2022. szeptember 30.
//
Jeromos névnap

A Kádár-korszak vidéki miliője elevenedett meg képekben

Egy letűnt, de bizonyos elemeiben máig velünk élő kor emlékeit elevenítették meg a Veszprém Megyei Levéltár új kiállításán, ahol a Balaton-felvidék 13 településéről 1984-85-ben készült képeket tártak a nyilvánosság elé. A kutatási anyag felidézi az elmúlt rendszer építészeti és hétköznapi sajátosságait, de valójában ennél is többet jelent: segít kontextusba állítani térség fejlődésének irányát.

Az 1980-as években 100 ezer fotó is készült a magyar településekről, amelyeket javarészt hétköznapi emberek átlagos technikával készítettek, megörökítve lakhelyük utcáit, fontosabb épületeit, műalkotásait, minden olyan látványosságot, amely hozzájárult az adott település arculatának egyediségéhez. A kezdeményezést akkor a Hazafias népfront indította el, hogy ennek a gazdag adatbázisnak a segítségével nyomon tudják követni a falvak fejlődését.

Az elkészült képanyag a levéltárakhoz került, ahol viszont évtizedekig a feledés homályában maradtak, míg az elmúlt években a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából elkezdték feltárni és rendszerezni a fotókat „A létező szocializmus" életvilágai című program keretében, amit a Magyar Nemzeti Levéltár hívott életre.

A fotógyűjteményből számos darab Veszprémben pihent, amíg a megyeszékhely levéltárának kurátorai rendszereték őket, most pedig kiállítás nyílt belőlük, ahol 13 környező, elsősorban Balaton-felvidéki településről láthatóak képek a 80-as évek derekáról.

A tárlaton Balatonudvari, Aszófő, Tagyon, Dörgicse, Zánka, Szentkirályszabadja, Csopak, Palóznak, Balatonakali, Pécsely, Csajág, Monoszló és Vászoly egykori utcái, épületei jelennek meg, de némelyiken az akkori emberek is feltűnnek mindennapos tevékenységük közben.

A levéltárban szerda délután tartott kiállításmegnyitón Boross István, az intézmény igazgatója úgy fogalmazott, a kiállítás segít pontos képet kapni az akkori kor mindennapjairól, ezen kívül a képek segítségével még pontosabban le tudjuk követni az azóta történt változásokat, a fejlődés irányát a térségben.

A megnyitó további részében ezekről a változásokról beszélgetett Nagy Szabolcs, a levéltár igazgatóhelyettese Jásdi Istvánnal, csopaki borásszal, aki évtizedek óta aktívan jelen van a Balaton-felvidék kulturális és közéletében és mint elhangzott, ő az, aki legjobban ismeri a Balaton szellemiségét már évtizedek óta.

Jásdi István felidézte a Balaton-felvidék gazdag történelmi örökségét, nem csak a 80-as évekig visszamenőleg, hanem egészen a római korig. Úgy fogalmazott, a mai kor emberének meg kell felelnie ezeknek az emlékeknek, és amikor fejlesztésekről döntenek az illetékesek, mindvégig szem előtt kell tartani a Balaton-felvidék igazi lelkületét.

Ennek a térségnek 50 évente mindig újra kellett kezdenie, hiszen a 19. század végén a filoxéra szőlőbetegség kiírtotta szinte a teljes szőlőállományt, majd a 20. században a TSZ-ek formálták át a térség arculatát, idézte fel Jásdi István, aki hozzátette, szeretné, ha ez a sorozat megállna és a térségnek nem kellene időről időre új irányt vennie.

A neves borász aggodalmát fejezte ki, hogy egyre jobban tűnnek el a tradicionális szőlőültetvények a domboldalakról, ugyanakkor kulturális szempontból lát pozitív példákat is, amelyekre nagyon kell vigyázni, hogy ne torpanjon meg a fejlődésük.

Aláhúzta, a fejlődésnél nagyon kell figyelni az itteni természeti közegre, amelybe a települések be vannak ágyazódva és az igazi arculatát ez adja a falvaknak.

Az ünnepségen jelen volt Kontrát Károly, államtitkár, a balatoni térség országgyűlési képviselője is, aki köszöntőjében úgy fogalmazott, ez a kiállítás jól bemutatja azt, és segít abban, hogy megfogalmazzuk magunknak azokat a kérdéseket, amelyeket manapság is fel kell tenni, ha a térség fejlesztésének irányáról döntünk.

A programnak egyébként, amelynek keretében a veszprémi kiállítás is megvalósulhatott létrehoztak egy Facebook-oldalt Rendszerváltás Vidéken néven, ahol még több korabeli képet lehet megtalálni a 80-as évek vidéki Magyarországáról.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

112 éves üzenet – időkapszulát találtak a Szent Mihály bazilikában
112 éves üzenet – időkapszulát találtak a Szent Mihály bazilikában
A veszprémi várnegyed rekonstrukciója során a Szent Mihály bazilikában is javában zajlanak a munkák. Jelenleg még régészeti feltárások zajlanak a falakon belül, melynek során a szentélyben található jobb oldali ülőfülke háta mögött egy üreget észleltek a régészek, amelyből egy mészkő urnát emeltek ki. Az 1910-es felirat alatt pedig kettő időkapszulát találtak, melynek felnyitására az Érseki Hivatalban került sor.
Kinizsi-sírkutatás, avagy mit rejthet a Szent István-templom temetője?
Kinizsi-sírkutatás, avagy mit rejthet a Szent István-templom temetője?
2022. augusztus 22-e történelmi nap a Nagyvázsony és a Kinizsi-kutatások történetében. Kinizsi Pál vázsonykői birtokadományának 550. évfordulóján először indul kutatás a veretlen magyar hadvezér és utódjának, Horváth Márk maradványainak megtalálása érdekében. Az ásatás e leletek mellett azonban több, meglehetősen érdekes kérdésre is próbál választ találni.
Veszprém hangja
Veszprém hangja
Vannak vidékek, amelyeket felidézve egyből megszólal a zene a fülünkben. New Orleansra gondolunk és fürge jazz szólamok csendülnek fel lelki szemeink előtt, Milánóban járunk és halljuk az operát az ablakokon kiáradni, Párizsról álmodozunk és közben Edith Piaf sanzonokat dúdolunk. Na és mi a helyzet Veszprémmel? Veszprém minden bizonnyal a cross-over műfaj hazája lenne.
Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
A Balaton és környéke az évszázadok alatt látott már sok dolgot. Itt fejlődött a magyar halászati és borkultúra, a törökökkel vízi csatákat vívtak a magyarok, később gőzhajók indultak el a tavon, ma pedig virágzik a turizmus. A 20. század közepén viszont a II. világháború mértékében is az egyik legnagyobb harc zajlott a tó környékén.
Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban
Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban
Nem az idei volt a legmelegebb és a legszárazabb július, de így is az élmezőnybe tartozik 2022 hetedik hónapja. Kovács Győző, helytörténeti kutató, meteorológus részletes elemzést készített a mögöttük hagyott időszakról. Vendégírónk ezen kívül felidézett egy 50 évvel ezelőtti eseményt, amikor egészen más arcát mutatta a július, mint ma.