2022. május 28.
//
Emil, Csanád névnap

A veszprémi férfi, aki továbbfejlesztette a szúdokut

2022. január 14. 15:30
Egy 9x9-es tábla, amibe megfelelően kell elhelyezni a számokat 1-től 9-ig. Ez a szúdoku, a világ egyik legegyszerűbb szabályokkal bíró logikai játéka, ami számos lehetőséget rejt magában, hogy a kreatív elmék továbbfejlesszék. A veszprémi Sótonyi Sándor több izgalmas verziót is megalkotott belőle, amivel az „év játéka” elismerést is megkapta. Vele beszélgettünk a szúdoku történetéről, a továbbfejlesztett játékairól és a versenyekről.

A világ egyik legegyszerűbb logikai játéka, ha nem a legegyszerűbb: végy egy üres lapot, egy kettőskereszttel osszad fel kilenc egyenlő részre, amelyeket aztán ugyanilyen módon további kilenc négyzetre! Bábuk, vagy dobókocka helyett pedig csupán a természetes számokat kell ismerni 1-től 9-ig. Ez a Number Place nevű játék, vagy, ahogy a legtöbben ismerik, a szúdoku.

A szúdokuval legtöbbször újságok rejtvényfejtő hasábjain lehet találkozni, viszont a rejtvénykedvelők között van egy nem is olyan szűk tábor, akik versenyeket, sőt világbajnokságokat is szerveznek a szúdokunak, többek közt Veszprémben is.

Sótonyi Sándort sokan csak „szúdoku bácsinak” hívják, ő ugyanis már évtizedek óta űzi, sőt fejleszti ezt a logikai játékot. Mielőtt azonban belemélyednénk Sándor által kitalált és megalkotott táblák és szabályok rejtelmeibe, az ő segítségével tekintsük át a szúdoku nem is olyan hosszú történetét.

Sótonyi SándorSótonyi Sándor

Az elnevezéséből sokan arra következtethetnek, hogy japán, de legalábbis távol-keleti játékról van szó, pedig a valóságban egy amerikai ember, Howard Grans találta ki a szabályokat.

Legközönségesebb változatában egy 9×9-es táblázat van 3×3= 9 darab 3×3-as résztáblázatra felosztva, és minden résztáblázatot az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 számokkal kell kitölteni úgy, hogy az egész 9×9-es táblázat minden sorában és minden oszlopában az 1...9 számok mindegyike egyszer forduljon elő. A rejtvény készítője a megoldhatóság érdekében előre ki szokta tölteni néhány szükséges számmal a 9×9-es táblázat bizonyos celláit – általában úgy, hogy csak egy megoldása (kitöltése) létezzen a rejtvénynek. A rejtvényfejtő feladata kitölteni a maradék cellákat.

Grans ezt a játékot Number Place-nek nevezte el még 1979-ben, a szúdoku név viszont már valóban Japánból származik, hiszen itt szabadalmaztatták elsőként a játékot szúdzsi va dokusin ni kagiru néven, ami magyarul annyit jelent: „a számjegyek csak egyszer szerepelhetnek”. Egyébként a szúdokunak összesen közel 6,7 trilliárd (10 és 20 db nulla) megfejtése létezhet.

A szúdoku alapvetően magányos logikai játék, viszont Sótonyi Sándor a kreativitását felhasználva több olyan verziót is készített belőle, amit párban, vagy akár még többen lehet játszani.

Beszélgetésünk alkalmával saját maga által gyártott tábláját is elhozta, hogy bemutasson ezek közül a játékok közül többet is, amelyek közül némelyik elnyerte az „év játéka” elismerést is.

Az alapgondolat ugyanaz, mint bármelyik szúdoku játéknál, a tábla 9x9=81 mezőre van felosztva, viszont Sándornál a számokat már színes korongok váltották fel.

„Óvodákba, sőt bölcsődékbe is elvittem már ezt a játékot, a gyerekekkel sokkal könnyebb megismertetni és népszerűsíteni úgy, hogy számok helyett színekkel játszunk” – mondta Sándor, miközben bemutatta egyik legújabb játékát, ahol az általa meghatározott szabályok szerint az a cél, hogy a két, vagy több játékos a lehető leggyorsabban, a legügyesebb logikát használva összegyűjtse valamelyik táblán lévő színből az összeset, ezzel megnyerve az adott partit.

Mivel a szabályok a szúdokuhoz hasonlóan egyszerűek, nem megy el sok idő a betanulással, egy parti pedig még kezdő szinten sem tart tovább 8-10 percnél, így valóban egy pörgős, az agyat megtornáztató játékélményben lehet része bárkinek.

Sándor az általa megépített tábláról is elárult néhány különlegességet. Nem egyszerű fából készült deszkára rajzolta fel a mezőket, ez a tikfa egy balatonfüredi hajóépítő műhelyből származik. Abból a műhelyből, ahol a hétszeres Kék szalag-győztes, legendás Tramontana hajót is felújították. Sándor táblája pedig abból a fából származik, amiből a hajó gerincét is építették.

Habár ő maga már gyermekkora óta rajong a logikai fejtörőkért – bridzs-klubot szervezett, barátaival pedig képes kora esti óráktól kezdve hajnalig kártyázni – elsősorban nem a világversenyeken való győzelem hajtja, hanem a szúdoku, valamint az abból kifejlesztett saját játékainak népszerűsítése minden körben.

Így járt már alig 3 éves gyermekeknél a bölcsődékben, de volt arra is példa, hogy egy 97 éves úr merült valamelyik játék rejtelmeiben és ébredt fel benne újra a gyermeki játékszellem.

Szodokú világbajnokságokat 2006 óta szerveznek, az első ilyen tornát egy cseh könyvelő, Jana Tylová nyerte meg, vele Sándor is jó viszonyt ápol, sőt volt olyan VB is, ahol a szünetekben a bajnok Sándor továbbfejlesztett játékával ütötte el az időt, szinten tartva magát a következő fordulóig.

Sándor amellett, hogy úton, útfélen szívesen népszerűsíti ezeket az offline játékokat, önálló versenyeket is szervez, legközelebb például január 15-én, szombaton, Veszprémben a megyei könyvtárban.

Kérdésünkre, hogy mely korcsoportból, milyen érdeklődésű játékosok szoktak ezeken részt venni Sándor elárulta, hogy többféle generáció érkezik rendszeresen, sokszor a nagyszülők elhozzák az unokákat a versenyekre, akik aztán ott ragadnak és később már önálló indulóként jelentkeznek. Az egyik legtehetségesebb játékos például Pipó Fanni, szentkirályszabadjai fiatal lány, aki már a szúdoku világbajnokságokon is megmérettette magát.

Az pedig tévhit, hogy ehhez a játékhoz kivételes matematikai gondolkodás szükséges, csupán a józan észre és logikus gondolkodásra van szükség, vallja Sándor.

Ő maga egyébként a reggeli kávé mellé minden nap így trenírozza a szürkeállományát is, a párjával a reggeli rutinhoz tartozik az is, hogy lejátszanak egy-egy partit Sándor játékán. Aki pedig szívesen csatlakozna Sándorhoz, vagy közelebbről is megismerné ezeket a játékokat, legegyszerűbben az Agóra kulturális központban találkozhat vele minden kedden délután 4 és 7 óra között, az általa szervezett bridzs-klub aktuális összejövetelén.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

A veszprémi együttes, akinek a Lord volt az előzenekara
A veszprémi együttes, akinek a Lord volt az előzenekara
Létezik Veszprémben egy rockbanda, ami a 2000-es évek elején élte a fénykorát, majd feloszlottak, de mégsem. Megesett az is, hogy maga a Lord volt az előzenekaruk, és bár évek óta nem hallattak magukról, most ismét színpadra lép a Cash.
Július közepén a jazztől és a koccintásoktól lesz hangos a belváros
Július közepén a jazztől és a koccintásoktól lesz hangos a belváros
Változatlan koncepcióval, de felfrissült tartalommal jön idén is a Rozé, Rizling, Jazz Napok július 8-17 között.
Fesztivállal indítják a nyarat a Somlón
Országos szintű eseménnyel várják a bor- és kultúrabarátokat június 17-én és 18-án a Somlón.
Vasárnap kiderül, mi lesz az EKF hivatalos söre, de a névadást a veszprémiekre bízzák
Vasárnap kiderül, mi lesz az EKF hivatalos söre, de a névadást a veszprémiekre bízzák
Vasárnap lehull a lepel, vagy stílszerűen „tiszta sört öntenek a pohárba” ugyanis kiderül, melyik manufaktúra terméke lesz a jövőben a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros hivatalos söre. Az Óváros piacon ezen a napon nem csak a bejelentés történik meg, számos program és a gasztronómiai kínálat is a sörkultúra körül fog forogni.
A portré mögötti embert keresi a festőművész a borbár kiállításán
A portré mögötti embert keresi a festőművész a borbár kiállításán
Első alkalommal ad otthont képzőművészeti kiállításnak a belvárosi Wine&Vinyl bakelit és borbár, de rögtön a kiállítótérként való debütálásakor sikerült egy sajátos látásmóddal és felfogással bíró festőművész képeit felvonultatni. Gyulai Attila ugyanis nem tudja és nem is szeretné magát bekategorizálni egy stílusirányzatba, mostani képeivel pedig popkultúra ismert karaktereinek kreált személyiségei mögé igyekszik elvinni az embereket.