Veszprém történelmében ugyan nem volt sorsfordító szerepük, mégis egykor benépesítették a Sédnek a Benedek-hegy keleti oldalán lévő szakaszát. Ők voltak a tobakosok, akik bőrkikészítéssel foglalkoztak évszázadokon át.
A Laczkó Dezső Múzeum most elindított programsorozatával az ő emléküket idézte fel egykori házaik helyén egy hangulatos piknik formájában, ahol a múzeum munkatársai különböző ismeretterjesztő interaktív programokkal készültek, középpontba állítva az egykori tobakosok tevékenységét.
A rendezvénysorozat – ugyanis a jövőben még több helyen várható ilyen piknik - az Európa Kulturális Főváros program támogatásával valósult meg és még a szeszélyes időjárás sem gátolta annak megtartását.
A helyszínen Törő Balázs, a múzeum néprajzkutató kollégája, a mostani piknik szakmai vezetője mesélt portálunknak arról, hogy kik is voltak és mit is csináltak pontosan a tobakosok.
Ezek az iparosok bőrkikészítéssel foglalkoztak, pontosabban finombőrökkel, mint például kecske, vagy juh. Ahol most a Szerelem-sziget árnyas padjai és fái vannak, az a hely egykor a tobakosok kádjaitól volt tele, itt áztatták ki a bőröket. Ehhez cserszömörcét, valamint kutyaürüléket használtak. Hiszen, ami ma egy bosszantó jelenség az utcákon, az egykor a tobakosok fontos alapanyaga volt a bőrkikészítéshez, többek közt ezzel maratták le a húst és a szőrt a nyers bőrről, mesélte Törő Balázs a régi megoldásokról.
Éppen ezért, a Tobak utca nevezetes volt a kellemetlen szagokról is, amit ma már nehéz lenne elképzelni, de egykor a város ipari negyedeként erős szagok áradtak erről a környékről.
Hogy mekkora történelme van az itteni tobakosoknak, azt jól bizonyítja, hogy fennmaradt egy pecsét, amin az 1694-es évszám szerepel, az írott történetük itt kezdődik és egészen a 20. század elejéig tart, viszont valószínűleg ennél is korábban jelen voltak itt.
A pecsét mellett számos jegyzőkönyv is megmaradt, ezek a tobakosok céheinek összejövetelein készültek, nevekkel, bejegyzésekkel, adatokkal az évszázadokból.
Szombaton ezeket is meg lehetett tekinteni a helyszínen, valamint a környék régészeti leleteit is elhozták a múzeum munkatársai, valamint készültek egy kisebb akcióval a Séd megtisztítására.
Ez a részprogram ugyanúgy kapcsolódott a tobakosok témájához, hiszen, ahogy szintén Törő Balázstól megtudtuk, a bőrkikészítés jelentősen szennyezte az akkori Séd vízét, bár akkoriban a környezetvédelem ekkora hangsúlyt nem kapott, mint manapság, ezért inkább prevenciós célja volt a kezdeményezésnek.
A pikniksorozat hamarosan folytatódik, a következő állomás júniusban a Gábriel-malom és környéke lesz a Veszprémvölgyben, ott hasonló helytörténeti foglalkozásokon keresztül lehet majd megismerni a veszprémi malomtörténetet.
