2022. szeptember 30.
//
Jeromos névnap

Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait

Egy megkopott emlékű, ám legendás vízimalom épületének maradványait rejti a veszprémvölgyi sétaút mellett egy növényekkel benőtt domb. Veszprémi régészeknek, néprajzkutatóknak és helyi civileknek köszönhetően most feltárulnak az egykori Gábriel-malom megmaradt falai, ezzel együtt a több száz éves épület ismert története is a felszínre kerül. Kiderül, miben egyedülálló ez a malom Magyarországon és még egy fekete-fehér film is a képbe jön.

Egy idős úr sétált a Veszprémvölgyben a Séd mellett, amikor meglátva a partoldalról nem messze dolgozó embereket odaszólt nekik: „Emlékszem, itt régen egy malom épülete állt.”

Ez az egyszerű eset valóban így történt néhány napja, méghozzá alig pár méterre a Veszprémvölgy népszerű játszótere mellett, ahol éppen egy látszólag növényekkel sűrűn benőtt földhalmot tisztítottak meg a gallyaktól a megszólított emberek.

Ők a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai voltak, élükön Pátkai Ádám, régésszel, akik arra vállalkoztak, hogy feltárják az egykori Gábriel-malom néven ismert épület maradványait és mindezt a nagyközönség bevonásával.

Hogy az idős úr hogyan emlékezhetett mégis a malom épületére, holott annak a maradványait mára benőtte teljesen a növényzet arra az a magyarázat, hogy a Gábriel-malom egészen 1964-ig működött, ezután vált elhagyatottá, a falait pedig az évek alatt nagyrészt elhordták és felhasználták más épületeknél a helyiek.

Mindezt már Pátkai Ádám mesélte, amikor meglátogattuk munka közben csapatával. „A Gábriel-malom bár nincs a köztudatban, mégis sok veszprémi emlékezetében él még ennek az épületnek a képe és a neve. Habár, amikor megépítették még nem ez volt a neve, a Gábriel-család az utolsó tulajdonosa volt a malomnak” - mesélte a veszprémi régész az épület történetét, ami, mint hamarosan kiderül, sokkal régebbi múltra nyúlik vissza, mint gondolnánk.

Jelenleg a múzeum munkatársaiból álló csapat a gallyaktól és gaztól szabadítja meg az épület maradványát és már ismét láthatóvá váltak az egykori vályogból és kőből épült falak. Sőt, néhány részén az is megállapítható, hogy mely falak álltak már évszázadokkal ezelőtt és melyikeket építették hozzá a későbbi években elődeink. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy hol volt a malomkerék – az épület falain belül – valamint feltárták a malomárok helyét is.

Hamarosan pedig még komolyabb régészeti munka indul a helyszínen, ami ráadásul nem marad rejtve a nagyközönség előtt sem, viszont mielőtt ebbe belemennénk, Pátkai Ádám megosztotta velünk a malom ismert és valószínűsített történetét a kezdetektől.

Habár a köztünk élők körében Gábriel-malomként maradt meg az egykori malomipari épület, valójában az évszázadok alatt sokszor váltott gazdát. Többek közt Korláth-malomként is ismerték elődeink, Pátkai Ádám hozzátette, valójában az akkori tulajdonost Konrádnak hívták, ezt magyarosították és lett Korláth-malom.

Sőt, egyvalamiben egyedülálló is az épület: ez volt az első vízimalom az országban, amelyet oklevélben is nevesítettek 1269-ben. Valószínűleg még korábban a közeli kolostorhoz is köze volt, tehát egyházi kötődése is lehetett a malomnak, de mindez csak feltételezés.

Hogy még mit rejt a malomépület története, arra a következő napokban fény derül, ugyanis egészen május 20-ig folytatódnak a munkák a völgyben, ráadásul nem csak a régészek közreműködésével, hanem bárki civilként is csatlakozhat hozzájuk.

A mostani program célja, hogy közösen, a veszprémiekkel kutassák ezt a lelőhelyet, így pedig bárki belekóstolhat a régészek izgalmas munkájába. Pátkai Ádám, a program egyik megálmodója szerint a jövő hétre teljesen megtisztítják az épületet a növényektől és elindulhatnak a kisebb ásások is.

„Célunk, hogy régészeti módszerekkel tárjunk fel újkori néprajzi értékeket is. Az egészet pedig szórakoztató, izgalmas formában tegyük, közelebb hozva az emberekhez a helyi történeteket és ezeket a megmaradt történelmi épületeket, mint amilyen a Gábriel-malom is."

A régész elmondta azt is, a két múzeumi terület, azaz a régészet és a néprajzkutatás két különböző szakértelmet jelent és a legtöbb esetben külön dolgoznak más-más módszerekkel, most viszont a helyi történetekkel és a feltárással, valamint remélhetőleg a múzeum környékén talált tárgyakkal összekapcsolódik ez a két terület is. A céljuk, hogy régészeti úton is igazolják mindazt a malomról, amit a régi írott anyagok őriznek róla, a múzeum néprajzkutatói közül pedig L. Karsai Henriett segít ebben.

I. világháborús lelet a malom környékénI. világháborús lelet a malom környékén

Csütörtök délelőtt a Dózsa György Általános Iskola egyik osztálya már csatlakozott is a munkához, viszont a jövő héten még több érdeklődőt várnak a területre a közös kutatáshoz.

A régészek munkáját egyébként fémkeresők is segítik, ők rögtön az első napokban már találtak I. világháborús katonai ruhából egy darabot, egy sapkarózsát Ferenc József monogramjával, vélhetően a harcok alatt itt szálltak meg azok a katonák, akiknek a ruhájából megmaradt ez a lelet.

A Gábriel-malom még egy különlegessége, hogy nem csupán megsárgult fotók maradtak fent abból a korból, amikor még állt és működött a kétemeletes malom. Az1943-ban készült Aranypáva című film több jelenetét is itt vették fel. A Páger Antal főszereplésével készült filmben így látszik az épület belülről és kívülről is.

Részlet az Aranypáva című filmből, háttérben a malommalRészlet az Aranypáva című filmből, háttérben a malommal

Az önkéntes malomkutatói munkáról Pátkai Ádámnál lehet érdeklődni a patkai.adam@ldm.hu e-mail címen.

Hajas Bálint
Szalai Csaba

További cikkek

112 éves üzenet – időkapszulát találtak a Szent Mihály bazilikában
112 éves üzenet – időkapszulát találtak a Szent Mihály bazilikában
A veszprémi várnegyed rekonstrukciója során a Szent Mihály bazilikában is javában zajlanak a munkák. Jelenleg még régészeti feltárások zajlanak a falakon belül, melynek során a szentélyben található jobb oldali ülőfülke háta mögött egy üreget észleltek a régészek, amelyből egy mészkő urnát emeltek ki. Az 1910-es felirat alatt pedig kettő időkapszulát találtak, melynek felnyitására az Érseki Hivatalban került sor.
Kinizsi-sírkutatás, avagy mit rejthet a Szent István-templom temetője?
Kinizsi-sírkutatás, avagy mit rejthet a Szent István-templom temetője?
2022. augusztus 22-e történelmi nap a Nagyvázsony és a Kinizsi-kutatások történetében. Kinizsi Pál vázsonykői birtokadományának 550. évfordulóján először indul kutatás a veretlen magyar hadvezér és utódjának, Horváth Márk maradványainak megtalálása érdekében. Az ásatás e leletek mellett azonban több, meglehetősen érdekes kérdésre is próbál választ találni.
Veszprém hangja
Veszprém hangja
Vannak vidékek, amelyeket felidézve egyből megszólal a zene a fülünkben. New Orleansra gondolunk és fürge jazz szólamok csendülnek fel lelki szemeink előtt, Milánóban járunk és halljuk az operát az ablakokon kiáradni, Párizsról álmodozunk és közben Edith Piaf sanzonokat dúdolunk. Na és mi a helyzet Veszprémmel? Veszprém minden bizonnyal a cross-over műfaj hazája lenne.
Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
A Balaton és környéke az évszázadok alatt látott már sok dolgot. Itt fejlődött a magyar halászati és borkultúra, a törökökkel vízi csatákat vívtak a magyarok, később gőzhajók indultak el a tavon, ma pedig virágzik a turizmus. A 20. század közepén viszont a II. világháború mértékében is az egyik legnagyobb harc zajlott a tó környékén.
Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban
Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban
Nem az idei volt a legmelegebb és a legszárazabb július, de így is az élmezőnybe tartozik 2022 hetedik hónapja. Kovács Győző, helytörténeti kutató, meteorológus részletes elemzést készített a mögöttük hagyott időszakról. Vendégírónk ezen kívül felidézett egy 50 évvel ezelőtti eseményt, amikor egészen más arcát mutatta a július, mint ma.