Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Hol zajlott pontosan a Mohácsi csata? Újabb tudományos eredmények kerültek nyilvánosságra

2021. november 13. 17:14
A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézete a közelmúltban szervezett konferenciát Éghajlatváltozás és társadalom címmel. Az előadások zömmel a bizonytalan jövővel, egy közülük azonban a homályos múlttal foglalkozott. A plenáris előadók közül Prof. Dr. Pap Norbert, az MTA doktora, egyetemi tanár a mohácsi csatával kapcsolatos több évszázad alatt felgyűlt homályt igyekezett eloszlatni. Kutatásai nyomán a fontos történelmi esemény eddig ismeretlen részletei derültek ki.

Joggal merülhet fel a kérdés, vajon mit keres a mohácsi csata témája egy éghajlatváltozási konferencián? Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára előadásában ismertette a jeles történelmi esemény és a környezet, azon belül az éghajlat változásának összefüggéseit.

A kutatás az elmúlt években sok vitát váltott ki történész körökben aminek fő oka, hogy nem csak hagyományos módon, írott forrásokból, de modern, műszeres vizsgálatokból származó adatokat is alkalmaztak egyes, a csata helyeivel kapcsolatos kérdések megválaszolására.

A mohácsi csata közel ötszáz éve zajlott, a környező táj pedig mára elvesztette egykori jellegét. A síkság vízhálózata teljesen átalakult, mikrodomborzata elsimult, eredeti növényzetét elvesztette, ma már egy sivár, lapos agrártáj képét mutatja. A csata környezetét az 500 éves írott források alapján magában nem, csak a táj akkori földrajzi jellemzői ismeretében lehet értelmezni. A kutatás során térinformatikai modellezéssel sikerült az 1526. évi eseményeknek helyet adó természeti táj képét meghatározni.

A kutatásban nagy szerepet kapott az emlékezetkultúra vizsgálata is. A csata eseményeire sokféle objektum emlékeztet. Fontos volt kideríteni, hogy ezek valóban a csata eseményeihez kapcsolódnak-e, vagy századokkal később, az emlékezetpolitika hozta őket létre és nem sok közük van az 1526-os történésekhez.

A fő kérdés, amin a történészek száz éve vitáznak egy Földvár nevű falu lehetséges helye. A csata beszámolói alapján az összecsapásra a falu mellett került sor: ott álltak fel a török ágyúk és a janicsárok is. Ennek a településnek több mint 15 lehetséges helye ismert, de eddig még senki sem tudott meggyőző bizonyítékokkal előállni. Mondhatjuk, hogy egy igazi történeti rejtéllyel van dolgunk.

Pap Norbert a Pannon EgyetemenPap Norbert a Pannon Egyetemen

Érzékelhető tehát, hogy korántsem csak a történészeké és régészeké a dilemma, a földrajz képviselőinek is van keresnivalója ezen a téren. Pap Norbert bemutatta, hogy a források milyen utalásai segítették az azonosítás munkáját. Ebben a csata leírásainak ugyan fontos szerepe volt, de a térség gazdaságtörténete is jelentős szerepet játszott, hiszen a falu már az Árpád-korban is lakott volt. A csata előtti és azt követő korokból is sok adatot lehetett feltárni róla.

Végül összeállt a kép: a település helyét sikerült egy szűk térségen belülre valószínűsíteni, a koraújkori modellezett táj helyére elhelyezni.

Ezután már csak a terepi műszeres vizsgálatokon múlott a siker. A helyszínen, ami Sátorhely község területének déli részén van idén nyáron sikerült is egy középkori falu maradványait megtalálni.

A felfedezés igen nagy jelentőségű, mert Földvár meghatározásával sikerült a mohácsi csata hadrendjét megérteni és ez további kutatásokhoz szolgáltathat kiindulásként.

Az előadó azzal fejezte be mondanivalóját, hogy az éghajlatváltozás és általában a környezeti átalakulás miatt nem csupán a jövőt érintő terveinket, de úgy tűnik, hogy a múltunkat is újra kell írni. A táj, az éghajlat változásai, az emberi beavatkozás hatásainak kutatása nélkül ugyanis nincs esélyünk megérteni a régi korok olyan eseményeit sem, mint amilyen a mohácsi csata is volt.

Szabó Eszter
további cikkek
Az egész világ figyelheti, hogy hol tart a világ leghosszabb ideje zajló tudományos kísérlete Az egész világ figyelheti, hogy hol tart a világ leghosszabb ideje zajló tudományos kísérlete A Pannon Egyetemet még sem alapították, amikor a világon elindult egy kísérlet, ami még ma is tart, ezzel kiérdemelte a leghosszabb ideje tartó tudományos kísérletének Guiness-rekordját. Hogy hol tart most a vizsgált folyamat, azt bárki élőben nézheti a cikkünkben is. 2024. február 19. 16:54 A négy magyar űrhajósjelölt beszélt felkészüléséről A négy magyar űrhajósjelölt beszélt felkészüléséről A Hungarian to Orbit (HUNOR) magyar űrhajósprogram négy magyar űrhajósjelöltjével - Cserényi Gyulával, Kapu Tiborral, Schlégl Ádámmal és Szakály Andrással - hangzott el beszélgetés felkészülésükről vasárnap délután a Kossuth rádió Irány az űr című műsorában. 2024. február 12. 14:27 Már lábadozik az az ember, akinek elsőként ültették be az agyába Elon Musk chipjét tudomány Már lábadozik az az ember, akinek elsőként ültették be az agyába Elon Musk chipjét A techguru Neuralink nevű cégének az a célja, hogy a páciensek agyát és idegrendszerét összekapcsolják, pont mint a számítógépeket, ez pedig új távlatokat nyithat az orvostudományban. 2024. február 7. 15:20 Lehet, hogy nem is ismerjük eléggé az éltető víz minden tulajdonságát Balaton Lehet, hogy nem is ismerjük eléggé az éltető víz minden tulajdonságát A víz száz fokon felforr, nullán megfagy. Ha pedig hetekig tartósan mínusz fokok vannak, akkor már biztonsággal rá lehet menni a Balaton jegére is. Ezzel az általános iskolás ismerettel és szülői intéssel nagyjából mindenki tisztában van, pedig, ha tudományos oldalról vizsgáljuk a kérdést, már egyáltalán nem biztos, hogy ennyire egyértelmű, mikor fagy meg a víz. Jókaitól a XXI. századi laboratóriumokig megnézzük, hogy mit tud az emberiség a víz mibenlétéről. Hiszen egyáltalán nem törvényszerű, hogy 0 °C-on fagy meg. 2024. január 13. 11:36

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.