Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A Kádár-korszak vidéki miliője elevenedett meg képekben

2022. április 21. 4:00
Egy letűnt, de bizonyos elemeiben máig velünk élő kor emlékeit elevenítették meg a Veszprém Megyei Levéltár új kiállításán, ahol a Balaton-felvidék 13 településéről 1984-85-ben készült képeket tártak a nyilvánosság elé. A kutatási anyag felidézi az elmúlt rendszer építészeti és hétköznapi sajátosságait, de valójában ennél is többet jelent: segít kontextusba állítani térség fejlődésének irányát.

Az 1980-as években 100 ezer fotó is készült a magyar településekről, amelyeket javarészt hétköznapi emberek átlagos technikával készítettek, megörökítve lakhelyük utcáit, fontosabb épületeit, műalkotásait, minden olyan látványosságot, amely hozzájárult az adott település arculatának egyediségéhez. A kezdeményezést akkor a Hazafias népfront indította el, hogy ennek a gazdag adatbázisnak a segítségével nyomon tudják követni a falvak fejlődését.

Az elkészült képanyag a levéltárakhoz került, ahol viszont évtizedekig a feledés homályában maradtak, míg az elmúlt években a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából elkezdték feltárni és rendszerezni a fotókat „A létező szocializmus" életvilágai című program keretében, amit a Magyar Nemzeti Levéltár hívott életre.

A fotógyűjteményből számos darab Veszprémben pihent, amíg a megyeszékhely levéltárának kurátorai rendszereték őket, most pedig kiállítás nyílt belőlük, ahol 13 környező, elsősorban Balaton-felvidéki településről láthatóak képek a 80-as évek derekáról.

A tárlaton Balatonudvari, Aszófő, Tagyon, Dörgicse, Zánka, Szentkirályszabadja, Csopak, Palóznak, Balatonakali, Pécsely, Csajág, Monoszló és Vászoly egykori utcái, épületei jelennek meg, de némelyiken az akkori emberek is feltűnnek mindennapos tevékenységük közben.

A levéltárban szerda délután tartott kiállításmegnyitón Boross István, az intézmény igazgatója úgy fogalmazott, a kiállítás segít pontos képet kapni az akkori kor mindennapjairól, ezen kívül a képek segítségével még pontosabban le tudjuk követni az azóta történt változásokat, a fejlődés irányát a térségben.

A megnyitó további részében ezekről a változásokról beszélgetett Nagy Szabolcs, a levéltár igazgatóhelyettese Jásdi Istvánnal, csopaki borásszal, aki évtizedek óta aktívan jelen van a Balaton-felvidék kulturális és közéletében és mint elhangzott, ő az, aki legjobban ismeri a Balaton szellemiségét már évtizedek óta.

Jásdi István felidézte a Balaton-felvidék gazdag történelmi örökségét, nem csak a 80-as évekig visszamenőleg, hanem egészen a római korig. Úgy fogalmazott, a mai kor emberének meg kell felelnie ezeknek az emlékeknek, és amikor fejlesztésekről döntenek az illetékesek, mindvégig szem előtt kell tartani a Balaton-felvidék igazi lelkületét.

Ennek a térségnek 50 évente mindig újra kellett kezdenie, hiszen a 19. század végén a filoxéra szőlőbetegség kiírtotta szinte a teljes szőlőállományt, majd a 20. században a TSZ-ek formálták át a térség arculatát, idézte fel Jásdi István, aki hozzátette, szeretné, ha ez a sorozat megállna és a térségnek nem kellene időről időre új irányt vennie.

A neves borász aggodalmát fejezte ki, hogy egyre jobban tűnnek el a tradicionális szőlőültetvények a domboldalakról, ugyanakkor kulturális szempontból lát pozitív példákat is, amelyekre nagyon kell vigyázni, hogy ne torpanjon meg a fejlődésük.

Aláhúzta, a fejlődésnél nagyon kell figyelni az itteni természeti közegre, amelybe a települések be vannak ágyazódva és az igazi arculatát ez adja a falvaknak.

Az ünnepségen jelen volt Kontrát Károly, államtitkár, a balatoni térség országgyűlési képviselője is, aki köszöntőjében úgy fogalmazott, ez a kiállítás jól bemutatja azt, és segít abban, hogy megfogalmazzuk magunknak azokat a kérdéseket, amelyeket manapság is fel kell tenni, ha a térség fejlesztésének irányáról döntünk.

A programnak egyébként, amelynek keretében a veszprémi kiállítás is megvalósulhatott létrehoztak egy Facebook-oldalt Rendszerváltás Vidéken néven, ahol még több korabeli képet lehet megtalálni a 80-as évek vidéki Magyarországáról.

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
Miért nem a nép választja meg a köztársasági elnököt? Miért nem a nép választja meg a köztársasági elnököt? Vajon miért alakult úgy Magyarországon, hogy a köztársasági elnököt nem a nép választja meg, hanem az a 199 képviselő, akik az Országgyűlésben ülnek? Jogos a kérdés, hogy jobb lenne-e, ha ezt a döntést is közvetlenül az emberekre bíznák, ahogy az időről időre felmerül, amikor éppen turnusváltás van a Sándor-palotában. Cikkünkben bemutatjuk a rendszerváltás korának dilemmáit a közvetlen elnökválasztással kapcsolatban, végül rátérünk arra, hogy mi kellett ahhoz, hogy 2024-ben Sulyok Tamás jelölt lehessen. 2024. február 26. 10:37 Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján Pannónia provincia virágkorában pezsgő élet zajlott megyénkben: a Balaton-felvidéken villagazdaságok sorakoztak és a Bakonyalján is számos, erre az időszakra datálható kőépületet maradványait találták meg a régészek. Péterváry-Szanyi Brigitta a Pápai járásban zajlott kutatásokon keresztül mutatta be a térség római emlékeit a Múzeumi Szabadegyetem februári előadásában kedden, a Laczkó Dezső Múzeumban. 2024. február 16. 21:02 'Papírmalom állott, most kőhalom' történelem 'Papírmalom állott, most kőhalom' Sóly mellett a Séd partján van egy régi épületrom. Az omladozó falakról ma már nehéz megmondani, hogy mi is volt pontosan fénykorában. Lakóház, templom? Esetleg malom? Aki az utóbbira tippelt, az gondolta helyesen. De még így is maradt egy különlegesség, amit az épület történelme rejt magában. Itt nem búzát, vagy rozst őröltek az elődök. A sólyi malom egy papírmalom volt. 2024. február 3. 21:29 Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben Amiről az időjárás mesél Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben "A várba sem szánnal, sem más járóművel nem lehet felmenni. A gyalogjárók már szinte alagutaknak és aknáknak tűnnek fel a fal és az úttestet borító hóhegy között." - Az előző tudósítás 1929 februárjában született Veszprémben. De, hogy hogyan is gyötörte pontosan a valaha mért leghidegebb február az elődöket, arra Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató emlékezik vissza írásában. 2024. február 15. 13:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.