A február 26-ai határidőig a roma kivételével mind a 12 nemzetiség országos listát állított, ezeket a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba is vette. Ez azt jelenti, hogy a roma nemzetiség kivételével valamennyi nemzetiségnek lesz szavazati joggal nem rendelkező szószólója az új Országgyűlésben, ha legalább egy érvényes szavazat érkezik a listájukra április 3-án.
Nemzetiségi választó a szavazófülkében (MTI, archív)
Ha pedig egy nemzetiség megkapja a pártok listás mandátumszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, a nemzetiség kedvezményesen juthat országgyűlési mandátumhoz. 2018-ban 23 831 szavazatra volt szükség a kedvezményes mandátumhoz, a német nemzetiség listájára ennél több szavazat érkezett, így képviselőt küldhettek az Országgyűlésbe.
A nemzetségek listájára azonban csak azok voksolhatnak, akik március 18-án 16 óráig kérik nemzetiség névjegyzékbe vételüket.
Egyelőre valamivel több mint 74 ezren jelezték, hogy nem párt-, hanem nemzetiségi listára kívánnak voksolni a parlamenti szavazáson. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a legtöbben - több mint 32 ezren - a német nemzetiség tagjai közül kérték regisztrációjukat az országgyűlési választásra kiterjedő hatállyal. A horvátok közül valamivel több mint 2300-an, a szlovákok közül 1600-an regisztráltak. A többi nemzetiségnek egyelőre 1500-nál kevesebb regisztráltja van.
