Georg Spöttle különös alakja a hazai politikai elemzőknek, ugyanis német származásából adódóan a magyaron kívül egy másik szemüvegen keresztül is képes látni a politikai folyamatokat, ehhez pedig csak plusz adalék az élettörténetéből, hogy a német hadsereg nyugalmazott őrnagyaként testközelből tapasztalta mindazokat a biztonságpolitikailag számottevő eseményeket, amelyek ma is befolyásolják egész Európát.
Ezekkel a tapasztalatokkal felvértezve érkezett kedden Veszprémbe, azon belül is az Agóra kulturális központba, ahol az érdeklődők elsősorban Európa biztonságpolitikai helyzetéről hallgathatták meg gondolatait, de érintette a magyar belpolitika eseményeit is.
Georg Spöttlét Ovádi Péter (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője kérdezte, indító témaként az immáron 7 éve tartó európai migránsválságot felhozva.
Ugyanis az első közel-keleti migráncsoportok 7 éve jelentek meg a magyar határon. Azóta ugyan a megépített határvédelmi kerítés már meggátolja azt, hogy naponta több tízezren jussanak be ellenőrzés nélkül Európába, Georg Spöttle szerint viszont a brüsszeli felfogás mit sem változott, továbbra is az a mantra hallatszik Európa nyugati feléről, amiben a migránsokat, mint szakképzett, felsőfokú tanulmányokkal rendelkező munkaerőt állítják be. Holott a valóság Spöttle elmondása szerint az, hogy ezek az emberek nem, hogy angolul, németül, vagy franciául nem beszélnek, de többségük még a saját anyanyelvükön is analfabéták. Azért is érthetetlen Európa ezen hozzáállása a mai napig, mivel a koronavírus miatt kontinensszerte milliónyian vesztették el a munkájukat, az ő szaktudásuk helyett pedig az erre egyértelműen alkalmatlan migránsokban látják a gazdaság fellendítését.
Georg Spöttle, mint a német politikában jártas szakember mindezt konkrét számadatokkal is alátámasztotta. Ezek alapján a menekülthullám kezdete óta Németország 150 milliárd eurót invesztált a migránsokba, a kezdeti kalkulációik szerint ez a befektetett pénz 8 év után elkezdett volna megtérülni azáltal, hogy olcsó munkaerőként immáron a gazdaságban jelen lévő migránsok fellendítik a termelést. 7 év telt el, de a mai napig egy cent nem térült meg.
Ezzel szemben az embercsempészet bizniszét sikerült fellendíteni, tette hozzá Spöttle. Azok a bűnszervezetek, akik korábban drogcsempészettel foglalkoztak, mára az embercsempészetből szerzik illegális bevételük nagy részét, mivel sok esetben 5-6000 eurót is elkérnek, hogy áthozzák a migránsokat a határon. A tarifa azért is emelkedett meg ennyire, mert a magyar határzár hatékonysága miatt már nem lehet egyszerűen bejutni az országba, de ha sikerül is ez az akció, a magyar rendőrségnek hála az országhatáron belül sem biztosított, hogy átjutnak Magyarországon a migránsok. Nem egy híradásban szerepelt az, hogy Győr mellett, vagy a nyugati határhoz közeli útszakaszon lebukott néhány embercsempész, aki összezsúfolva a furgonokban szállította a migránsokat.
Georg Spöttle kitért arra is, hogy a migránsok útvonalai évszakonként változnak. Télen Afrika irányából kockázatos átkelni a tengeren, így akkor ismét a Magyarországot is érintő balkáni útvonal kerül előtrébe, a magyar határon pedig még nagyobb jelentősége lesz ilyenkor a folyamatosan járőröző rendőrök és katonák jelenlétének, akik már drónokkal is figyelik a határsértőket.
Az elemző szerint semmi jel nem utal arra, hogy megváltozna ez a helyzet, Brüsszel bukott migránspolitikáját továbbra is fenntartja, a többek közt Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek – mint például az Open Society Foundation, azaz Nylít Társadalom Alapítvány – évente milliárdokat költ, hogy fenntartsák ezeket a migráns-útvonalakat.
Ami pedig azokat a országokat illeti, ahol kísérletet tettek a migránsok társadalomba való integrálására, német példát és statisztikákat hozott a sikertelenség bizonyítására. 2020-ban 370.000 bűncselekmény elkövetése köthető migránsokhoz, ezek között pedig nem kevesebb, mint 1800 szexuális erőszak is szerepel, némely esetben kiskorúak ellen elkövetve azokat.
Georg Spöttle előadásában érintette a magyar belpolitikai helyzetet is a közelgő választással összefüggésben. Itt kiemelte, hogy a baloldal hozzáállása a hatalomhoz tökéletesen látszik a Karácsony Gergely által irányított fővárosban: káosz, züllés és korrupciós ügyek. Az pedig csak hab a tortán, hogy ellenzéki politikusok olyan kifejezéseket használnak vélt választási győzelmük utáni időszakot jellemezve, mint a „hivatalok fidesztelenítése”, vagy „a felcsúti perben a vállalkozók bebörtönzése”. Mindezek nem az általuk oly sokszor hangoztatott demokrácia alapelvei, sokkal inkább a kommunizmus legsötétebb korszakát idéző mentalitás, mondta Georg Spöttle.
