2022. december 3.
//
Ferenc névnap

Elindult a TÁJTÉKA kutatása a Balaton-felvidéken

2021. november 30. 9:18
VEB2023
Mit jelent az intelligens tájhasználat a régióban, hogyan lehet fenntartható életmódot folytatni itt?

Átfogó kutatást indított a KÉK - Kortárs Építészeti Központ és az ADI Stúdió a Balaton-felvidéken, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében. A kutatás a KÉK-ADI 2021-2023-ig tartó TÁJTÉKA projektjének a része, és a Veszprém-Balaton-felvidék régió intelligens tájhasználatát térképezi fel: a fenntartható életformákat és gazdálkodási gyakorlatokat, a hagyományok igényekhez, aktualitásokhoz alkalmazkodó változásait és fenntartását, a kísérletező szemléletet és a generációkon átívelő együttműködéseket. A kezdeményezés célja, hogy ezeken keresztül bemutassa és ötleteket adjon arra, hogyan lehet ma kötődni egy történeti tájhoz, és egyben fenntartható és megújulni képes életmódokat és közösségi tájhasználati gyakorlatokat kialakítani.

A 2021. októberben indult felmérés során a KÉK kutatói csoportja fél éven át járja a 71-77-es út közötti terület településeit. A tervek szerint több mint 200 helyi aktív szereplővel, döntéshozóval, innovatív vállalkozóval és olyan lakossal beszélgetnek, akik valamilyen tanulságos jó gyakorlatot követnek. (Eddig több tucat borászt, polgármestert, kulturális intézmények képviselőit és egyéb tevékeny helyi érintettet kérdeztek a fenti témákban a tapasztalataikról.)

A mélyinterjúkat rögzítik és később kielemzik - a kétéves projekt következő fél éves szakaszában dolgozzák ki a történetek és követendő példák gyűjteményét, valamint az eseményeket.

A kutatás fő célja ugyanis egy összetett együttműködési program kialakítása a helyiek számára: a KÉK a tanulságokat TÁJTÉKA eszköztárakban összegzi, hasznos gyakorlati segítségként minden érintettnek. A kiadványokon túl a régió innovátorait mentorprogrammal és képzésekkel támogatják 2022-2023-ban, és egy egymást segítő, támogató közösség kialakítását tervezik. A megismert jó gyakorlatok alapján új mintaprojekteket indítanak, amelyeket majd a nagyközönség számára is nyilvános eseményeken mutatnak be.

Bár a program második évében a látogatókat is bevonják, a szervezők célja nem a turizmus fejlesztése, hanem éppen a helyi közösségek segítése. A kutatók fenntartható életmódokat keresnek és azok megvalósításán dolgoznak, kifejezetten a Balaton-felvidék sajátosságaiból kiindulva: hogyan lehet a hagyományos, a múlt érdemeinek tiszteletén alapuló szokásokat a mai adottságok mentén folytatni és továbbvinni, hogyan alkalmazkodnak a közösségekben élő folyamatok a digitalizáció és urbanizáció folyamataihoz, és hogyan lehet a 2020-as években kistelepülésen élni úgy, hogy az értéknek, és ne elszigetelődésnek számítson. Fontos cél még a táj sokszínűségének a bemutatása az egyes példákon keresztül. 

A kutatók már eddig is szembetűnően sok jó gyakorlattal és innovációval és aktív közösségekkel találkoztak a környéken. Azonban ezek a szereplők ritkán kerülnek kapcsolatba egymással, és a jó kezdeményezésekkel sokszor még az érdeklődő helyiek sem ismerik. Egyes helyeken kifejezett konfliktus is fennáll a régebb óta ott lakók és a “bebírók”, illetve az újító szellemű vállalkozók és a hagyományos módszereket követők között. A TÁJTÉKA célul tűzte ki ezeknek a problémáknak az áthidalását, illetve hogy beindítsa a párbeszédet a fent megfogalmazott kérdések mentén.

A folyamatban lévő személyes mélyinterjúkon túl a TÁJTÉKA örömmel veszi a lakosok meglátásait is. Aki megosztaná a tapasztalatait, véleményét a Veszprém-Balaton-felvidék régió főbb problémáival, értékeivel kapcsolatban, szeretne értesülni a kutatás további sorsáról, illetve akár aktívabban is segíteni azt, február végéig töltse ki az ötperces kérdőívet!

vehir.hu

További cikkek

Ruszin-Szendi Romulusz: Nem ülnék a székemben, ha nem hinném, hogy a Magyar Honvédség meg tudja védeni az országot
Ruszin-Szendi Romulusz: Nem ülnék a székemben, ha nem hinném, hogy a Magyar Honvédség meg tudja védeni az országot
Ruszin-Szendi Romuluszt első látásra nem sok minden különbözteti meg egy átlagos katonától. Interjúnkkor is ugyanolyan terepszínű gyakorlóruhában jelent meg, ahogy bármelyik másik katona. Közelebbről megnézve a felvarrókat azonban szembetűnik, hogy altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával állunk szemben. Veszprémi látogatásakor egy ikonikus helyen, a MH Légierő Parancsnokságon, vagy ahogy sokan ismerik, a „Sziklában” beszélgettünk toborzásról, Veszprém stratégiai szerepéről a honvédelemben és a szomszédban dúló háborúról is.
Közel nyolcszáz diák látogatott el a Pannon Egyetem nyílt napjára
Közel nyolcszáz diák látogatott el a Pannon Egyetem nyílt napjára
A Pannon Egyetem szerdán rendezte meg hagyományosnak számító nyílt napját a B épület aulájában, ahová a középiskolai diákokat, tanárokat, illetve a szülőket is várták. Több mint hétszázötvenen vettek részt a programokon.
A húsvéti szentmisével nyitja meg kapuit a székesegyház
A húsvéti szentmisével nyitja meg kapuit a székesegyház
Bár a várban található egyházi épületek felújítása csak 2025-ben készül el, az Európa Kulturális Fővárosa évben szinte minden munkálatot szüneteltetnek majd.
Nyugodtabban fordult rá Veszprém az adventi időszakra
Nyugodtabban fordult rá Veszprém az adventi időszakra
Persze minden relatív, az is, hogy november mennyire volt nyugodt, de az tény, hogy az októberi energiaválsággal kapcsolatos korlátozások után novembert már inkább az építkezések, programok és néhány meglepő sporteredmény jellemezte. Havi hírösszefoglalónkban felidézzük ezeket.
Lezárult a nyugdíjas szabadegyetem őszi szemesztere
Lezárult a nyugdíjas szabadegyetem őszi szemesztere
November 16-án több mint 130 nyugdíjas részvételével rendezték meg a szabadegyetem idei utolsó előadását.