Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 21. Olivér
Veszprém
5°C
2024. november 21. Olivér
Veszprém
5°C

Hol zajlott pontosan a Mohácsi csata? Újabb tudományos eredmények kerültek nyilvánosságra

2021. november 13. 17:14
A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézete a közelmúltban szervezett konferenciát Éghajlatváltozás és társadalom címmel. Az előadások zömmel a bizonytalan jövővel, egy közülük azonban a homályos múlttal foglalkozott. A plenáris előadók közül Prof. Dr. Pap Norbert, az MTA doktora, egyetemi tanár a mohácsi csatával kapcsolatos több évszázad alatt felgyűlt homályt igyekezett eloszlatni. Kutatásai nyomán a fontos történelmi esemény eddig ismeretlen részletei derültek ki.

Joggal merülhet fel a kérdés, vajon mit keres a mohácsi csata témája egy éghajlatváltozási konferencián? Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára előadásában ismertette a jeles történelmi esemény és a környezet, azon belül az éghajlat változásának összefüggéseit.

A kutatás az elmúlt években sok vitát váltott ki történész körökben aminek fő oka, hogy nem csak hagyományos módon, írott forrásokból, de modern, műszeres vizsgálatokból származó adatokat is alkalmaztak egyes, a csata helyeivel kapcsolatos kérdések megválaszolására.

A mohácsi csata közel ötszáz éve zajlott, a környező táj pedig mára elvesztette egykori jellegét. A síkság vízhálózata teljesen átalakult, mikrodomborzata elsimult, eredeti növényzetét elvesztette, ma már egy sivár, lapos agrártáj képét mutatja. A csata környezetét az 500 éves írott források alapján magában nem, csak a táj akkori földrajzi jellemzői ismeretében lehet értelmezni. A kutatás során térinformatikai modellezéssel sikerült az 1526. évi eseményeknek helyet adó természeti táj képét meghatározni.

A kutatásban nagy szerepet kapott az emlékezetkultúra vizsgálata is. A csata eseményeire sokféle objektum emlékeztet. Fontos volt kideríteni, hogy ezek valóban a csata eseményeihez kapcsolódnak-e, vagy századokkal később, az emlékezetpolitika hozta őket létre és nem sok közük van az 1526-os történésekhez.

A fő kérdés, amin a történészek száz éve vitáznak egy Földvár nevű falu lehetséges helye. A csata beszámolói alapján az összecsapásra a falu mellett került sor: ott álltak fel a török ágyúk és a janicsárok is. Ennek a településnek több mint 15 lehetséges helye ismert, de eddig még senki sem tudott meggyőző bizonyítékokkal előállni. Mondhatjuk, hogy egy igazi történeti rejtéllyel van dolgunk.

Pap Norbert a Pannon EgyetemenPap Norbert a Pannon Egyetemen

Érzékelhető tehát, hogy korántsem csak a történészeké és régészeké a dilemma, a földrajz képviselőinek is van keresnivalója ezen a téren. Pap Norbert bemutatta, hogy a források milyen utalásai segítették az azonosítás munkáját. Ebben a csata leírásainak ugyan fontos szerepe volt, de a térség gazdaságtörténete is jelentős szerepet játszott, hiszen a falu már az Árpád-korban is lakott volt. A csata előtti és azt követő korokból is sok adatot lehetett feltárni róla.

Végül összeállt a kép: a település helyét sikerült egy szűk térségen belülre valószínűsíteni, a koraújkori modellezett táj helyére elhelyezni.

Ezután már csak a terepi műszeres vizsgálatokon múlott a siker. A helyszínen, ami Sátorhely község területének déli részén van idén nyáron sikerült is egy középkori falu maradványait megtalálni.

A felfedezés igen nagy jelentőségű, mert Földvár meghatározásával sikerült a mohácsi csata hadrendjét megérteni és ez további kutatásokhoz szolgáltathat kiindulásként.

Az előadó azzal fejezte be mondanivalóját, hogy az éghajlatváltozás és általában a környezeti átalakulás miatt nem csupán a jövőt érintő terveinket, de úgy tűnik, hogy a múltunkat is újra kell írni. A táj, az éghajlat változásai, az emberi beavatkozás hatásainak kutatása nélkül ugyanis nincs esélyünk megérteni a régi korok olyan eseményeit sem, mint amilyen a mohácsi csata is volt.

Szabó Eszter
további cikkek
Drónhajóval gyűjtöttek adatokat a mesterséges intelligencia számára a Balaton kutatói Balaton Drónhajóval gyűjtöttek adatokat a mesterséges intelligencia számára a Balaton kutatói 2024. október 25. 12:17 Rokonszenvesnek és jó vezetőnek tartják a fiatalok a nárcisztikusokat közélet Rokonszenvesnek és jó vezetőnek tartják a fiatalok a nárcisztikusokat Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói új tanulmányukban azt vizsgálták, hogy van-e kapcsolat a nárcizmus, pszichopátia, machiavellizmus – és a társas elfogadás között serdülőkorban. Eredményeik szerint a nárcisztikus fiatalokat rokonszenvesebbnek és népszerűbbnek tartják kortársaik – közölte kutatási eredményeit az egyetem. 2024. október 22. 13:52 Mesterségesen fagyasztanák újra a Jeges-tengert tudomány Mesterségesen fagyasztanák újra a Jeges-tengert A tudósok kicsiben már sikeresen tesztelték azt a módszert, amivel meg lehetne óvni az Északi-sarkvidéket. 2024. október 14. 11:20 A mesterséges intelligencia elhozhat egy szép jövőt, de csak, ha kellő módon koordináljuk! mesterséges intelligencia A mesterséges intelligencia elhozhat egy szép jövőt, de csak, ha kellő módon koordináljuk! Co-evolúció, szingularitás, transzhumanizmus… csak néhány olyan fogalom, amik mostanra már kijutottak a tudományos értekezletek falain túlra is, és egyre többször megjelennek a közbeszédben, ha éppen a mesterséges intelligencia térhódítására terelődik a szó. Az Élő könyvtár előadás-sorozat keretében dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora segített eltájékozódni ebben a világban, előadásának pedig az egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy félni nem kell, de a szemünket rajta kell tartani, hogy milyen irányba fejlődik a mesterséges intelligencia. 2024. október 15. 11:59

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.