Az 1980-as években 100 ezer fotó is készült a magyar településekről, amelyeket javarészt hétköznapi emberek átlagos technikával készítettek, megörökítve lakhelyük utcáit, fontosabb épületeit, műalkotásait, minden olyan látványosságot, amely hozzájárult az adott település arculatának egyediségéhez. A kezdeményezést akkor a Hazafias népfront indította el, hogy ennek a gazdag adatbázisnak a segítségével nyomon tudják követni a falvak fejlődését.
Az elkészült képanyag a levéltárakhoz került, ahol viszont évtizedekig a feledés homályában maradtak, míg az elmúlt években a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából elkezdték feltárni és rendszerezni a fotókat „A létező szocializmus" életvilágai című program keretében, amit a Magyar Nemzeti Levéltár hívott életre.
A fotógyűjteményből számos darab Veszprémben pihent, amíg a megyeszékhely levéltárának kurátorai rendszereték őket, most pedig kiállítás nyílt belőlük, ahol 13 környező, elsősorban Balaton-felvidéki településről láthatóak képek a 80-as évek derekáról.
A tárlaton Balatonudvari, Aszófő, Tagyon, Dörgicse, Zánka, Szentkirályszabadja, Csopak, Palóznak, Balatonakali, Pécsely, Csajág, Monoszló és Vászoly egykori utcái, épületei jelennek meg, de némelyiken az akkori emberek is feltűnnek mindennapos tevékenységük közben.
A levéltárban szerda délután tartott kiállításmegnyitón Boross István, az intézmény igazgatója úgy fogalmazott, a kiállítás segít pontos képet kapni az akkori kor mindennapjairól, ezen kívül a képek segítségével még pontosabban le tudjuk követni az azóta történt változásokat, a fejlődés irányát a térségben.
A megnyitó további részében ezekről a változásokról beszélgetett Nagy Szabolcs, a levéltár igazgatóhelyettese Jásdi Istvánnal, csopaki borásszal, aki évtizedek óta aktívan jelen van a Balaton-felvidék kulturális és közéletében és mint elhangzott, ő az, aki legjobban ismeri a Balaton szellemiségét már évtizedek óta.
Jásdi István felidézte a Balaton-felvidék gazdag történelmi örökségét, nem csak a 80-as évekig visszamenőleg, hanem egészen a római korig. Úgy fogalmazott, a mai kor emberének meg kell felelnie ezeknek az emlékeknek, és amikor fejlesztésekről döntenek az illetékesek, mindvégig szem előtt kell tartani a Balaton-felvidék igazi lelkületét.
Ennek a térségnek 50 évente mindig újra kellett kezdenie, hiszen a 19. század végén a filoxéra szőlőbetegség kiírtotta szinte a teljes szőlőállományt, majd a 20. században a TSZ-ek formálták át a térség arculatát, idézte fel Jásdi István, aki hozzátette, szeretné, ha ez a sorozat megállna és a térségnek nem kellene időről időre új irányt vennie.
A neves borász aggodalmát fejezte ki, hogy egyre jobban tűnnek el a tradicionális szőlőültetvények a domboldalakról, ugyanakkor kulturális szempontból lát pozitív példákat is, amelyekre nagyon kell vigyázni, hogy ne torpanjon meg a fejlődésük.
Aláhúzta, a fejlődésnél nagyon kell figyelni az itteni természeti közegre, amelybe a települések be vannak ágyazódva és az igazi arculatát ez adja a falvaknak.
Az ünnepségen jelen volt Kontrát Károly, államtitkár, a balatoni térség országgyűlési képviselője is, aki köszöntőjében úgy fogalmazott, ez a kiállítás jól bemutatja azt, és segít abban, hogy megfogalmazzuk magunknak azokat a kérdéseket, amelyeket manapság is fel kell tenni, ha a térség fejlesztésének irányáról döntünk.
A programnak egyébként, amelynek keretében a veszprémi kiállítás is megvalósulhatott létrehoztak egy Facebook-oldalt Rendszerváltás Vidéken néven, ahol még több korabeli képet lehet megtalálni a 80-as évek vidéki Magyarországáról.