2022. október 5.
//
Aurél névnap

Nincsenek titkok a vár felújításával kapcsolatban

Országos sajtóérdeklődés mellett tartotta meg csütörtök délelőtt a Veszprémi Főegyházmegye azt az újságírói háttérbeszélgetést, amelyen részletesen bemutatták a veszprémi várnegyed felújításának minden részletét. Az egyházi és városvezető mellett a gigaprojekten dolgozó szakemberek is megszólaltak, akik választ adtak több vitatott kérdésre is, többek közt arra, mi indokolja, hogy fehérre meszeljék a székesegyház falait.

A veszprémi vár felújításának projektje kitűnhetne a rendelkezésre álló források mértéke miatt (39 milliárd Ft), de a restaurátori és értékmegőrző munka kapcsán is, hiszen 35 ezer négyzetméternyi épületegyüttest érint a felújítás. Mégis, ami miatt igazán grandiózus ez a beruházás, az az, hogy egyszerre, egy időben érinti a vár összes egyházi épületét, összesen 18 műemlék épületet, valamint környezetüket.

A veszprémi vár az idők során számos megpróbáltatáson ment keresztül, a törökök lerombolták és többször tűzvész is pusztított itt (ezekről az évszázadokról mi is írtunk az Ecoport magazin hasábjain), a közhiedelemben pedig az él, hogy utoljára a 20. század elején esett át egy átfogó felújításon, de mint a régészeti feltárásokból kiderült, ez is csak részleges volt. A legutolsó komplex beavatkozásig 250 évet kell visszamenni az időbe, egészen a barokk korig.

Ezekről ma már csak levéltári iratokból lehet megtudni valamit, a mostani, 2022-ben elindult beruházás viszont a szemünk előtt zajlik, még akkor is, ha a várat már lezárták a munkálatok miatt.

„A vár felújítása kapcsán nincs titok, nincs olyan, amiről ne lehetne beszélni” - szögezte le dr. Udvardy György, érsek a csütörtöki sajtóeseményen. Ennek alátámasztására az egyházi vezető mellett Porga Gyula, polgármester, Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság vezetője és Vörös Tamás DLA, főépítész is jelen volt sajtóeseményen, akik a felmerülő újságírói kérdésekre is válaszoltak

Az érsek előadásában emlékeztetett arra is, az egyházmegye jelmondata: Őseink hite a jövő reménysége.

„Hitvallást és cselekvési programot jelöl ez a mondat, kifejezi, akik most vagyunk, és akik lenni szeretnénk. Szeretnénk megőrizni őseink hitét, a hitük teremtette kulturális és épített javakat, melyek közösséget teremtenek. Ez a jövő reménye” - fogalmazott Udvardy György, aki még hozzátette, az egyháznak a világi javakat is arra kell felhasználnia, hogy megőrizze és továbbadja a keresztény hitet és kultúrát.

„A várnegyed megújulása során fontos cél, hogy megőrizzük, megóvjuk azokat az értékeket, amiket őseink ránk hagytak. Ugyanakkor nyissuk meg az egyházi létesítményeket a közösség felé, funkcionálisan újítsuk meg a vári együtteseket, lakjuk be, használjuk a tereket, legyenek ezek találkozási pontok, ahol Isten közösségteremtő ereje munkálkodhat”- hangsúlyozta a veszprémi érsek.

Porga Gyula polgármester is egy idézettel készült, Ottlik Géza fogalmazott úgy, hogy a „a világot nem értelmezni kell, hanem hozzá kell tenni.”

A városvezető ezt bővebb kifejtésében úgy magyarázta, amikor hozzálátnak Veszprémben egy épület, vagy jelen esetben épületegyüttest fejlesztéséhez, akkor sohasem csak az a cél, hogy a régit felújítsák, hanem, hogy megtalálják a hosszú távú funkcióját. Ezzel a törekvésükkel pedig nincsenek egyedül, hiszen korábban is voltak és jelenleg is zajlanak olyan beruházások, ahol az önkormányzat több konzorciumi partnerrel együtt dolgozik a város megújításán.

A várral kapcsolatban Porga Gyula elmondta, sokáig probléma volt Veszprémben, hogy ez a történelmi negyed nem illeszkedett a 21. század turisztikai elvárásaihoz. Most viszont az érsekséggel együttműködve ez is megoldódik, Veszprém kulturális kínálata pedig magasabb szintre lép.

Az érsek és a polgármester bevezetője után a Vár fejlesztésében résztvevő szakmai szereplők tartottak előadást a sajtó képviselőinek a beruházás részleteiről.

Elsőként Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság vezetője, ez a szervezet az, amelyik gondozza a beruházást, valamint ők felelnek az érsekségi épületek üzemeltetéséért, hasznosításáért, ideértve az ingó vagyontárgyak kezelését is.

Az igazgató-helyettes beszélt arról, hogy a fejlesztés tisztán állami forrásból valósul meg, a kormány az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben döntött a várnegyed megújulásának támogatásról, ezzel is elősegítve Veszprém város és térségének fejlődését és a jövő évi programsorozatra való felkészülését.

Pém Attila a munkálatokról elmondta, az előkészítő folyamatok során nagyságrendileg 40 kutatói-régészeti szerződés keretén belül térképezték fel a vár történeti, védendő értékeit. Ezek eredményeit figyelembe véve 10 építész generáltervező és 2 tájépítész csapat dolgozott a vár projekt tervein, amennyiben szükséges menet közben is frissítik, alakítják a terveket, a felújítási munkákat pedig 4 generálkivitelezői csapat végzi. A kivitelezőket több hónapos versenyeztetés és több körös tárgyalás-sorozat után választották ki. Öt céggel kötöttek végül szerződést, úgy mint: Laterex Építő Zrt.; Fejér BÁL Zrt.; Vemévszer Kft., Swietelsky Magyarország Kft., B & G Generál Kft.

Pém Attila emlékeztetett arra, hogy egy – a mostanihoz léptékében hasonló - beruházás a világon nagyságrendileg 10 évet vesz igénybe. Esetükben ennyi idő nem áll rendelkezésre, hiszen 2023 elején elkezdődik az Európa Kulturális Fővárosa évad és nem titkolt cél, hogy erre az időszakra bizonyos funkciók elkészüljenek, liturgikus és egyéb rendezvények a várban megtarthatóak legyenek. Addigra a most látható állványok, illetve a látványt zavaró építési elemeket elbontják. A fejlesztésben érintett 18 épület tető és homlokzati felújítási munkái elkészülnek. Terveik szerint az érseki palota egyes területei funkcionálisan működőképes és használhatóak lesznek. A Körmendy-palotában a Boldog Gizella Gyűjtemény látogatói terei, valamint a Biró-Gicze-palota turisztikai fogadópontként funkcionáló terei, valamint a Szent György-kápolna látogathatóvá válnak, ezen felül a Szent Mihály-székesegyház és a Szent György-kápolna liturgikus események megtartására alkalmas lesz.

Végül, de a legrészletesebben Vörös Tamás DLA, főépítész tartott prezentációt a tényleges változásokról, ami, mint elmondta 2025-re készülnek el teljesen.

A tervezési szakaszban számos dokumentumot megvizsgáltak, feltárásokat végeztek, így tudták összeállítani a műszaki paramétereit a fejlesztésnek egy olyan épületegyüttes esetében, amely több művészeti irányzat, főleg a barokk jegyeit is magán viseli.

A tervezés szellemiségét végig az vezérelte, hogy közösségépítő funkciókkal töltsék meg az épületeket, így zarándokok számára szálláshelyet, de kávézót, közösségi parkokat is terveztek.

Hozzátette, ezek olyan elemek voltak, amelyeket az érsek külön kért tőlük a tervezés során. A legnagyobb kihívás pedig az volt, hogy mindezt integráltan sikerüljön megvalósítani, hiszen összesen 18 épület érintett a beruházásban.

Ezek közül az egyik legizgalmasabb a nagyközönség számára az érseki borospince felújítása, amit szeretnének látogathatóvá tenni.

A vár egy kisebb, de ikonikus helyszíne a Gizella-kápolna, amiről a történeti kutatásokból tudják, hogy Európában is egyedülálló kétszintes kápolna volt. A második emelet gótikus maradványai még megvannak, ezeket szeretnék „kiszabadítani” és ismét látogathatóvá tenni.

A legnagyobb figyelem mégis a Szent Mihály-székesegyház felújítására vetül. Ezzel kapcsolatban Vörös Tamás több, a veszprémi közbeszédben tévesen gondolt állítást is igyekezett megmagyarázni és eloszlatni a tévhiteket, amelyek sok esetben indulatot is kiváltottak a hívekben.

Ahhoz viszont, hogy megértsük az itt zajló felújítások részleteinek okait, a főépítész szerint ismerni kell a székesegyház történetét is, hogyan változott az évszázadok alatt a rombolások és tűzvészek után. Az évezredes múlttal rendelkező székesegyház több építészeti stílus jegyét is magán viseli, sokáig a barokk dominált, amit az 1910-es felújításkor a neoromán váltott fel, majd 1974-ben újabb beavatkozás után átalakították a homlokzatát, de ami talán ennél is lényegesebb, a belső falakat lefestették, így eltüntetve az egykori mintázatokat.

Az elmúlt évtizedekben számos beázás történt, amit a tetőrekonstrukcióval sikerült megállítani, de a falakon így is rendkívüli „sószennyezés” alakult ki. Ez pedig magával vonja azt, hogy a belső falrétegek, ahol a régi barokk freskók és minták is vannak, mára szinte feltárhatatlanok, vagy csak komoly restaurátori munkával kutathatóak.

Vörös Tamás kiemelte, az elsődleges céljuk az volt, hogy stabilizálják a székesegyház belső állapotát, meggátolják a vizesedést, a vitát kiváltó fehér festés pedig arra szolgál, hogy egyfajta letisztultság mellett megóvja a rétegek alatti festést, amit idővel és még több felderítő munka után el lehet majd távolítani és talán vissza lehet állítani, vagy rekonstruálni eredeti küllemében.

Hasonló a helyzet az üvegablakokkal is, amelyeket részletesen megnézve látható, hogy egymástól eltérő, más-más stílust képviselnek. A mostani, Szent Mihályt ábrázoló üveg sem tükrözi az eredetit, így pedig a székesegyház díszítései a főépítész szerint sem alkotnak stílusilag és minőségben egy egységet, ezért született meg az döntés, hogy egységesítik ezeket fehér üvegablakokkal.

A székesegyház belső kialakítása során is több újítás várható. Amellett, hogy a padok már a restaurátoroknál vannak – ez amúgy igaz a várban található többi templom berendezéseire is és műtárgyaira is – úgy fogják eszközölni a változásokat, hogy a jövőben többféle liturgikus szertartás megtartására is alkalmas legyen az épület. Udvardy György azt is hozzátette ezen a ponton, hogy reménykednek Mindszenty József és Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásában, ezért a székesegyház oldalsó részeit úgy alakítják ki már előre, hogy itt ereklyéket is méltó módon tudjanak elhelyezni.

A főépítész kitért arra is, hogy a felújítás során a vár többi épülete még nyitottabb, átjárhatóbb lesz, több látogatóteret építenek ki, valamint igyekeznek a zöldfelületeket is gondozni és bővíteni. Az egyik leglátványosabb újítás a vár díszkivilágítása lesz, ami szintén ebből a projektből valósul majd meg.

Összegzésként elmondta, a vár felújítása során mindvégig a használóinak az igényei vezérlik őket, azaz a veszprémi emberek, a hívők és a turisták igényei szerint végzik a munkájukat. Olyan tereket, szolgáltatásokat szeretnének kialakítani, ami az ő ittlétüket gazdagítja majd. Természetesen mindezt a mai építészeti eszközökkel végzik részben, de a meglévő nagyon értékes történeti anyagokat is restaurálják, megvédve és a jövőnek átadva szeretnék befejezni a projektet.

 

A várnegyed felújítását egyébként bárki a Facebook-on is követheti a direkt ebből a célból létrehozott oldalon keresztül.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Nem szellemvonat: tényleg újra sínen van a veszprémi kisvonat
Nem szellemvonat: tényleg újra sínen van a veszprémi kisvonat
Pontosan 50 éve annak, hogy utoljára megtette azt az egy kilométeres szakaszt a veszprémi kisvonat, amivel a régi vidámpark és az állatkert között szállította az utasokat egy alagúton át. Arra, hogy a múltat sohasem kell véglegesen eltemetni, kiváló példa egy helyi összefogás, aminek eredményeképp keddtől ismét az egykori megállójában lehet találkozni az eredeti szerelvénnyel.
Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért három tudós kapja a fizikai Nobel-díjat
Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért három tudós kapja a fizikai Nobel-díjat
Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Beleolvastunk a város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájába
Beleolvastunk a város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájába
2030-ra Veszprém a harmónia, a magas életminőség és az erős közösségek városa lesz. Ezzel a merész célkitűzéssel határozták meg készítői a város következő évtizedének stratégiáját megszabó dokumentum, a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia központi gondolatát.
Az épületek a Föld és a Nap gyermekei
Az épületek a Föld és a Nap gyermekei
Az építészet világnapja alkalmából rendeztek konferenciát a Táncsics Mihály Technikumban.
A kormánnyal tárgyal a polgármester a Bakonykarszt megmentéséről
A kormánnyal tárgyal a polgármester a Bakonykarszt megmentéséről
Nehéz helyzetbe sodorta a Bakonykarsztot az energiaválság: a villamosenergia elszabaduló ára miatt a jövő évben olyan mértékben növekedni fognak a víziközmű-szolgáltató költségei, amit a tulajdonos önkormányzatok már képtelenek kifizetni.