Tavaly június elején az Egyesült Államok hivatalai nyilvánosságra hoztak közel kétszáz addig titkosított aktát, amelyek valamilyen azonosítatlan repülő objektum megfigyeléséről szóltak, köznapi nevén ufóról. Erre a titkosszolgálati coming outra még Donald Trump adott utasítást. A leköszönő elnöknek egyik utolsó intézkedése volt, hogy tárják fel az elmúlt évtizedek megfigyeléseit a nagyközönség előtt is, akiknek viszont csalódniuk kellett, hiszen a száznál is több eset egyike sem tartalmazott megdönthetetlen bizonyítékot a földönkívüliek létezésére, több esetben pedig logikus magyarázata is volt a különleges megfigyeléseknek. A tényszerűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy 120 esetben így sem sikerült logikus magyarázattal szolgálni a jelenségre, így az ufóhívők reménye továbbra is él, hogy egyszer bebizonyosodik az intelligens földönkívüli élet létezése.
A fenti példa is erősíti azt a tényt, hogy a legtöbb ilyen megmagyarázhatatlan észlelés az USA-ból származik, viszont olykor a világ más pontjain, akár hazánkban is történik olyan furcsa esemény, amelyre kizárólagos logikus magyarázat nincsen. Még ritkábban ezek nagyobb nyilvánosságot is kaphatnak és az internet konteós weboldalaiból kitörve akár a vezető média is beszámol róluk.
Így történt pontosan 30 éve is, amikor Várpalota mellett a Fajdas-hegyen történtek olyan dolgok, amelyekre ugyan magyarázat több is van, de mindegyik esetében ott maradt az a bizonyos „de…”.
1992. január 3-án nem sokkal 12 óra előtt egy gépkocsi méretű szürkés gömböt láttak nagy sebességgel és hangtalanul elrepülni Várpalota Hajmáskér felöli határában körülbelül 200 méter magasan, egyenesen északra, a Fajdas-hegy irányába. Pár perccel később a fennsíkról füstoszlop, majd lángok is felcsaptak.
A korabeli beszámolók szerint a rendőrséget először P. Tibor, a közeli benzinkúton dolgozó férfi értesítette, tőle származik az ismeretlen objektum leírása is, amit látni vélt a hegyoldal lángba borulása előtt.
A bejelentés után a helyszínre öt autóval összesen húsz rendőr érkezett meg, majd nem sokkal később a tűzoltók is elkezdték oltani a hegyoldalt, de itt is felmerült egy furcsa anomália, amelyre nemsokára rátérünk, viszont előtte idézzük fel S. József, rendőr százados Magyar Televíziónak adott nyilatkozatát a helyszínen.
Mivel civilek tették a bejelentést, és nem a honvédség, ezért kizártam annak a lehetőségét, hogy az errefelé állomásozó repülőezredek vesztettek el egy légi járművet. Mi más juthat ilyenkor az ember eszébe, mint hogy esetleg déli szomszédainktól idetévedt egy rakéta. Éppen ezért azonnal a helyszínre siettünk, és a tűzoltók megérkezéséig lezártuk a környéket.
A leírások szerint a Fajdas-hegy növényzete több száz négyzetméteren perzselődött meg szinte egyszerre, ráadásul mintha szabályos köralakban érte volna a hő a felszínt. Bármilyen bozóttűz fellobbanása esetén még szeles időben is több idő kell a tűznek, hogy ekkora részt beborítson, ráadásul 1992 január 3-án szélcsendes idő volt, a talaj pedig a hidegtől zúzmarás volt.
De nem ez volt az egyetlen furcsaság a tűzzel kapcsolatban. A kiérkező tűzoltók, miután biztosították a helyszínt, a rendőrökkel közösen járták be a területet, de sehogyan sem sikerült meghatározniuk a tűz kiindulásának pontját és az okát sem. A benzinkúti dolgozó által leírt szürkés objektum vélt becsapódási helye sem lett meg a Fajdas-hegyen.
De itt még mindig nincs vége az anomáliáknak. Átfogóbb mérések után megállapították, hogy érdekes módon az érintett területen a növényzetnek csupán az alsó részét, a földtől néhány centi magasságig érte a hőhatás, a felsőbb részekben nem tett kárt. Ilyet pedig csupán akkor lehet tapasztalni, amikor hirtelen éri nagy hőhatás a területet, de szinte csak egy szemvillanásnyi ideig. A klasszikus avartüzek esetében kizárt az effajta jelenség.
1992. január 3-án a délutáni órákban egy Mi-17 típusú katonai helikopter is megjelent a terület fölött, hogy sugárméréseket végezzen elővigyázatossági okokból, viszont semmilyen eltérő adatot nem mutattak a műszerek, ahogy a szintén a helyszínre érkező laboratóriumi szakemberek sem tapasztaltak a talaj állagában, a növényekben és a levegőben sem megváltozott értékeket, annak ellenére sem, hogy többen számoltak be furcsa, semmihez nem hasonlítható szagról, de ez később megszűnt a környéken.
Az eset után néhány nappal Szentkirályszabadján tartottak sajtótájékoztatót, ahol a honvédségtől is megszólaltak vezetők, de összességében ők is csak arra jutottak, hogy nincs minden részletre választ adó magyarázat a történéssel kapcsolatban. Sokat elmond a tűzoltóság jegyzőkönyvében szereplő bejegyzés is, ahol a tűz keletkezésének okát kellett megjelölni. Itt az „egyéb” kategóriát jelölte be az oltást vezető szakember, magyarra lefordítva nem tudják, hogy mi okozta a Fajdas-hegyi tüzet.
Mindezek után elindultak a találgatások, hiszen a helyi közvéleményt továbbra is foglalkoztatta a rejtély, miután több országos és megyei lap is lehozta az esetet.
Az egyik ilyen logikusnak tűnő magyarázat a gömbvillám volt, amely ugyan választ adna a rejtélyes hőhatásra, viszont mivel ennek az éghajlati (?) jelenségnek a mibenlétét a mai napig nem ismerjük minden részletében, így ebben az esetben is csupán egy lehetséges opció marad. Arról nem is beszélve, hogy az igazolt gömbvillámmal kapcsolatos jelenségek esetében minden alkalommal beszámoltak hangos robajról, mennydörgésszerű hangokról, a Fajdas-hegyen viszont csend honolt az eset idején.
Egy másik magyarázat szerint a világűrből érkezett az a valami, ami felperzselte a Várpalota melletti területet, viszont semmi köze az idegen életformákhoz, csupán egy vízjégmeteor lépett be a légkörbe és a becsapódás előtt felrobbant a terület fölött. Ennek a lökéshulláma magyarázatot adna a hirtelen hőhatásra, viszont a hanghatás hiánya itt is megválaszolatlan marad.
Logikusnak tűnő, ám a konteók szintjén maradó magyarázattal szolgált néhány helyi embertől származó elmélet is, akik a közeli szovjet katonai bázissal magyarázták a furcsa jelenséget. Az ő véleményük szerint a rendszerváltással nem számolták fel az itteni titkos létesítményeket és ott történhetett valamilyen baleset, vagy kísérlet, ami a Fajdas-hegyi eseményt okozhatta.
A negyedik leggyakrabban felmerülő teóriában pedig az ufókat gyanúsítják meg, mint akik leégették a Fajdas-hegyet. Kétségkívül ez a magyarázat a legegyszerűbb, viszont értelemszerűen a legkevesebb, vagy, ahogy divatos kifejezéssel mondani szokták, jelenlegi ismereteink szerint a legkevesebb valóságalappal szolgálna.
Az eset után számos olyan beszámoló látott napvilágot, amelyekben a környéken élő emberek furcsa fényjelenségeket, repülő objektumokat véltek látni a környéken. Ezekre is van egy magyarázat, viszont a természetfeletti helyett a pszichológiai tudományterületről származik és Roswell-szindrómának hívják.
Joe Nickell amerikai prominens szkeptikus beszélt először a Roswell-szindrómáról, amelyet az 1947-es állítólagos amerikai ufószerencsétlenség után költött történetek hívták életre. Nickell szerint egyes emberek annyira belemerülnek az ufótörténetekbe, hogy képesek egymástól elkülönülő információkat összekapcsolni, majd újabb és újabb összeesküvés-elméleteket gyártanak hozzá, tovább kuszálva a Roswell-sztorit - esetünkben a Fajdas-hegyi események valós történetét.
Mindenesetre a Fajdas-hegy azóta is kedvelt turistacélpont Várpalota mellett és nem csak azért, mert 30 évvel ezelőtt egy máig megmagyarázhatatlan esemény színhelye volt, hanem mert keresztezi több kedvelt bakonyi turistaútvonal is.
Ha esetleg túrázás alkalmával önök is furcsa anomáliákra lesznek figyelmesek, vagy egyszerűen találkoznának E.T-vel a Bakonyban, ne habozzanak értesíteni szerkesztőségünket a látottakról.