Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A Bakonyt is keresztülszeli az ország legfontosabb túraútvonala

2022. április 17. 22:21
Az elmúlt tíz évben exponenciálisan nőtt az Országos Kékkör népszerűsége, a covid miatti lezárások pedig minden korábbinál több embert csábítottak a szabadba – sokan közülük a szigorú korlátozások után is megtartották új hobbijukat. Nem meglepő: a kéktúra mozgalomban minden megvan, ami a 21. században népszerűvé teheti a természetjárást.

Az Országos Kékkör három túraút: az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúraés az Alföldi Kéktúra összekapcsolásával egy 2583 kilométer hosszú vonalat rajzol Magyarország térképére. Mivel a három túraút végpontjai összeérnek, a jelzéseket követve szó szerint körbejárhatjuk az országot. 

Az eredeti kéktúra akkor még csak 910 kilométeres útvonalát 1938-ban, többek között Cholnoky Jenő kezdeményezésére írták ki Írottkő (Vas megye) és a Nagy-Milic (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) között. Az 1961 óta a Magyar Természetjáró Szövetség kezelésében lévő útvonal azóta többször változott, jelenleg 1170 kilométer hosszú, azonban ma is az ország északi régióin vezet keresztül az osztrák határtól a szlovákig. A kéktúrázás első aranykorát az a dokumentumfilm-sorozat hozta el, amit 1979-ben Rockenbauer Pál vezetésével forgattak. A Magyar Televízió stábja végigjárta az útvonalat, rögzítették élményeiket, műsoruk, a Másfélmillió lépés Magyarországonpedig olyan népszerűségre tett szert, hogy a közszolgálati televízióban azóta is újra és újra műsorra tűzik, a főcímnek választott, “Indulj el egy úton…” kezdetű népdal pedig a mai napig generációk egész sorában ébreszt nosztalgikus emlékeket.

Az eredeti Országos Kéktúra sikere aztán két testvérprojekt születéséhez vezetett: a Dél-Dunántúlon 1989 óta létezik a jelenleg 541 kilométer hosszú, Rockenbauer Pál nevét viselő útvonal, amit a népszerű tévéműsor folytatását tervező stáb kezdeményezésére jelöltek ki; az Alföldön pedig 1996-ban adták át azt a 870 kilométeres turistautat, ami összekapcsolja a dél-dunántúli út szekszárdi végpontját az észak-magyarországi útvonallal, amit Sátoraljaújhelynél ér el, bezárva ezzel a kört.

1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztály hirdette meg az Országos Kéktúra mozgalmat: jelvénnyel jutalmazzák azokat, akik a teljes kék jelzésű útvonalat végigjárják; ezt a hivatalos kiskönyvbe az útvonal mentén található pecsételőhelyeken begyűjtött bélyegzőkkel kell igazolni. Ezt az eredeti Országos Kéktúra vonalon 2021 végéig 7857-en tették meg, névsoruk megtalálható a kektura.hu weboldalon. A teljes Országos Kékkör teljesítése ennél jóval nagyobb falat, eddig mindössze 253 főnek sikerült. Aki hasonló kihívásban gondolkozik, annak van néhány jó hírünk: a túra teljesítésére nincs időkorlát, hosszú évek alatt is össze lehet gyűjteni a pecséteket, és az sincs megkötve, hogy az egyes szakaszokat milyen sorrendben kell teljesíteni. A mozgalom pontos szabályairól a már említett weboldalon részletesen tájékoztatják azokat, akik újoncként szeretnének belevágni a nagy kalandba.

Az Országos Kéktúra útvonala a Bakonyt és a Balaton-felvidéket is keresztülszeli. Hegységünket kelet felől Bodajknál éri el, ahonnan a Gaja-völgyén keresztül érkezik meg Zircre, az első szakaszhatárhoz. A Bakony fővárosából a Kőris-hegyre felkapaszkodva haladunk tovább, hogy aztán délnek fordulva, Bakonybélen és Németbányán át érkezzünk meg Városlődre. Az utunk ismét felfelé folytatódik, a Kab-hegyen át jutunk el Nagyvázsonyba. Innen a tanúhegyekhez vándorolhatunk, érintve a Csobáncot, a Badacsonyt és a Szent György-hegyet, hogy aztán megérkezzünk Tapolcára. Ezután egy éles fordulóval ismét délre tartunk, hogy Keszthelynél végre lejuthassunk a Balaton-partra. Innen – Hévíz érintésével – még egyszer visszatérünk Veszprém megyébe, hogy tiszteletünket tehessük Sümegen.

Ez a nagy kaland pedig egyre többeket vonz: míg 2012-ig nem volt olyan év, amikor ötvennél több új teljesítőt vettek volna nyilvántartásba, azóta rohamosan emelkedik az Országos Kéktúra vonalán minden pecsétet begyűjtők száma: 2017 óta egy esztendőben sem csökkent 200 alá! 

A népszerűség robbanásszerű növekedése nem meglepő, a kéktúrázás ugyanis “mindent tud”, amivel a 21. században különböző érdeklődésű és korú embereket a természetbe lehet csábítani. A családok számára a pecsétek gyűjtögetése jelenthet motivációt – ne legyenek kétségeink, a matricás albumok és egyéb gyűjtögetős füzetek a mai gyerekeket is elvarázsolják. A fiatalok számára vonzó lehet, hogy a túraútvonalak számos természeti és kulturális látványosságot érintenek, amik tökéletes hátteret adhatnak egy-egy Instagram-poszthoz. Akik sportként tekintenek a túrázásra, azokat valódi kihívás elé állítja a több mint két és félezer kilométeres táv. És ne feledkezzünk meg azokról sem, akik a fizikai távolság leküzdésével egy lelki utat is bejárnak: az ezredforduló óta a zarándoklatok már nem csak a különböző vallásokhoz tartozó híveket szólítják meg. Egyre több vándor keresi vallásoktól függetlenül is a spirituális élményeket, és ezeknek a laikusoknak az Országos Kékkör is megadhatja – különösen, ha egyben teljesítik – a végtelennek tűnő gyaloglás, a szabadság és az elmélyedés élményét. 

A cikk az Ecoport magazin 2022/1. számában jelent meg

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
A mérnöki, a programozói és az orvosi pályát tartják legvonzóbbnak a tudományos-technológiai szakok hallgatói egy felmérés szerint A mérnöki, a programozói és az orvosi pályát tartják legvonzóbbnak a tudományos-technológiai szakok hallgatói egy felmérés szerint A mérnöki, programozói és orvosi pályán helyezkednének el legszívesebben a tudományos-technológiai képzések hallgatói, emellett az egyetemisták "menőnek" tartják a menedzseri karriert, az adattudományhoz, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó szakmákat, és az egészségügyi életpályát is - közölt az MTI-vel a Siemens Zrt. az UNIside felsőoktatási portállal az egyetemisták pályaképéről, jövőbeni karrierterveikről végzett online kérdőíves kutatásának eredményeit szerdán. tegnap 21:58 Rekordszámú pályázó az állatvédő civil szervezetek keretére Rekordszámú pályázó az állatvédő civil szervezetek keretére Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy rekordszámú pályázat érkezett a május elején meghirdetett, állatvédelemmel, illetve mentő-, segítő- és vakvezető kutyás jellegű tevékenységgel foglalkozó civil szervezetek számára szóló pályázatra. A pályázati kiírás szerint a kérelmek benyújtására nyitva álló határidő kedden letelt, 284 szervezet élt a pályázat beadása adta lehetőséggel. tegnap 14:43 Navracsics Tibor: a Fidesz tudja egyesíteni a nemzet javát Navracsics Tibor Navracsics Tibor: a Fidesz tudja egyesíteni a nemzet javát Magyarország húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európa Unióhoz, miután a népszavazáson a magyarok 84 százaléka döntött a csatlakozás mellett. Az ország történetében jelentős mérföldkő volt 2004. május elseje, amely számos változást és lehetőséget hordozott magában. Az elmúlt két évtized tapasztalatairól, a csatlakozáskor megfogalmazott elvárásokról és reményekről, valamint a jelenlegi politikai helyzetről, továbbá a közelgő uniós és önkormányzati választásokról kérdeztük dr. Navracsics Tibor, közigazgatási- és területfejlesztési minisztert. Az interjú során szó esett Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolat fejlődéséről, a jövőbeli tervekről, valamint azokról a kihívásokról, amelyekkel az ország szembesül a mai politikai környezetben. tegnap 21:57 Legyen szivacsváros Veszprém! Legyen szivacsváros Veszprém! Adamecz Zoltán és Gerstmár Ferenc, az Együtt Veszprémért Egyesület két tagja, valamint polgármester- és képviselő-jelöltje azonnali intézkedéseket sürgetnek az utóbbi időben gyakran tapasztalható villámárvizek megoldására. Mindezt az úgynevezett „szivacsváros” koncepció megvalósításával érnék el. tegnap 15:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.