2022. június 27.
//
László névnap

A Kádár-korszak vidéki miliője elevenedett meg képekben

Egy letűnt, de bizonyos elemeiben máig velünk élő kor emlékeit elevenítették meg a Veszprém Megyei Levéltár új kiállításán, ahol a Balaton-felvidék 13 településéről 1984-85-ben készült képeket tártak a nyilvánosság elé. A kutatási anyag felidézi az elmúlt rendszer építészeti és hétköznapi sajátosságait, de valójában ennél is többet jelent: segít kontextusba állítani térség fejlődésének irányát.

Az 1980-as években 100 ezer fotó is készült a magyar településekről, amelyeket javarészt hétköznapi emberek átlagos technikával készítettek, megörökítve lakhelyük utcáit, fontosabb épületeit, műalkotásait, minden olyan látványosságot, amely hozzájárult az adott település arculatának egyediségéhez. A kezdeményezést akkor a Hazafias népfront indította el, hogy ennek a gazdag adatbázisnak a segítségével nyomon tudják követni a falvak fejlődését.

Az elkészült képanyag a levéltárakhoz került, ahol viszont évtizedekig a feledés homályában maradtak, míg az elmúlt években a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából elkezdték feltárni és rendszerezni a fotókat „A létező szocializmus" életvilágai című program keretében, amit a Magyar Nemzeti Levéltár hívott életre.

A fotógyűjteményből számos darab Veszprémben pihent, amíg a megyeszékhely levéltárának kurátorai rendszereték őket, most pedig kiállítás nyílt belőlük, ahol 13 környező, elsősorban Balaton-felvidéki településről láthatóak képek a 80-as évek derekáról.

A tárlaton Balatonudvari, Aszófő, Tagyon, Dörgicse, Zánka, Szentkirályszabadja, Csopak, Palóznak, Balatonakali, Pécsely, Csajág, Monoszló és Vászoly egykori utcái, épületei jelennek meg, de némelyiken az akkori emberek is feltűnnek mindennapos tevékenységük közben.

A levéltárban szerda délután tartott kiállításmegnyitón Boross István, az intézmény igazgatója úgy fogalmazott, a kiállítás segít pontos képet kapni az akkori kor mindennapjairól, ezen kívül a képek segítségével még pontosabban le tudjuk követni az azóta történt változásokat, a fejlődés irányát a térségben.

A megnyitó további részében ezekről a változásokról beszélgetett Nagy Szabolcs, a levéltár igazgatóhelyettese Jásdi Istvánnal, csopaki borásszal, aki évtizedek óta aktívan jelen van a Balaton-felvidék kulturális és közéletében és mint elhangzott, ő az, aki legjobban ismeri a Balaton szellemiségét már évtizedek óta.

Jásdi István felidézte a Balaton-felvidék gazdag történelmi örökségét, nem csak a 80-as évekig visszamenőleg, hanem egészen a római korig. Úgy fogalmazott, a mai kor emberének meg kell felelnie ezeknek az emlékeknek, és amikor fejlesztésekről döntenek az illetékesek, mindvégig szem előtt kell tartani a Balaton-felvidék igazi lelkületét.

Ennek a térségnek 50 évente mindig újra kellett kezdenie, hiszen a 19. század végén a filoxéra szőlőbetegség kiírtotta szinte a teljes szőlőállományt, majd a 20. században a TSZ-ek formálták át a térség arculatát, idézte fel Jásdi István, aki hozzátette, szeretné, ha ez a sorozat megállna és a térségnek nem kellene időről időre új irányt vennie.

A neves borász aggodalmát fejezte ki, hogy egyre jobban tűnnek el a tradicionális szőlőültetvények a domboldalakról, ugyanakkor kulturális szempontból lát pozitív példákat is, amelyekre nagyon kell vigyázni, hogy ne torpanjon meg a fejlődésük.

Aláhúzta, a fejlődésnél nagyon kell figyelni az itteni természeti közegre, amelybe a települések be vannak ágyazódva és az igazi arculatát ez adja a falvaknak.

Az ünnepségen jelen volt Kontrát Károly, államtitkár, a balatoni térség országgyűlési képviselője is, aki köszöntőjében úgy fogalmazott, ez a kiállítás jól bemutatja azt, és segít abban, hogy megfogalmazzuk magunknak azokat a kérdéseket, amelyeket manapság is fel kell tenni, ha a térség fejlesztésének irányáról döntünk.

A programnak egyébként, amelynek keretében a veszprémi kiállítás is megvalósulhatott létrehoztak egy Facebook-oldalt Rendszerváltás Vidéken néven, ahol még több korabeli képet lehet megtalálni a 80-as évek vidéki Magyarországáról.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben
Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben
Közel 50 év néma csend után ismét beindultak az egyik veszprémi malomnak az őrlői. A Fenyves utcában szerelemprojektként újraindított malom látványőrlésekkel és a veszprémi malomiparról szóló lexikonnyi információval várja az érdeklődőket, mindezt interaktív formában. A Múzeumok éjszakáján portálunkat is körbevezette Tamás Péter, a hely tulajdonosa ott, ahol egykor 0-24-ben folyt az őrlés.
A felsőörsi szakrális ékszerdoboz
A felsőörsi szakrális ékszerdoboz
A Balaton-felvidéken nem ritka, hogy történelmi jelentőségű épületekkel vagy romokkal találkozunk. Veszprémtől pár kilométerre található Felsőörs, aminek apró temploma a 13. századtól áll és egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel.
Kik is voltak a veszprémi tobakosok?
Kik is voltak a veszprémi tobakosok?
A Benedek-hegy alatti utcát, ami ma már inkább egy kedvelt sétaút, mint forgalmas ipari rész hivatalosan Tobak utcának hívják. Az elnevezés nem véletlen, hiszen valamivel több, mint 100 éve még javában tevékenykedtek a bőrkészítők itt. Őket hívták tobakosoknak, a Laczkó Dezső Múzeum által szervezett piknik-sorozat első állomásán pedig az ő történetüket lehetett megismerni szombaton.
Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.
Számos szökés és elfogás tanúja volt a veszprémi Várbörtön őrbódéja
Számos szökés és elfogás tanúja volt a veszprémi Várbörtön őrbódéja
A Jókai utca egyik oldalát magas kőfal szegélyezi és sokáig csak egy falra erősített apró bódé hirdette, a fal mögött bizony egy másik, sokkal sötétebb világ létezett egykor. Ez a bódé volt a veszprémi várbörtön ikonikus megfigyelő állomása, amelynek már megépítése is kuriózum volt, az évek alatt pedig több szökési kísérletnek volt a tanúja. Ezekről a történetekről Szijártó József, nyugalmazott alezredes mesélt, aki majdnem 40 éven át dolgozott a Veszprémi Büntetés Végrehajtási Intézet régi és új falai között is.