2023. március 24.
//
Gábor névnap

A vizsgálatok alapján I. Andrástól származhat a tihanyi apátság Királykriptájában feltárt csontok egy része

2021. december 1. 21:30
MTI
A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyhoz és szűkebb családjához tartozhatnak azok a csontok, amelyek szénizotópos vizsgálatának első lépéséről kedden sajtótájékoztatón számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.

A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető - ismertette a radiokarbon-vizsgálat eredményeit Mende Balázs Gusztáv paleoantroplógus.

Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója felidézte, hogy a tényleges régészeti feltárás, a hitelesítő ásatás és a műemléki falkutatás 2021. április 30-án indult meg a Királykriptában. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a tihanyi apátság Királykriptájában feltárt emberi csontmaradványokat. A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt. Balogh Balázs beszámolt arról is, hogy a BTK koordinálásával megkezdett vizsgálatok folytatódhatnak, mivel az ELKH további pénzügyi támogatásáról biztosította a projektet.

Fotó: MTI / archívFotó: MTI / archív

Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság perjele köszöntőjében emlékeztett arra, hogy I. Andrást 1060-ban temették el a tihanyi monostorban, és azóta a bencés közösség feladata, hogy őrzője legyen a királysírnak és hogy imádkozzanak a király és családja lelki üdvéért. Megemlékezett arról, hogy 2019-ben kezdődött el az apátság komplex felújítása, ekkor fogalmazódott meg az altemplom megújítása. Ennek egyik első mozzanata volt a régészeti feltárás. 

Szovák Kornél, a projekt vezetője összefoglalójában elmondta: eredeti célkitűzésük az volt, hogy a számos alkalommal bolygatott területet régészeti tekintetben hitelesítsék, illetve dokumentálják. Mint hozzátette: középkori dokumentumok igazolják, hogy I. Andrást, illetve fiát egyaránt a tihanyi bencés monostorban temették el. "Azt reméltük, hogy a dokumentumok és a régészeti ismeretek összhangban állnak majd egymással" - magyarázta, kiemelve: nagy a valószínűsége annak, hogy I. András király feleségét, Anasztáziát is Tihanyban temették el.

I. András megkoronázása (Képes krónika)I. András megkoronázása (Képes krónika)

Takács Ágoston ásatásvezető régész felidézte, hogy a kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti munkák, ezek dokumentációja alapján is várható volt, hogy érintetlen maradványok nem fognak előkerülni a helyszínen. Beszámolt arról, hogy a május-június folyamán zajlott hitelesítő ásatások eredményeképpen tisztázódott, hogy a királykripta korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki. A legkorábbi, 11. századi fázis után a középkorban már nem temettek ide további személyeket. Az újkorból, azon belül is a 18. század eleji bencés visszatelepülés idejéből vannak egyértelmű bizonyítékok újabb temetkezésekről.

A négy 11. századi sír közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik - mérete alapján feltehetően egy gyermek sírja - az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze található.  A feltárás során az 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki. Ezek a ládák a kripta korábbi átalakításai során előkerült, méltatlanul rossz körülmények között őrzött emberi maradványokat tartalmaztak.  

Már az elsődleges antropológiai vizsgálat jelentős eltérést mutatott a 2., illetve az 1. és a 3. számú faláda tartalma között a csontok számát, állagát és megtartási állapotát illetően.  A 2. számú faládából előkerült rossz állapotú, hiányos és töredékes csontokból néhány felnőtt maradványaira lehetett következtetni. Nagy valószínűséggel szintén a 2. számú ládának a maradványai között lehettek azok a csontok, amelyeket már az 1890-es évek végén zajlott átalakítások előtt is külön tartottak nyilván.  

András nem sokkal halála előtt (Képes Krónika)András nem sokkal halála előtt (Képes Krónika)

A csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, majd ezt követően került sor a csontmaradványok szénatomos kormeghatározására. A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két másik laboratóriumban (Poznan és Mannheim) is megismételték azokat.  A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálja - közölte Mende Balázs Gusztáv.

Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak - összegezte a vizsgálat eredményeit a kutató. Mint hozzátette, a vizsgálatok kiegészítéseként a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében.

vehir.hu

További cikkek

Utánajártunk, hogy a veszprémiek többsége tartja-e a húsvét előtti böjtöt?
Utánajártunk, hogy a veszprémiek többsége tartja-e a húsvét előtti böjtöt?
A negyvennapos húsvéti böjt utolsó szakaszához érkeztünk, amit sokan vallási meggyőződésből tartanak be, de egészségügyi, sőt még spirituális megfontolásból is lehet böjtölni. Arról nem is beszélve, hogy ennek az önmegtartóztatásnak is több formája ismert. De vajon mennyire tartják a veszprémiek a böjtöt? Cikkünkben megmutatjuk rövid közvéleménykutatásunk eredményét. A böjt élettani hatásait pedig a szakértő, Nyikos Ráhel dietetikus válaszolja meg.
Bővítik a bölcsődét, mezőgazdasági utakat adtak át Nemesvámoson
Bővítik a bölcsődét, mezőgazdasági utakat adtak át Nemesvámoson
Két projektről is beszámolt csütörtöki sajtótájékoztatóján Sövényházi Balázs polgármester és Ovádi Péter parlamenti képviselő Nemesvámoson.
Különös állatok jelentek meg Márkó mellett
Különös állatok jelentek meg Márkó mellett
Nem egy eddig ismeretlen emlőst fedezett fel szemfüles fotósunk a Márkó melletti erdő szélén, mégis ritkaság számba megy a természetben az, amit látott.
Három évtizednyi emléket ad vissza a Veszprém TV
Három évtizednyi emléket ad vissza a Veszprém TV
A Veszprém TV az Európa Kulturális Főváros program keretében lehetőséget kapott, hogy megvalósítsa már régóta dédelgetett álmát, egy bárki számára elérhető weboldal létrehozását, ami az elmúlt három évtized archív felvételeit gyűjti össze és teszi kereshetővé a fontosabb pillanatokat. Az archívum mostanra már elérhető és folyamatosan bővülni fog.
A Pannon Egyetemen járt a Magyar Honvédség parancsnoka
A Pannon Egyetemen járt a Magyar Honvédség parancsnoka
Egy ország stabilitása akkor biztosított, ha a civil társadalom, a kormányzat és a katonaság képzeletbeli háromszöge egyensúlyban van, mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz, altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka szerda délelőtt a Pannon Egyetemen tartott előadásában. Kitért arra is, milyen stratégiai lehetőségei vannak Magyarországnak akkor, amikor a szomszédban éppen két azonos kultúrájú és történelmű ország áll háborúban egymással, valamint több információt is megosztott a hallgatókkal a javában zajló magyar haderőfejlesztés részleteiről.