2022. június 30.
//
Pál névnap

A felsőörsi szakrális ékszerdoboz

2022. június 17. 22:08
Veszprémi Főegyházmegye
A Balaton-felvidéken nem ritka, hogy történelmi jelentőségű épületekkel vagy romokkal találkozunk. Veszprémtől pár kilométerre található Felsőörs, aminek apró temploma a 13. századtól áll és egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel.

A település középpontjában kiemelkedő román-kori templomot Bűnbánó Szent Mária Magdolnának szentelték az 1200-as években. Miután felépült, 300 éven át képe nem sokat változott, de a török hódoltság ideje ezt megváltoztatta. A mohácsi vész utáni években fosztogatók érték el Felsőörsöt és feldúlták a templom életét. Nem sikerült az eredeti állapot visszaállítása, hiszen tűzvész tört ki és hatalmas károkat okozott.

A 16. században, a Batthyányak kegyurasága alatt, a Bűnbánó Szent Mária Magdolna- templom már távolról sem hasonlított az eredeti állapotára. Ekkor Padányi Biró Márton prépost (későbbi veszprémi püspök) visszaszerezte a templom jogait és szívén viselte sorsát. A felújtások folyamán az épület középkori jellegét megtartották, néhány helyen eredeti formáját is vissza tudták állítani. Neki köszönhetően ma is ebben a formában látogatható.

A templom mellett működő, Mária Magdolnáról nevezett világi prépostság (társaskáptalan) alapításáról nem ismerünk középkori forrást. A kis létszámú társaskáptalan képviselői rangos tagjai voltak a veszprémi székeskáptalannak. A prépostság kegyurai a nemzetség felsőörsi ágából kerültek ki. A templom első említése szerint az alapító „Örsi Miske ispán felesége, Osli Margit úrnő az Örsi Mária Magdolna egyház Szent Mihály oltárát Bertalan veszprémi püspökkel felszentelteti, és ez alkalommal a Buhna nevű szolgálót az örsi egyháznak adományozza.”

forrás: www.sumidamagazin.comforrás: www.sumidamagazin.com

1943-ban megkezdődött az épület történeti feltárása, de a történelem ismét közbeszólt. A második világháború miatt a kutatást felfüggesztették, majd az 1960-as években újult erővel folytathatták Gergelyffy András, később pedig Tóth Sándor vezetésével. A régészeti feltárások eredményei alapozzák meg mai tudásunkat a templom életének alakulásáról.

Bebizonyosodott, hogy a fennálló épület legkorábban elkészült része az eredetileg szabadon állónak tervezett homlokzati torony volt, amelyet egy korábbi, kisebb templom elé épített a kegyúr és földszintjén temetkezési helyet alakított ki. A karzat déli és nyugati falán feltárt nyomok egy keskenyebb alapterületű, köztes szinten kialakított kápolna és a hozzá vezető lépcső elvi rekonstrukcióját tették lehetővé. Kivételesen szerencsés helyzet, hogy írott forrás támasztja alá a kápolna létét, amelyben egykor Szent Mihály oltára állt, a toronyaljban alatta kialakított alapítói sír felett.

Erdei Ferenc (OMF) tervei szerint készült felújításban a kutatási eredmények logikus, értelmező és esztétikus rendszerben jelennek meg. A kutatótól és tervezőtől a munkák végeztével, 1966-ban megjelent kismonográfia máig alapvető összefoglalója az építéstörténetnek.

vehir.hu

További cikkek

Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben
Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben
Közel 50 év néma csend után ismét beindultak az egyik veszprémi malomnak az őrlői. A Fenyves utcában szerelemprojektként újraindított malom látványőrlésekkel és a veszprémi malomiparról szóló lexikonnyi információval várja az érdeklődőket, mindezt interaktív formában. A Múzeumok éjszakáján portálunkat is körbevezette Tamás Péter, a hely tulajdonosa ott, ahol egykor 0-24-ben folyt az őrlés.
Kik is voltak a veszprémi tobakosok?
Kik is voltak a veszprémi tobakosok?
A Benedek-hegy alatti utcát, ami ma már inkább egy kedvelt sétaút, mint forgalmas ipari rész hivatalosan Tobak utcának hívják. Az elnevezés nem véletlen, hiszen valamivel több, mint 100 éve még javában tevékenykedtek a bőrkészítők itt. Őket hívták tobakosoknak, a Laczkó Dezső Múzeum által szervezett piknik-sorozat első állomásán pedig az ő történetüket lehetett megismerni szombaton.
Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.
Számos szökés és elfogás tanúja volt a veszprémi Várbörtön őrbódéja
Számos szökés és elfogás tanúja volt a veszprémi Várbörtön őrbódéja
A Jókai utca egyik oldalát magas kőfal szegélyezi és sokáig csak egy falra erősített apró bódé hirdette, a fal mögött bizony egy másik, sokkal sötétebb világ létezett egykor. Ez a bódé volt a veszprémi várbörtön ikonikus megfigyelő állomása, amelynek már megépítése is kuriózum volt, az évek alatt pedig több szökési kísérletnek volt a tanúja. Ezekről a történetekről Szijártó József, nyugalmazott alezredes mesélt, aki majdnem 40 éven át dolgozott a Veszprémi Büntetés Végrehajtási Intézet régi és új falai között is.
Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait
Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait
Egy megkopott emlékű, ám legendás vízimalom épületének maradványait rejti a veszprémvölgyi sétaút mellett egy növényekkel benőtt domb. Veszprémi régészeknek, néprajzkutatóknak és helyi civileknek köszönhetően most feltárulnak az egykori Gábriel-malom megmaradt falai, ezzel együtt a több száz éves épület ismert története is a felszínre kerül. Kiderül, miben egyedülálló ez a malom Magyarországon és még egy fekete-fehér film is a képbe jön.