A 115 méter magas, kilátóként is használatos építmény magasabb lesz a New York-i Szabadság-szobornál – szerkezetét tekintve azonban az Eiffel-torony innovativitásával is felveszi a versenyt. A kilátószobor hivatalosan az ArcelorMittal Orbit nevet kapja majd a legnagyobb szponzor, egy indiai acélvállalat után.
A hatalmas szobor mérete ellenére egyetlen kanyargó, ívekbe csavarodó fémszerkezetből áll össze. A tetején elhelyezkedő kilátót az olimpiai park látogatói lifttel tudják majd megközelíteni, lefelé pedig a spirális lépcsőn ereszkedhetnek. A torony a központi stadion és a Zaha Hadid tervei alapján épülő úszócsarnok között helyezkedik majd el; tetejéről a 250 hektáros olimpiai park egésze belátható lesz.
A tervet a design és a képzőművészet szakembereiből álló tanács, többek között a Tate Modern múzeumát igazgató Sir Nicholas Serota és a Serpentine Gallery-t képviselő Hans Ulrich Obrist választotta ki számos elképzelés közül, majd Boris Johnson és Tessa Jowell olimpiai miniszter is jóváhagyta.
Az indiai származású, de régóta Londonban élő Anish Kapoor a legismertebb brit kortárs képzőművészek egyike. A Turner-díjas szobrász projektben alkotótársa az Arup mérnöke, Cecil Balmond lesz, akivel már korábban, a Tate Modern turbinacsarnokának nagy visszhangot kiváltott 2002-as, „Marsyas” című installációján dolgozott együtt. Kapoor többnyire absztrakt, nagyméretű és színes alkotásaival azon kevés kortárs képzőművész közé tartozik, akiket a nagyközönség és a kritika is elismer. Leghíresebb köztéri munkája a chicagói Millennium Parkban álló, ezüstös felületű Cloud Gate (2004); a Royal Academy-n 2009 decemberében zárult kiállítása minden idők legsikeresebb kortárs szólótárlata volt Londonban.
