
0°C
2024. december 14. Szilárda
Veszprém
0°C

Hol zajlott pontosan a Mohácsi csata? Újabb tudományos eredmények kerültek nyilvánosságra

2021. november 13. 17:14
A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézete a közelmúltban szervezett konferenciát Éghajlatváltozás és társadalom címmel. Az előadások zömmel a bizonytalan jövővel, egy közülük azonban a homályos múlttal foglalkozott. A plenáris előadók közül Prof. Dr. Pap Norbert, az MTA doktora, egyetemi tanár a mohácsi csatával kapcsolatos több évszázad alatt felgyűlt homályt igyekezett eloszlatni. Kutatásai nyomán a fontos történelmi esemény eddig ismeretlen részletei derültek ki.

Joggal merülhet fel a kérdés, vajon mit keres a mohácsi csata témája egy éghajlatváltozási konferencián? Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára előadásában ismertette a jeles történelmi esemény és a környezet, azon belül az éghajlat változásának összefüggéseit.

A kutatás az elmúlt években sok vitát váltott ki történész körökben aminek fő oka, hogy nem csak hagyományos módon, írott forrásokból, de modern, műszeres vizsgálatokból származó adatokat is alkalmaztak egyes, a csata helyeivel kapcsolatos kérdések megválaszolására.

A mohácsi csata közel ötszáz éve zajlott, a környező táj pedig mára elvesztette egykori jellegét. A síkság vízhálózata teljesen átalakult, mikrodomborzata elsimult, eredeti növényzetét elvesztette, ma már egy sivár, lapos agrártáj képét mutatja. A csata környezetét az 500 éves írott források alapján magában nem, csak a táj akkori földrajzi jellemzői ismeretében lehet értelmezni. A kutatás során térinformatikai modellezéssel sikerült az 1526. évi eseményeknek helyet adó természeti táj képét meghatározni.

A kutatásban nagy szerepet kapott az emlékezetkultúra vizsgálata is. A csata eseményeire sokféle objektum emlékeztet. Fontos volt kideríteni, hogy ezek valóban a csata eseményeihez kapcsolódnak-e, vagy századokkal később, az emlékezetpolitika hozta őket létre és nem sok közük van az 1526-os történésekhez.

A fő kérdés, amin a történészek száz éve vitáznak egy Földvár nevű falu lehetséges helye. A csata beszámolói alapján az összecsapásra a falu mellett került sor: ott álltak fel a török ágyúk és a janicsárok is. Ennek a településnek több mint 15 lehetséges helye ismert, de eddig még senki sem tudott meggyőző bizonyítékokkal előállni. Mondhatjuk, hogy egy igazi történeti rejtéllyel van dolgunk.

Pap Norbert a Pannon EgyetemenPap Norbert a Pannon Egyetemen

Érzékelhető tehát, hogy korántsem csak a történészeké és régészeké a dilemma, a földrajz képviselőinek is van keresnivalója ezen a téren. Pap Norbert bemutatta, hogy a források milyen utalásai segítették az azonosítás munkáját. Ebben a csata leírásainak ugyan fontos szerepe volt, de a térség gazdaságtörténete is jelentős szerepet játszott, hiszen a falu már az Árpád-korban is lakott volt. A csata előtti és azt követő korokból is sok adatot lehetett feltárni róla.

Végül összeállt a kép: a település helyét sikerült egy szűk térségen belülre valószínűsíteni, a koraújkori modellezett táj helyére elhelyezni.

Ezután már csak a terepi műszeres vizsgálatokon múlott a siker. A helyszínen, ami Sátorhely község területének déli részén van idén nyáron sikerült is egy középkori falu maradványait megtalálni.

A felfedezés igen nagy jelentőségű, mert Földvár meghatározásával sikerült a mohácsi csata hadrendjét megérteni és ez további kutatásokhoz szolgáltathat kiindulásként.

Az előadó azzal fejezte be mondanivalóját, hogy az éghajlatváltozás és általában a környezeti átalakulás miatt nem csupán a jövőt érintő terveinket, de úgy tűnik, hogy a múltunkat is újra kell írni. A táj, az éghajlat változásai, az emberi beavatkozás hatásainak kutatása nélkül ugyanis nincs esélyünk megérteni a régi korok olyan eseményeit sem, mint amilyen a mohácsi csata is volt.

Szabó Eszter
további cikkek
Planet HOPE címmel szerveztek konferenciát tudomány Planet HOPE címmel szerveztek konferenciát A Pannon Egyetem Humántudományi Kar Társadalomtudományi Kutatócsoportja az MTA Veszprémi Területi Bizottságával együttműködésben, az „Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium pályázat” támogatásával, „A klímaváltozás társadalmi vonatkozásainak kutatása” alprojekt keretében konferenciát szervezett „Planet HOPE” címmel. 2024. december 2. 14:46 Drónhajóval gyűjtöttek adatokat a mesterséges intelligencia számára a Balaton kutatói Balaton Drónhajóval gyűjtöttek adatokat a mesterséges intelligencia számára a Balaton kutatói 2024. október 25. 12:17 Rokonszenvesnek és jó vezetőnek tartják a fiatalok a nárcisztikusokat közélet Rokonszenvesnek és jó vezetőnek tartják a fiatalok a nárcisztikusokat Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói új tanulmányukban azt vizsgálták, hogy van-e kapcsolat a nárcizmus, pszichopátia, machiavellizmus – és a társas elfogadás között serdülőkorban. Eredményeik szerint a nárcisztikus fiatalokat rokonszenvesebbnek és népszerűbbnek tartják kortársaik – közölte kutatási eredményeit az egyetem. 2024. október 22. 13:52 Mesterségesen fagyasztanák újra a Jeges-tengert tudomány Mesterségesen fagyasztanák újra a Jeges-tengert A tudósok kicsiben már sikeresen tesztelték azt a módszert, amivel meg lehetne óvni az Északi-sarkvidéket. 2024. október 14. 11:20

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.