Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A felsőörsi szakrális ékszerdoboz

2022. június 17. 22:08 // Forrás: Veszprémi Főegyházmegye
A Balaton-felvidéken nem ritka, hogy történelmi jelentőségű épületekkel vagy romokkal találkozunk. Veszprémtől pár kilométerre található Felsőörs, aminek apró temploma a 13. századtól áll és egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel.

A település középpontjában kiemelkedő román-kori templomot Bűnbánó Szent Mária Magdolnának szentelték az 1200-as években. Miután felépült, 300 éven át képe nem sokat változott, de a török hódoltság ideje ezt megváltoztatta. A mohácsi vész utáni években fosztogatók érték el Felsőörsöt és feldúlták a templom életét. Nem sikerült az eredeti állapot visszaállítása, hiszen tűzvész tört ki és hatalmas károkat okozott.

A 16. században, a Batthyányak kegyurasága alatt, a Bűnbánó Szent Mária Magdolna- templom már távolról sem hasonlított az eredeti állapotára. Ekkor Padányi Biró Márton prépost (későbbi veszprémi püspök) visszaszerezte a templom jogait és szívén viselte sorsát. A felújtások folyamán az épület középkori jellegét megtartották, néhány helyen eredeti formáját is vissza tudták állítani. Neki köszönhetően ma is ebben a formában látogatható.

A templom mellett működő, Mária Magdolnáról nevezett világi prépostság (társaskáptalan) alapításáról nem ismerünk középkori forrást. A kis létszámú társaskáptalan képviselői rangos tagjai voltak a veszprémi székeskáptalannak. A prépostság kegyurai a nemzetség felsőörsi ágából kerültek ki. A templom első említése szerint az alapító „Örsi Miske ispán felesége, Osli Margit úrnő az Örsi Mária Magdolna egyház Szent Mihály oltárát Bertalan veszprémi püspökkel felszentelteti, és ez alkalommal a Buhna nevű szolgálót az örsi egyháznak adományozza.”

forrás: www.sumidamagazin.comforrás: www.sumidamagazin.com

1943-ban megkezdődött az épület történeti feltárása, de a történelem ismét közbeszólt. A második világháború miatt a kutatást felfüggesztették, majd az 1960-as években újult erővel folytathatták Gergelyffy András, később pedig Tóth Sándor vezetésével. A régészeti feltárások eredményei alapozzák meg mai tudásunkat a templom életének alakulásáról.

Bebizonyosodott, hogy a fennálló épület legkorábban elkészült része az eredetileg szabadon állónak tervezett homlokzati torony volt, amelyet egy korábbi, kisebb templom elé épített a kegyúr és földszintjén temetkezési helyet alakított ki. A karzat déli és nyugati falán feltárt nyomok egy keskenyebb alapterületű, köztes szinten kialakított kápolna és a hozzá vezető lépcső elvi rekonstrukcióját tették lehetővé. Kivételesen szerencsés helyzet, hogy írott forrás támasztja alá a kápolna létét, amelyben egykor Szent Mihály oltára állt, a toronyaljban alatta kialakított alapítói sír felett.

Erdei Ferenc (OMF) tervei szerint készült felújításban a kutatási eredmények logikus, értelmező és esztétikus rendszerben jelennek meg. A kutatótól és tervezőtől a munkák végeztével, 1966-ban megjelent kismonográfia máig alapvető összefoglalója az építéstörténetnek.

 

vehir.hu
további cikkek
Ki volt a napút festője? kultúra Ki volt a napút festője? Bemutatjuk Csontváry-Kosztka Tivadart, aki különleges, digitális módon vendégeskedik éppen Veszprémben. 2025. július 9. 22:05 Tornádók a magyar tengeren: a Balaton víztölcsérei történelem Tornádók a magyar tengeren: a Balaton víztölcsérei Mindenki találkozott már, hacsak a képernyőn keresztül is olyan időjárási jelenségekkel, amik hatalmas erőkkel tombolnak és átformálják a környezetet. A tengeri vidékeken gyakran találkozhatunk az esőfelhőkből hosszan, egészen a víz felszínéig lenyúló tornádószerű víztölcsérnek nevezett képződményekkel. Sokan nem is gondolják, hogy ez a jelenség térségünkben is, bár ritkán, de kialakulhat. A történelem során többször volt erre példa hazánk legnagyobb tavánál, a Balatonnál is. 2025. július 11. 20:04 Pulgaszari, a szörny, amit egy diktátor rendelt a filmvászonra film Pulgaszari, a szörny, amit egy diktátor rendelt a filmvászonra Kevés furcsább és ellentmondásosabb történet van a filmvilágban, mint amikor egy diktátor elrabol egy rendezőt, hogy propagandafilmet forgattasson vele. Az 1985-ben bemutatott Pulgaszari című észak-koreai szörnyfilm márpedig pont egy ilyen megtörtént eset miatt készülhetett el, ami nem csupán egy Godzilla-utánérzés, hanem egy emberrablással és politikai manipulációval átszőtt groteszk alkotás is. Bemutatjuk Sin Szangok, Csve Ünhi és Kim Dzsongil elképesztő közös produkcióját és történetét. 2025. június 22. 14:42

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.