A koronavírus-járvány sok akár régi hagyományokra visszatekintő rendezvényt eltörölt az elmúlt két évben, köztük a Bárczi-gálát is. Nagy szívfájdalom volt az intézmény oktatóinak és tanulóinak is, hiszen az iskola talán legkiemeltebb pillanata, amikor az év végi rendezvény keretében a gyerekek megmutathatják, a felszín alatt mennyi minden rejtőzik bennük.
Annál lelkesebben készültek viszont az idei gálára: a mazsorettcsoport és a zászlóforgatók közös műsort adtak elő, a készségfejlesztő osztályok tagjaiból álló Boldog Társulat a nyári szünet, a vakáció legkellemesebb élményeit elevenítette fel, emellett táncos, zenés produkciókkal is készültek az iskolások. Itt adták át a Bárczi-díjakat is, melyeket Antal Zsuzsa szakoktató, dr. Chovánné Dunai Ágota intézményegység vezető, a diákok részéről pedig Pozsár Attila (8. osztály), Simon Gergő (9. osztály) és Németh Patrik (10. osztály) vehettek át.
A gála fontos szerepet tölt be Veszprém közösségének életében is. Ezen az alkalmon mindig garantált a jókedv és a felemelő érzés, nem véletlenül vállalja nagy szeretettel a fővédnökséget Ovádi Péter országgyűlési képviselő évek óta. „A Bárczi több mint egy intézmény, itt a szív és a lélek az iránytű. Az pedig, hogy milyen erős közösséggel is bír az iskola, abból is kiderül, hogy ez az egyetlen olyan gála, ahol az intézmény szinte minden tanulója és a tanárok is fellép, ezzel pedig az iskola méltó iránytűként szolgál Veszprém közössége számára is.
Minden évben örömmel készül a gálára Szauer István, a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatója, a gála egyik védnöke is, s még ha szoros is a menetrendje, a rendezvényre mindig igyekszik időt szakítani, mert „ezek a gálák mindig vidámak, őszinték és szeretetteljesek. És ugyan az is látszik, hogy a produkciók mögött nagyon sok munka van, ez nem verejtékes munka, hanem szeretettel végzett. A fiatalok felszabadultak a színpadon, nincs bennük görcs, érződik, hogy örömmel mutatják meg a tehetségüket, s az is, hogy ez azért lehetséges, mert az oktatók szeretettel fordulnak feléjük.
Horváth Éva, az intézmény vezetője szerint ezt csak így lehet: hitvallásuk, hogy csak teljes figyelemmel és odaadással szabad fordulni a gyerekek felé. Hozzátette, évről évre van azért benne egy kis szorongás, hány üres széket lát majd vajon a sorokban, szerencsére azonban ennek épp az ellenkezőjét tapasztalják: gyakorlatilag kevés a rendelkezésre álló ülőhelyek száma. Mint mondta, bár a gálákon produkciókat láthat a közönség, az iskola hétköznapjai és éppolyan vidámak, mint a színpadi előadások.
