2022. november 30.
//
András, Andor névnap

A felsőörsi szakrális ékszerdoboz

2022. június 17. 22:08
Veszprémi Főegyházmegye
A Balaton-felvidéken nem ritka, hogy történelmi jelentőségű épületekkel vagy romokkal találkozunk. Veszprémtől pár kilométerre található Felsőörs, aminek apró temploma a 13. századtól áll és egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel.

A település középpontjában kiemelkedő román-kori templomot Bűnbánó Szent Mária Magdolnának szentelték az 1200-as években. Miután felépült, 300 éven át képe nem sokat változott, de a török hódoltság ideje ezt megváltoztatta. A mohácsi vész utáni években fosztogatók érték el Felsőörsöt és feldúlták a templom életét. Nem sikerült az eredeti állapot visszaállítása, hiszen tűzvész tört ki és hatalmas károkat okozott.

A 16. században, a Batthyányak kegyurasága alatt, a Bűnbánó Szent Mária Magdolna- templom már távolról sem hasonlított az eredeti állapotára. Ekkor Padányi Biró Márton prépost (későbbi veszprémi püspök) visszaszerezte a templom jogait és szívén viselte sorsát. A felújtások folyamán az épület középkori jellegét megtartották, néhány helyen eredeti formáját is vissza tudták állítani. Neki köszönhetően ma is ebben a formában látogatható.

A templom mellett működő, Mária Magdolnáról nevezett világi prépostság (társaskáptalan) alapításáról nem ismerünk középkori forrást. A kis létszámú társaskáptalan képviselői rangos tagjai voltak a veszprémi székeskáptalannak. A prépostság kegyurai a nemzetség felsőörsi ágából kerültek ki. A templom első említése szerint az alapító „Örsi Miske ispán felesége, Osli Margit úrnő az Örsi Mária Magdolna egyház Szent Mihály oltárát Bertalan veszprémi püspökkel felszentelteti, és ez alkalommal a Buhna nevű szolgálót az örsi egyháznak adományozza.”

forrás: www.sumidamagazin.comforrás: www.sumidamagazin.com

1943-ban megkezdődött az épület történeti feltárása, de a történelem ismét közbeszólt. A második világháború miatt a kutatást felfüggesztették, majd az 1960-as években újult erővel folytathatták Gergelyffy András, később pedig Tóth Sándor vezetésével. A régészeti feltárások eredményei alapozzák meg mai tudásunkat a templom életének alakulásáról.

Bebizonyosodott, hogy a fennálló épület legkorábban elkészült része az eredetileg szabadon állónak tervezett homlokzati torony volt, amelyet egy korábbi, kisebb templom elé épített a kegyúr és földszintjén temetkezési helyet alakított ki. A karzat déli és nyugati falán feltárt nyomok egy keskenyebb alapterületű, köztes szinten kialakított kápolna és a hozzá vezető lépcső elvi rekonstrukcióját tették lehetővé. Kivételesen szerencsés helyzet, hogy írott forrás támasztja alá a kápolna létét, amelyben egykor Szent Mihály oltára állt, a toronyaljban alatta kialakított alapítói sír felett.

Erdei Ferenc (OMF) tervei szerint készült felújításban a kutatási eredmények logikus, értelmező és esztétikus rendszerben jelennek meg. A kutatótól és tervezőtől a munkák végeztével, 1966-ban megjelent kismonográfia máig alapvető összefoglalója az építéstörténetnek.

vehir.hu

További cikkek

A Hősök kapuja a veszprémi vár középkori történetének kincsestára
A Hősök kapuja a veszprémi vár középkori történetének kincsestára
Elkészült a Laczkó Dezső Múzeum legújabb attrakciója, amelynek a veszprémi Vár bejáratánál lévő Hősök kapuja ad otthont. Az itt berendezett kiállítás a Vár történetét mutatja be kifejezetten az Árpád-korra, valamint a török időkre fókuszálva.
Árpád-kortól a török időkig minden feltárul a veszprémi vár történetéről
Árpád-kortól a török időkig minden feltárul a veszprémi vár történetéről
Az Árpád-kortól a török időkig követheti végig a közönség hamarosan a veszprémi vár történetét a Hősök kapujában kialakított kiállításon. A nagyközönség majd jövő tavasszal találkozhat a tárlattal, előtte viszont a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora részletesen beszámolt róla, hogy mi várható a vár bejáratánál lévő műemlékben.
Eltűnt és örök utak Veszprémben
Eltűnt és örök utak Veszprémben
Amikor Veszprém több útszakaszát szinte egy időben újítják fel, hogy olyan állapotba kerüljenek, ami elvárható a legnagyobb forgalmat lebonyolító utaknál, elgondolkodtunk rajta, vajon mióta járnak a veszprémiek ugyanezeken az utakon? A válaszhoz szükséges időgépet az Arcanum adatbázisa biztosította számunkra, amelyen belépve viszont jóval több minden tárult elénk, mint csak Veszprém régi úthálózata. Figyelem, aki rákattint a cikkre, számoljon vele, hogy hosszú időre kiesik a munkából, olyan történelmi kulisszatitkokat ismerhet meg, nem csak Veszprémről.
Egy fekete felhörpintése után elmerülni a kultúrában
Egy fekete felhörpintése után elmerülni a kultúrában
Van a vendéglátóhelyeknek egy különös csoportja, ahová nem kizárólag a gasztronómiai élményekért térnek be a vendégek, hanem a szellemi feltöltődésért, inspirációért és megnyugvásért egyszerre. Ez a kávéházak világa, amelynek régi hagyományát éleszti újra a Kávéházak éjszakája rendezvénysorozat is, idén Veszprémben is október 20-22 között. Cikkünkben bemutatjuk a kávéházak kultúrtörténeti hátterét is, valamint a végén egy játékra is invitáljuk olvasóinkat.
Nem szellemvonat: tényleg újra sínen van a veszprémi kisvonat
Nem szellemvonat: tényleg újra sínen van a veszprémi kisvonat
Pontosan 50 éve annak, hogy utoljára megtette azt az egy kilométeres szakaszt a veszprémi kisvonat, amivel a régi vidámpark és az állatkert között szállította az utasokat egy alagúton át. Arra, hogy a múltat sohasem kell véglegesen eltemetni, kiváló példa egy helyi összefogás, aminek eredményeképp keddtől ismét az egykori megállójában lehet találkozni az eredeti szerelvénnyel.