Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Különleges koprodukcióban kerül színpadra a Bánk

2022. március 11. 11:08
Katona József nemzeti drámája március harmincadikától a Latinovits-Bujtor Játékszínben lesz látható, Markó Róbert rendezésében.

A közelgő előadást beharangozó sajtótájékoztatót csütörtök délután tartották a Játékszínben, ahol a koprodukció tagjai beszámoltak az együttműködés mibenlétéről. Elsőként Szőke Kavinszki András, a Kabóca Bábszínház igazgatója szólalt fel, akinek ötlete nyomán létrejött az összefogás a különböző teátrumokkal, így a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházzal, és a Veszprémi Petőfi Színházzal. Mint elmondta, a szoros viszony már régóta fennáll mindkét társulattal, és most ismét együttműködnek egy produkció erejéig. Kavinszki hozzátette, számukra mindenképpen jövedelmező a kapcsolat, nagy segítség, hogy ilyen formában létrejöhet egy újabb előadás.

Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója megerősítette Kavinszki szavait, és hozzátette, nekik a közönség a legfontosabb, és ez az együttműködés a három teátrumon túl a közönséget is szolgálja, ezért is, és a régóta tartó barátság miatt is egyértelmű részükről a segítség nyújtás, ami egyben számukra is jövedelmező.

Balázs Attila, Markó Róbert, Oberfrank PálBalázs Attila, Markó Róbert, Oberfrank Pál

Balázs Attila, a temesvári teátrum igazgatója hozzátette, az ő szórványhelyzetükből adódóan mindig jól jön az összefogás, hogy megtartsák, s bővítsék közönségüket.

Az utolsó felszólaló a Bánk rendezője, Markó Róbert volt, aki a darab színpadra állításának körülményeiről beszélt. Szerinte művészi szempontból mindenképpen nyereség a Bánk bánnal foglalkozni, ami egyébként már a középiskolás korszaka óta izgatja.

Számos átirat készült belőle, a veszprémi közönség a Szabó Borbála-féle szöveget ismerheti meg. Az időtlen, stilizált térben egy örökérvényű történetet láthatunk egy felvonásban.

Az előadásról bővebben itt olvashatnak. 

Szabó Eszter
Domján Attila
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. ma 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.