2022. október 5.
//
Aurél névnap

Lovassys diákok a sváb hagyományok nyomában

A Lovassy német nemzetiségi tagozatos diákjai az érettségi részeként egy-egy szakdolgozatot is összeállítanak. Az elmúlt tíz év munkáiból kötet jelent meg, az idei végzősök pedig kiselőadásokat tartottak szerda délután a megyei könyvtárban.

A Lovassy Német Nemzetiségi Egyesület és a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat együttműködése révén rendezték meg azt az összejövetelt szerda délután a megyei könyvtárban, ahol a gimnázium néhány végzős tanulója bemutatta német nemzetiségi érettségi projektjét. 

Itt foghatta először kezébe a közönség azt a német nyelvű kiadványt is, amely az elmúlt tíz év dolgozatai közül szemléz hatot, összesen 144 oldalnyi terjedelemben, kétszáz példányban. A kötethez Schindler László, a gyűjtemény szerkesztőjének elmondása szerint jóval több egykori diák járult hozzá dolgozatával, mint amit a terjedelem elbír, így tervezik újabb összeállítások megjelentetését is a jövőben. Az első kiadványban színes válogatást találunk a magyarországi németek kultúráját feldolgozó munkákból, így a vallási hagyományoktól a családtörténeten át a helytörténeti írásig terjed a spektrum.

A délután során a Lovassy László Gimnázium hat végzős német nemzetiségi tagozatos diákja mutatta be rövid prezentációval a szakdolgozatát. 

Soós Boglárka a sváb konyha sajátosságait vizsgálta. Elsősorban arra volt kíváncsi, hogyan jelenik meg a nemzetiségre jellemző takarékosság a konyhában, és ennek meg is találta a nyomait például az alapanyagok felhasználásában.

Albert Ákos Városlőd zenei hagyományait dolgozta fel 1936-tól napjainkig. Ő maga is zenész, a Löder Buam zenekar tagjaként a legfiatalabb generációt képviselve járja a nagy elődök útját a német nemzetiségi zene életben tartásáért. Az általa vizsgált zenekarok elsősorban kulturális rendezvényeken, falunapokon, bálokon és esküvőkön szórakoztatták közönségüket, de Ákos a dolgozatában kitér a település egyházzenei hagyományaira is.

Mayer Anna a magyarpolányi németek kitelepítésének történetével foglalkozott. Mint mondta, a településen sajátos helyzet alakult ki: a tífuszjárvány miatt nem tudták terv szerint megkezdeni a svábok kitelepítését, így a felvidékről érkező telepeseket nem a már megüresedett házakba, hanem a német családok mellé költöztették be, akiknek két évig kellett ebben a méltatlan helyzetben élniük. A polányi svábok elűzetésére végül 1948. január 20-án került sor, a kitelepített 605 főt Németország szovjet megszállási övezetébe, elsősorban Zwönitz környékére küldték.

Unger Anna a magyarpolányi esküvői szokásokról írt dolgozatában. A településen hagyományosan a menyasszonyi házban zajlottak az esküvő előkészületei és a lakodalom is. A fiatal pár családja készítette és szolgálta fel az ételeket a vendégseregnek, hagyományosan húslevest, Semmelkrent, és sült húst káposztával. 

Várnai Jadranka jogot szeretne találni, és ebből az irányból közelítette meg vizsgatémáját is: a pilisvörösvári nemzetiségi önkormányzat működését mutatta be, elsősorban abból az aspektusból, miként él a vörösvári németség önkormányzata a nemzetiségi törvényben biztosított lehetőségekkel. Jadranka úgy látja, a vörösváriak ápolják közösségüket, jó kapcsolatot tartanak fenn az anyaországgal, elsősorban testvértelepüléseiken keresztül, amelyeknek zenészei és tánccsoportjai is együttműködnek.

Horányi-Nagy Lili a herendi gyerekjátékokat mutatta be, melyben a régi idők cumijától a kisgyerekkori mondókákon és dalocskákon át az iskoláskorból fennmaradt hagyományos játékokig számos érdekességet feltárt. Mint mondta, őt magát is meglepte a régi emberek találékonysága, ahogy egyszerű, könnyen hozzáférhető anyagokból is fantáziadús játékokat készítettek. 
 

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila