Bár ez a sorozat kifejezetten az irodalmi művet állítja középpontba, aki szerda este eljött a Művészetek Házába, hogy megismerje Can Togay írásait, valószínűleg számított rá, hogy a versek mellett izgalmas történeteket is hallhat majd. Kilián László moderálásával a verseken túl azok izgalmas, olykor fájdalmas születési körülményeire is fény derült.
Can Togay – első, 2004-es – Fénykutya és vonat című kötetéből, valamint a tavaly megjelent Átmeneti ember kötetből olvasott fel. A költő mesélt arról is, miként kezdett el versekkel foglalkozni: szülei kedvelték az irodalmat, jóban voltak írókkal, a gyerek Can Togay pedig felismerte, úgy nyerheti el szülei figyelmét, ha ő maga is versben szólal meg. Can mesélt nagy barátságokról, mesterekről, így került szóba például Halász Péter, színész és rendező, valamint Bereményi Géza író. És ha már író, Can elmondása szerint T. S. Eliot irodalmával való találkozása sorsfordító volt az életében.
Átmeneti ember
Leléptem a járdáról,
átvágok az utcán,
még nem értem át,
ez vagyok: átmeneti ember
Can Togay török szülők gyermekeként született 1955-ben, nyolcéves korában Németországba költöztek, ahol egy egészen új életet kellett kezdeni, mondhatni idegenként. A nagy megpróbáltatásokat – minthogy egy idilli közegből kiemelik a nyolcéves Cant és másik országba viszik – úgy tűnik mindig a maga javára, fejlődésére fordította.
(fotó: vehir archív)
Főiskolai tanulmányait Magyarországon végzi, az ELTÉ-n német és angol szakon, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán filmrendezői diplomát szerez. De a külföldön diplomát szerzők sorát erősítve elvégzi a Sorbonne Nouvelle Egyetem posztgraduális képzését francia-német összehasonlító nyelvész szakon. Élt Németországban, Franciaországban, Finnországban. 2001-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki.
