2023. február 2.
//
Karolina névnap

A monostor kertje mindig a gyógyulás helyszíne is volt

Az apátsági arborétumok, kertek szerepéről tartott előadást Hortobágyi Cirill, a Pannonhalmi Főapátság főapátja az Éghajlatváltozás és (éden)kert konferencián.

Az éghajlatváltozás válogatás nélkül hatással van mindenre, nemcsak a mezőgazdaságra vagy éppen a megemelkedett tengerszint miatt veszélybe kerülő part menti városokra, hanem a rekreációs helyeinkre is. Az elmúlt években egyébként ilyen helyekké váltak a templomkertek is, a környéken például a zirci arborétum vagy a pannonhalmi bencés apátság kertje.

Fotó: Domján AttilaFotó: Domján Attila

Ezek a helyek egyébként természeti közelségük miatt mindig is a lelki munka és a harmónia helyszínei voltak, amelyek az elveszett Paradicsomot juttatják eszünkbe. Mindemellett a monostorok kertjei a gyógyulás és a gyógyítás helyszínei is voltak. Amikor a 10. században Pannonhalmára jöttek a szerzetesek, még nem volt kórház hálózat, sem egészségügyi szolgálat, ők azonban magukkal hoztak egy kultúrát, aminek a gyógynövénytermesztés is a része – mondta el Hortobágyi Cirill előadásában.

A termelés és a felhasználás során szerzett tapasztalatokat a szerzetesek szakkönyvekben írták le, amelyeket aztán generációról generációra adtak tovább és egészítettek ki, ők maguk pedig komoly szaktudásra tettek szert nem csak ezen a téren: akadt köztük sebész és gyógyszerész is.

Fotók: Pannonhalmi FőapátságFotók: Pannonhalmi Főapátság

Az egyik ilyen könyv Wlahfid Strabo A kertek kultúrája című műve, melyben 26-féle gyógynövény hatásait írja le. Érdekesség, hogy egy későbbi, 1700-as évekből származó feljegyzés arról számol be, hogy az apát orvosi kertjéből győri katonák ásták ki a növényeket, amelyeket aztán a bécsi piacon jó pénzért adták el – magyarán olyan professzionális körülmények között termelték akkor már a gyógynövényeket, hogy „kereskedésre érdemes” mennyiség jött össze belőle.

A szerzetesek gyógyításának a sajátossága egyébként a hozzájuk kapcsolódó kultusz: a gyógynövényeket egy erre szolgáló napon, a gyógynövényáldó ünnep idején megáldották. Ez az ünnep ma is él: Hortobágyi Cirill elmondása szerint kezdetben kihívást jelentett számukra, hogy mit kezdjenek a történelmi hagyatékkal. Végül elindítottak egy nagyon komoly tudománytörténeti feldolgozást, illetve maguk is belevágtak olyan termékek készítésébe, amelyek a gyógyászatban elismerten használhatók. Így kezdtek el az 1700-as évekbeli tudásra alapozva gyógyteákat készíteni és árulni, amelyek ma is hatásosnak bizonyulnak, létrehoztak egy gyógynövény műhelyt az apátság kertjében, a régi receptek alapján teákat, szappanokat, szőlőmagból készült termékeket gyártanak.

Emellett augusztus 15-én gyógynövény áldó napot is tartanak, valamint a rekreáció jegyében rendszeresek a levendula napok is, a legújabb fejlesztés pedig egy illatmúzeum létrejötte a kiemelt jelentőséggel bíró gyógynövényekre alapozva.

Azt szokták mondani, a szerzetesek olyanok, mint a kis poszméhek, rovarok, amelyek a nagy rendszerbe illeszkedve felelnek a beporzásért – s ahogy ők hatással vannak a rendszerre, a rendszer megborulása is visszahathat rájuk, ez esetben erre a fontos gyógyászati munkára. Már csak ezért is érdemes lenne odafigyelni a környezetünkre.

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Elfeledett pincére bukkantak a könyvtár alatt
Elfeledett pincére bukkantak a könyvtár alatt
Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár felújítási munkálatai során egy régen elfeledett pincerendszerre bukkantak az épület alatt. Portálunknak sikerült lejutni a szűk bejáraton az épületrészbe, ahol nem csak üres termeket találtunk.
Zenével hívják fel a figyelmet a Balaton sérülékenységére
Zenével hívják fel a figyelmet a Balaton sérülékenységére
Tizenkét zenész és zenekar által szerzett dalok a Balaton környezeti értékeire hívják fel a figyelmet, melyek a BALATORIUM ökológiai, kulturális eseménysorozat keretein belül jelennek meg 2023-ban. A legmenőbb magyar előadók mellé pedig fiatal tehetségek jelentkezését is várják.
Nyilvános az idei VEN dátuma
Nyilvános az idei VEN dátuma
Hivatalossá vált, mettől meddig tartanak idén a Veszprémi Egyetemi Napok.
Nem csak az EKF nyitóünnepsége miatt volt fontos a január Veszprémben
Nem csak az EKF nyitóünnepsége miatt volt fontos a január Veszprémben
Január havi hírösszefoglalónkban megmutatjuk, hogy bár az EKF nyitóünnepségétől volt a leghangosabb Veszprém, azért ezenkívül is voltak fontos történések az elmúlt 30 napban.
Latinos ritmus kopogott az iskolai könyvtár parkettáján
Latinos ritmus kopogott az iskolai könyvtár parkettáján
Koncertet és táncestet szervezett a Tango Misterio a hétvégén a tangó szerelmeseinek és azoknak, akik még csak most ismerkednének a tánccal.