2023. május 28.
//
Emil, Csanád névnap

A Kádár-korszak vidéki miliője elevenedett meg képekben

Egy letűnt, de bizonyos elemeiben máig velünk élő kor emlékeit elevenítették meg a Veszprém Megyei Levéltár új kiállításán, ahol a Balaton-felvidék 13 településéről 1984-85-ben készült képeket tártak a nyilvánosság elé. A kutatási anyag felidézi az elmúlt rendszer építészeti és hétköznapi sajátosságait, de valójában ennél is többet jelent: segít kontextusba állítani térség fejlődésének irányát.

Az 1980-as években 100 ezer fotó is készült a magyar településekről, amelyeket javarészt hétköznapi emberek átlagos technikával készítettek, megörökítve lakhelyük utcáit, fontosabb épületeit, műalkotásait, minden olyan látványosságot, amely hozzájárult az adott település arculatának egyediségéhez. A kezdeményezést akkor a Hazafias népfront indította el, hogy ennek a gazdag adatbázisnak a segítségével nyomon tudják követni a falvak fejlődését.

Az elkészült képanyag a levéltárakhoz került, ahol viszont évtizedekig a feledés homályában maradtak, míg az elmúlt években a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából elkezdték feltárni és rendszerezni a fotókat „A létező szocializmus" életvilágai című program keretében, amit a Magyar Nemzeti Levéltár hívott életre.

A fotógyűjteményből számos darab Veszprémben pihent, amíg a megyeszékhely levéltárának kurátorai rendszereték őket, most pedig kiállítás nyílt belőlük, ahol 13 környező, elsősorban Balaton-felvidéki településről láthatóak képek a 80-as évek derekáról.

A tárlaton Balatonudvari, Aszófő, Tagyon, Dörgicse, Zánka, Szentkirályszabadja, Csopak, Palóznak, Balatonakali, Pécsely, Csajág, Monoszló és Vászoly egykori utcái, épületei jelennek meg, de némelyiken az akkori emberek is feltűnnek mindennapos tevékenységük közben.

A levéltárban szerda délután tartott kiállításmegnyitón Boross István, az intézmény igazgatója úgy fogalmazott, a kiállítás segít pontos képet kapni az akkori kor mindennapjairól, ezen kívül a képek segítségével még pontosabban le tudjuk követni az azóta történt változásokat, a fejlődés irányát a térségben.

A megnyitó további részében ezekről a változásokról beszélgetett Nagy Szabolcs, a levéltár igazgatóhelyettese Jásdi Istvánnal, csopaki borásszal, aki évtizedek óta aktívan jelen van a Balaton-felvidék kulturális és közéletében és mint elhangzott, ő az, aki legjobban ismeri a Balaton szellemiségét már évtizedek óta.

Jásdi István felidézte a Balaton-felvidék gazdag történelmi örökségét, nem csak a 80-as évekig visszamenőleg, hanem egészen a római korig. Úgy fogalmazott, a mai kor emberének meg kell felelnie ezeknek az emlékeknek, és amikor fejlesztésekről döntenek az illetékesek, mindvégig szem előtt kell tartani a Balaton-felvidék igazi lelkületét.

Ennek a térségnek 50 évente mindig újra kellett kezdenie, hiszen a 19. század végén a filoxéra szőlőbetegség kiírtotta szinte a teljes szőlőállományt, majd a 20. században a TSZ-ek formálták át a térség arculatát, idézte fel Jásdi István, aki hozzátette, szeretné, ha ez a sorozat megállna és a térségnek nem kellene időről időre új irányt vennie.

A neves borász aggodalmát fejezte ki, hogy egyre jobban tűnnek el a tradicionális szőlőültetvények a domboldalakról, ugyanakkor kulturális szempontból lát pozitív példákat is, amelyekre nagyon kell vigyázni, hogy ne torpanjon meg a fejlődésük.

Aláhúzta, a fejlődésnél nagyon kell figyelni az itteni természeti közegre, amelybe a települések be vannak ágyazódva és az igazi arculatát ez adja a falvaknak.

Az ünnepségen jelen volt Kontrát Károly, államtitkár, a balatoni térség országgyűlési képviselője is, aki köszöntőjében úgy fogalmazott, ez a kiállítás jól bemutatja azt, és segít abban, hogy megfogalmazzuk magunknak azokat a kérdéseket, amelyeket manapság is fel kell tenni, ha a térség fejlesztésének irányáról döntünk.

A programnak egyébként, amelynek keretében a veszprémi kiállítás is megvalósulhatott létrehoztak egy Facebook-oldalt Rendszerváltás Vidéken néven, ahol még több korabeli képet lehet megtalálni a 80-as évek vidéki Magyarországáról.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

A mostani esőzés csak zápor a 13 évvel korábbi eseményekhez képest
A mostani esőzés csak zápor a 13 évvel korábbi eseményekhez képest
Az idei májust eddig javában az eső uralta, de ez a mennyiség még mindig semmi a 13 évvel korábbiakhoz képest, amikor napokig tombolt egy ciklon Veszprém felett. Kovács Győző helytörténész, meteorológus segítségével felidézzük a 2010-es katasztrofális állapotokat: kiöntött patak, házakra dőlt fák, szennyezett ivóvíz és áramszünet akkor, amikor tényleg a víz volt az úr.
Volt idő, amikor a haditengerészetnél macskák is szolgáltak
Volt idő, amikor a haditengerészetnél macskák is szolgáltak
A komplex feladatot ellátó doromboló négylábúak alkalmanként még „fizetést” is kaptak szolgálatukért.
Mit adnak nekünk a rómaiak?!
Mit adnak nekünk a rómaiak?!
Egy csepp Itália a Balaton mellett – ezzel a mottóval készült az idei turisztikai szezonra a Baláca Élménypark Nemesvámoson. A római kori villagazdaságban szombaton tartottak évadnyitó napot, ahol az ókori élet számos pillanata szó szerint megelevenedett a látogatók előtt.
A „legősibb foglalkozás” fénykora Magyarországon
A „legősibb foglalkozás” fénykora Magyarországon
A legősibb foglalkozások közt tartják számon, ma már viszont illegalitásban űzik csak. Pedig a XIX. században, de még a XX. század első felében is virágzott ez a sikamlós iparág, aminek a bordélyházak adtak otthont. Többek közt Veszprémben is.
Megelevenített szenvedéstörténet, avagy a passiójátékok története
Megelevenített szenvedéstörténet, avagy a passiójátékok története
Négy evangélista, Máté, Márk, Lukács és János is leírja Jézus szenvedéstörténetét egészen a feltámadásig. Ezek a bibliai történetek szolgálnak alapjául a ma ismert és ismét fénykorát élő passiójátékoknak. A tradíció már több száz éves, Magyarországon pedig pont 101 éve mutatták be az első ilyen előadást, amit azóta több másik követett. Cikkünkben bemutatjuk a passiójátékok történetét.