Fejes Ádám koreográfiájában – Csókol anyád, csomag nincs –
nem is annyira a zene, és nem a történet eseményére felfűzhető mozdulatsor a
domináns. A fiatal táncosok a hangulatváltozásokat, különböző érzelmi
állapotaikat jelenítik meg a végsőkig kifinomított mozdulatokkal. Ellentétek
férfiak és nők, fiúk és lányok, sőt lányok és lányok között. Hogyan élünk meg
egyformán, mégis másként egyes külső hatásokat, és mit tudunk kiváltani
egymásból? A táncosoknál a lépéseken, összehangolt mozdulatokon túl különös
jelentősége van az arcjátéknak, a mimikának is. A csend, a halk, alig
érzékelhető dallam, vagy ritmus sokszor kifejezőbb, mint a zene. Végül egyetlen
pár marad a színpadon, akik lelkük legmélyéig meztelenítik le egymást. De
megismerhető e minden esetben a másik? Vajon igazán közel juthatunk e
egymáshoz, vagy a testek közelsége a lelkeket még éppoly távol hagyja? Az
előadás, vagyis a B est, első koreográfiája kérdések sorát veti fel, de a
választ mindenkinek önmagában kell megtalálnia.
Hámor József, a második táncban már közelebb visz ezekhez a válaszokhoz, talán mélyebbre merészkedik az emberi lélek bugyraiban. A sötétség misztériuma, a sejtelmes megvilágítás, hol fehér, hol sötétvörös fényben úszó színpad szintről szintre visz lejjebb és lejjebb, önmagunkba, önmagamba. Már a Karaván is az önmagunkkal való találkozást fejtegette, a Terminál csak egy lépéssel, de még közelebb visz az origóhoz. Megtalálja a mindent mozgató nyers erőt, mely minden felett áll. Felette az emberi törvényeknek, az ösztönben. Ha igaz a felvetés, cselekedeteink nem döntésből, hanem ösztönből születnek. Ha abból indulok ki, hogy a Terminál akár a karaván továbbgondolása, folytatása is lehetne, - azt mondom csak látszat volt az elfogadás, a beletörődés,a megbékélés. Nem mi döntöttünk, pusztán csak úgy tűnik, mintha az akaratunk számítana, mert az akaratunkat is ősi ösztöneink, olykor állati ösztöneink kódolják.
Koreográfusok: Fejes Ádám, Hámor József
Táncolják: Asztalos Dóra, Gulyás Anna, Hoffmann Adrienn, Kiss Róbert, Tuza Tamás, Katona Zoltán, Hargittai Mariann
